† Puskás Ferenc (Budapest 1927.04.01 - Budapest 2006.11.17)
© mlsz.hu
játékos
edző
1954-ben a Magyar Válogatottban
© Nationaal Archief, Rossem, Wim van / Anefo
Budapesti Honvéd SE, 1943-1956
Édesapja a Kispest játékosa, később edzője volt. Öcsi ott nőtt fel a kispesti pályán legjobb barátjával Bozsik „Cucuval”. Először 1943 őszén játszott a felnőtt csapatban, amikor egy influenzajárvány miatt több játékos nem tudott pályára lépni.1945-ben bekerült a nemzeti csapatba, ahol ezután kezdett kialakulni a későbbi „Aranycsapat”, olyan játékostársakkal, akik a saját posztjukon a világ egyik legjobbjának számítottak. Ennek a csapatnak volt a csapatkapitánya, vezére, kiemelkedő játékosa Puskás Öcsi. Megnyerték az 1952-es helsinki olimpiát, győztek az évszázad mérkőzésén Anglia ellen, szabályosan „tönkreverték „ az egész világot. Egészen az 1954-es évig, amikor svájci világbajnokságon, a döntőben, a nagy esélyes magyar csapat kikapott a nyugat-német válogatottól.
Kispesti klubcsapatából időközben a Honvédség klubja lett és felvette a Budapesti Honvéd nevet. A hadsereg (és Farkas Mihály h.miniszter) ebbe a csapatba kényszerítette a legjobb magyar játékosokat, így alakítva ki, a világ egyik legjobb klubcsapatát.
Real Madrid, 1958-1967
Az 1956-os események után Puskás nem jött vissza Magyarországra, több évig el volt tiltva, amikor a Real Madrid elnöke szerződtette. Ott volt közel harminc évesen, elhízva, formán kivűl és a világ legjobb csapata szerződtette, sokan nem bíztak abban, hogy egyáltalán játékos lesz-e még valaha. Ekkor mutatkozott meg Öcsi egyénisége, elképesztő mennyiséget gyakorolt, edzett, lefogyott. Bekerült a csapatba és sorra aratták a legnagyobb győzelmeket, neki is köszönhetően.Nem csak a játéktudása volt nagy, emberileg is kiemelkedett, jókedvével, jószívűségével, mindig számíthattak rá a külföldi magyarok.
39 évesen visszavonult a játéktól és edzőnek állt. Igazi világvándor volt, dolgozott Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Afrikában is. Európában több országban is edzősködött, legnagyobb sikereit a görög Panathikaikos csapatával aratta, akiket 1971-ben a BEK-döntőig vezetett. Edzői pályafutása végén, még elvállalta a magyar válogatott írányitását, de csodát ezzel a csapattal Ő sem tudott tenni.
Hosszan tartó betegség után, 2006. november 17-én hunyt el.
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
1975 és 1976 között Szaúd-Arábia válogatottját vezette.
Eredménysora:
16 5 1 10 22-27 -5
1975.11.21-től 1976.04.11-ig 16 mérkőzés.
http://www.ksa-team.com/english/coaches.php?id=33
http://www.ebay.com/itm/L5-FOTO-ORIGINALE-REAL-MADRID-PUSKAS-1967-/380996276297
Puskás "Öcsi" már évek óta a legeslegjobbak egyikének számított a magyar labdarúgásban. Sokszor csak egy-egy kisiklássa, fegyelmezetlensége, kiállítása miatt nem emeltük az elsők közül a legelső helyer. Ebben az évben megint remekelt. Utánozhatatlanul futballozott. Példátlan szorgalma, rajongása a labdáért, fáradhatatlansága, gyorsasága, áttekintőképessége a pálya nagymesterévé avatta. Irányított és végrehajtott, buzdított és vezényelt, mint egy tábornok, ami rohan előre az első vonalba, szóval (és micsoda éles szavakkal!) és példamutatással öszönözve társait. Vérében volt a játék; a labdával úgy bánt, mintha a bal lába egy része volna.
Ahogy mérgelődött, veszekedett, ha nem ment a játék, vagy ha valamelyik társa bosszantó hibákat követett el, úgy örült a maga és társai minden sikeres megmozdulásának. 1950 őszén óriási formában játszott, mégis szinte "unikum"-számba ment a decemberi salgótarjáni mérkőzésen (6:0!) nyújtott teljesítménye. Roppant kedvvel dagasztotta a sarat, amelybe mindenki más, még az oly technikás Kocsis, Szojka, meg Csuberda is beleragadt. Csodálatos labdatechnikával mintha nem ismert volna különbséget kőkemény talaj vagy sártenger között. Az egyetlen volt, aki még ezen a "feneketlen" talajon is ura volt a labdának.
Ezután az Előre ellen, majd az évzáró rangadón is vesztésre állt az első félidőben a Honvéd, de Puskás nem ijedt meg. Biztos volt a dolgában, derűsen, mosolyogva, nevetve biztatta és nyugtatta társait. Felkacagott, nevetett, végül a hasát fogva hahotázott, amikor Kocsis egymás után fejelt három gólt. A félidőben (3:3-ra álltak) tréfákkal, viccekkel traktálta az egész társaságot, sőt, átkopogott a textilesekhez, mert mindenáron el akarta mondani Hidegkutinak a legújabban hallott élcet, úgy folytatta a második félidőt. Még Kallós mesternek, a népszerű játékvezetőnek is nevetgélve veregette meg a vállát, amikor negyedik gólját előbb megadta, azután visszavonta (Puskás is hármat lőtt ezen a meccsen, akárcsak Kocsis. Sőt, a három közül egyet ő is fejelt - pedig ez nem tartozott kedvenc megoldásai közé!).
Hosszú viharos, óriási sikerekkel és erősen kifogásolható botlásokkal teletűzdelt játékospályafutása alatt, 1943-tól 1966-ig (beleértve spanyol gólrekorderi éveit is) ez ez az ősz jelentette - szerintünk - csúcsteljesítménye időszakát.
Forrás:
Hoppe Pál-Szabó Ferenc: Labdarúgó bajnokságaink 1945-1986
https://www.magyarfutball.hu/data/upl/2013/11/1384082220_puskas.jpg
http://www.kozterkep.hu/~/20200/Puskas_Ferenc_Budapest_2013.html
https://www.magyarfutball.hu/data/upl/2013/11/1384111543_puskas2.jpg
http://www.kozterkep.hu/~/20116/Puskas_Ocsi_Budapest_2013.html#
https://www.magyarfutball.hu/data/upl/2013/11/1384622559_5137692_684b37f275491d263f926eb9c653e543_wm.jpg
Via: http://sportgeza.hu/futball/2013/11/16/ekkora_szobrot_meg_nem_kapott_puskas/
forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Puskás_Ferenc
Tagja és csapatkapitánya volt az 1952. évi olimpiai játékokon arany- és az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek.
– A zömök termetű „öcsi", az „aranycsapat" kapitánya, a magyar labdarúgás legnagyobb játékosainak egyike. Már gyermekkorában felcsillant nagy tehetsége. Egészen fiatalon, 1943-ban helyet kapott az NB l-es kispesti csapatban. A felszabadulás után szinte rakétaszerű gyorsasággal értek be kivételes képességei. Bár alakja nem mondható eszményinek, igazán jól csak bal lábbal rúgott és fej játéka sem haladta meg a jó átlagot, mégis kiemelkedő tudású, világklasszis labdarúgó vált belőle. Éveken át a világ legjobb csatárai között emlegették. Játékát rendkívüli robbanékonyság, bal lábbal tökéletes labdakezelés, szellemes, ötletekben, váratlan húzásokban páratlanul gazdag elgondolások, 30–40 méterre is hajszálpontos átadások, nagy mozgékonyság, a helyzetek tökéletes és gyors felismerése és kivételes lövőkészség jellemezte. A „tömör" termetű fiatalember mesterien, hadvezérként irányította csapatának játékát. A befejezéseknél is rendre a helyén volt.
Az egyik legilletékesebb, Orth György, így nyilatkozott Puskásról: „Egyetemi tanár lehetne a labdarúgás tudományának katedráján."
A válogatott mérkőzések többségén a mezőny legjobbjai közé tartozott. Sok emlékezetes játéka közül egyet külön megemlítünk. Az 1952. július 28-án vívott olimpiai elődöntőben, az előző olimpiai bajnok svéd válogatott ellen aratott 6:0-ás magyar győzelem hőse a káprázatos teljesítményt nyújtó „öcsi" volt. Nagy gólképességét sokszor csillogtatta. 1950-ben, az albánok ellen (12:0) négy gólt ért el. Négy további találkozón három-három gólt szerzett (1946. Luxemburg 7:2, 1948. Románia 5:1, 1949. Ausztria 6:1 és 1950. Ausztria 4:3). Több mint 50 válogatott mérkőzésen szerepelt a neve a gólszerzők között. Egyedülálló teljesítmény a magyar labdarúgás történetében!
1956-ban külföldre távozott. Spanyolországban, a világhírű Reál Madrid csapatában egy évtizeden át sok sikerrel szerepelt. Többször játszott a spanyol válogatottban is. 1963. október 23-án, az Anglia elleni Világválogatottban szintén helyet kapott. Nemcsak magyar, hanem nemzetközi viszonylatban is a legnagyobb csatáregyéniségek között foglal helyet.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig