hozzászólások

1. 
   Longinus

   # 4

   2023.05.10, 06:39

   Kállói Béla a Csepel FC 1943-as tablóján. Kép: csepelsc.com
    
2. 
   admin fgymat

   # 3

   2017.12.28, 16:35

   Halálozás. Kállói Béla. a Hungária, maid a Csepel volt labdarúgó-játékosa és edzője 57 éves korában Mexicóban elhunyt.

   
   Népsport
   1970.08.08
    
3. 
   admin fgymat

   # 2

   2017.12.28, 16:33

   Kállóí Béla már régi ismerőse a magyar labdarúgó társadalomnak.
   Ezelőtt tizennégy évvel ismerkedett meg „közelebbről" a bőrlabdával, az MTK Ifjúsági csapatában. Akkor még Kosztelniknak hívták. Azóta megjárta Franciaországot, volt a Soroksárban és a Hungáriában, most pedig Csepelen rúgja a labdát. A Hungáriában három évig „örökös tartalék" volt, jelenleg pedig a WMFC egyik legjobb formában lévő játékosa. A csepeli csapatból nem kisebb játékost szorított ki, mint a többszörös válogatott Kist. De nem volt könnyű az út odáig...
   
   — Tízennégyéves koromban, 1927-ben iratkoztam be az MTK-ba, —- kezdi visszaemlékezését a jeles hátvéd. — Egy évig játszottam, jobbösszekötöt az ifjúsági csapatban, azután az „egybe“ kerültem, — jobbhátvédnek, öt évig játszottam az első csapatban, közben többször voltam amatőrválogatott is, sőt néhányszor a Hungáriában is szerepeltem. Szerződést nem kaptam a kék-fehérektől, mert ott három kitűnő hátvéd is volt akkor. Ezért, amikor 1933-ban megindult az áradat Franciaországba, én is „kisodródtam", Le Havre-ban, a. tengerparti nagy kikötővárosban rúgtam két évig a labdát. Tovább nem bírtam ki Frankhonban, a honvágy visszahozott. Itt éppen akkor szervezkedett nagyon a II. ligás Zugló és hozzájuk szerződtem. Hatan voltunk „franciák'' a zuglói csapatban! Barna Sanyi a DiMÁVAG-ból, Kőrösi-Kittl, Nagy, Jeckl, Sós, aki most a Gamma edzője és jómagam. Pár hónap múlva a Zugló egyesült a Soroksárral és így 1936 tavaszán már az első ligában rúgtuk a labdát. Akkoriban is jó formában voltam, ezért 36 őszén leszerződtetett a Hungária. Három évet töltöttem
   a Hungáriában, de bajnoki mérkőzésen csak kétszer tudtam a csapatba kerülni. Egyik esetben jobbszélsőt (!) játszottam a Ferencváros ellen. Amikor odakerültem, ott nagyon együtt volt“ a Mándi— Bíró hátvédpár, később pedig a Kis—-Bíró kettős. Ezért megkértem a vezetőket, hogy engedjenek el Csepelre, mert nagyon szeretnék már futballozni. A Hungáriában pedig erre, sajnos, nincs alkalmam... így 1939 őszén átjöttem a WMFC- be. Itt szépen megnyertük az NBB-bajnokságot, de mire az NB I. rajtjához értünk, ismét tartaléksorba jutottam.
   — Hagyományos balszerencse.
   — Igen. Most az volt a baj, hogy a Hungária feloszlott és így Kis is ide került a WMFC-hez. Mivel ő többszörös válogatott, hát őt játszatták. Később meg, amikor Korányit középfedezetbe vitték, Szalay-val játszattak balhátvédet. Ekkor bizony nagyon elkeseredtem, de továbbra is szorgalmasan dolgoztam az edzéseken. Nem csüggedtem él. És érdemes volt igyekeznem. A Ferencvárostól elszenvedett 6:2-es vereség után ismét bekerültem a csapatba és azóta tartom a helyemet...
   Mégpedig nagyon is biztosan. Csepelen most csak azt csodálják, hogy miképp lehetett ez a kitűnő játékos évekig tartalék a Hungáriában.
   De most nem is ez a fontos, hanem a jövő. Mégpedig a legközelebbi jövő: a Ferencváros elleni mérkőzés. Erről így beszél Kállói:
   — Ha reálisan számítjuk, vereségre kell felkészülnünk. De mindnyájan tudjuk, hogy manapság nincs biztos mérkőzés. Éppen ezért, miért ne sikerülhetne most is, ami az Erdély Kupa döntőjében sikerült? Mi mindenesetre nagyon belefekszünk!

   
   Nemzeti Sport
   1941.03.13
    
4. 
   HSV

   # 1

   2015.04.29, 13:58

   Budapest, 1913. június 16. (Forrás: Rejtő László: Kilenc klub krónikája)
   A kalandozó magyar labdarúgók című könyv szerint 1970-ben hunyt el.