magyarfutball.hu

fénykép helye
alias
"Horváth József ikertestvére"
nemzetiség
Magyarország
életkor
73 éves
poszt
hátvéd
kapcsolódó weboldalak

játékos

pályafutás
Újpesti Dózsa
1971 - 1975
Westfalia Herne
1976 - 1978
San Diego Soccers
1978 - 1978
New York Cosmos - kölcsönjátékos
1978 - 1978
San Diego Soccers
1978 - 1979
Rochester Lancers
1980 - 1980
Cercle Bruges
1981 - 1983
FC Embrach - játékos-edző
1983 - 1984
Küsnacht - játékos-edző
1984 - 1985
Kreuzlingen - játékos-edző
1985 - 1987
FC Embrach - játékos-edző
1987 - 1990
eredmények / elismerések
4-szeres magyar bajnok (Újpesti Dózsa 1971-1972, 1972-1973, 1973-1974, 1974-1975)
Magyar kupagyőztes (Újpesti Dózsa 1975)
BEK-elődöntős (Újpesti Dózsa 1973-1974)

edző

pályafutás
FC Embrach - játékos-edző
1983 - 1984
Küsnacht - játékos-edző
1984 - 1985
Kreuzlingen - játékos-edző
1985 - 1987
FC Embrach - játékos-edző
1987 - 1990
eredmények / elismerések
?
fénykép helye

Újpesti Dózsa, 1971-1975

Újpesten nőttem fel, és nagyon boldog voltam, amikor a Dózsához kerültem. Akkor pedig egyenesen madarat lehetett volna velem fogatni, amikor bekerültem a nagycsapatba. De később azt láttam, hogy az újonnan érkező játékosoknak osztogatják a vezetők a lakásokat, nekünk meg semmi. Frissen nősültem, és hiába kértem, nekem mindig csak az ígéret maradt. Hogy ne kelljen egy szoba összkomfortban élni az édesanyámmal, ezért a Dob utcában béreltem lakást. Gyakran beszélgettem Horváth Józsival, és olyankor szóba került, hogy le kellene lépnünk, mi lenne, ha megpattannánk. Az akkor még Bajnokcsapatok Európa-kupájában, 1975 szeptemberében az FC Zürich ellen játszottunk. Amikor az idegenbeli mérkőzésre utaztunk, akkor pontosítottuk, hogy mit hogyan fogunk csinálni. Senki nem tudott róla. Így is volt elég gondja, baja a családomnak, főleg az édesanyámat hurcolták meg, aki annak idején a gyárban, ahol dolgozott, pártaktivista is volt. Amikor kijöttünk, felhívtam telefonon, és elmondtam neki, hogy itt maradunk Svájcban. Politikai menedékjogot kértünk. Behívtak bennünket a svájci idegenrendészeti hivatalba, ahol a velünk foglalkozó tisztviselő megkérdezte, hogy ugye mi, ünnepelt magyar válogatott futballisták, nem gondoljuk komolyan, hogy politikailag üldözöttek voltunk Magyarországon. Hümmögtünk Horváth Józsival, míg a tisztviselő közölte, jobb, ha más ország után nézünk, hátha ott nagyobb szerencsével járunk. Hát szó, ami szó, nem lehetett velünk madarat fogatni az örömtől, és amikor ismét behívtak, már felkészültünk a legrosszabbra. De 1976 tavasza azért is emlékezetes, mert a hivatalnok, nem ugyanaz az ember, aki néhány nappal korábban elutasított bennünket, közölte a tolmáccsal, hogy megkaptuk a menedékjogot.
Az MLSZ kétéves eltiltásról határozott, a magyar állam pedig távollétünkben Horváth Józsit öt-, engem négyéves börtönbüntetésre ítélt, a feleségeket pedig három-három évi börtönbüntetéssel sújtotta.1


Westfalia Herne, 1976-1978

Még ma is hálával gondolok vissza Horváth Józsi nagybátyjára, akinél egy fillér ellenszolgáltatás nélkül laktunk, éltünk. Persze, Nyugat-Európában is hamar híre ment, hogy két magyar válogatott, az Újpesti Dózsa két labdarúgója disszidált, így rajzottak is körülöttünk a menedzserek. Bédl Jánosnak, aki azóta már sajnos meghalt, nagyon sokat köszönhetek, rengeteget jött-ment, intézkedett, hogy valami megélhetéssel segítsen bennünket. A Rot-Weiss Essen megengedte, hogy náluk eddzek, és aztán, az előbb említett menedzsernek köszönhetően, a Bundesliga másodosztályában szereplő Westfalia Herne adott egy olyan lehetőséget, hogy havonta fizetett kétezer márkát addig, amíg le nem jár az eltiltásom. Így telt az első évünk, a FIFA pedig közben a kétéves eltiltásunkat egy évre mérsékelte. Onnantól kezdve már igazán kapós játékosoknak számítottunk.1


San Diego Soccers, 1978

A Hernében játszottam egy bajnoki mérkőzésen, és egy amerikai menedzser eljött, hogy az ellenfél egyik csatárát szemügyre vegye. Aztán a szemrevételezésből az lett, hogy rajtam akadt meg a szeme, engem választott ki, és máris San Diegóba kerültem, ahol olyannyira sikeres voltam, hogy a második szezonban már én voltam a csapatkapitány.1


New York Cosmos, 1978, kölcsönben

Vége lett a szezonnak San Diegóban, és az a menedzser, aki kihozott Amerikába, beajánlott a Cosmoshoz, amelyik éppen európai és világkörüli túrára készült. Jobbhátvédet játszottam. Olyanokkal fociztam ott együtt, mint a brazil Carlos Alberto, a német Beckenbauer és az olasz Chinaglia. De még sorolhatnám az összeállítást. Azt is elmondhatom, hogy Beckenbauerral voltam a legjobb viszonyban, mert németül elég jól gügyögtem, ő pedig örült, hogy legalább valakivel az anyanyelvén beszélhet.1


San Diego Soccers, 1978-1979

Az edző nagyon szerette volna, ha aláírom a szerződésemet a Cosmoshoz. De miközben én Európában túráztam a Cosmosszal, addig a feleségem San Diegóban volt, és bármelyik nap megszülhetett volna. Ezért aztán bementem a Cosmos menedzseréhez, és megköszöntem a lehetőséget, de mondtam, hogy én utazom vissza San Diegóba. Nem akartak hinni a fülüknek. Azt hitték, a hiányos angoltudásom miatt beszélek így, és ezért tolmácsot hívtak. Én viszont megerősítettem annak is, hogy a feleségem mellett szeretnék lenni. Talán akkor rontottam el, így nem lettem milliárdos, ennek ellenére sem bánom, sőt még most is köszönöm azt a lehetőséget.1


Rochester Lancers, 1980

...

Cercle Bruges, 1981-1983

Belgiumban, a Cercle Bruges-ben játszottam két évet levezetésként, majd tíz évig játékosedzőként harmad-, negyedosztályú csapatoknál edzősködtem. Elég volt.1


FC Embrach, 1983-1984, játékos-edző

...

Küsnacht, 1984-1985, játékos-edző

...

Kreuzlingen, 1985-1987, játékos-edző

...

FC Embrach, 1987-1990, játékos-edző

...
forrás
Készült az
1 - archivum.magyarhirlap.hu/
írásainak, interjúinak felhasználásával.
 
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: magyarfutball.hu
    2019.05.21, 18:40
    Ülök a vancouver-i Empire Stadium-ban 78 tavaszán és várom a Vancouver Whitecaps - San Diego Sockers meccs kezdő sípszavát. Egy ismerős fizimiskájú srác futkosott bemelegítésképpen ott a túlsó oldalon, de nem tudtam leolvasni a hátán a nevét. Aztán a bemondó mondja Laszlo Harsanyi, a barátnőm (mai feleségem) oldalbabök: hiszen ez egy magyar fiú. Mondtam neki ez bizony egy dózsista... smiley

    A meccs után odakiabáltam neki, mire kijött a lelátóhoz. Kérdeztem mit keres itt, mondta, hogy Horváthtal együtt dobbantottak, aki most a Rochester Lancers-ban (nem United!!) játszik. Később ők is jártak a nyugati parton, s mivel bérletünk volt láthattuk őt is.

    Sajnos mindketten igen kutyaütő csapatokban játszottak ideát...

    Tamas(Ottawa)
    https://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9018358&token=76c5be55eb6ef6d1d6607f6b5f7eaac1
     
  2. avatar: magyarfutball.hu
    2017.12.24, 14:22
    kép
    Képes Sport, 1972
     
  3. avatar: Longinus
    2017.10.11, 19:54
    képHarsányi a San Diego Sockers csapatában 1979. Kép: naslplayers.com
     
  4. avatar: Longinus
    2017.10.11, 18:26
    képForrás: Válogatott labdarúgóink arcképcsarnoka 1981
     
  5. avatar: heimo
    2015.12.28, 21:49 (szerk.: 2017.02.24, 22:02)
    Az egyik újpesti iker ma taxisofőr Svájcban

    A hetvenes évek sokszoros bajnok Újpesti Dózsájának két emblematikus futballistája volt Harsányi László és Horváth József. Egyszerűen csak ikerpárként emlegette őket a szakma, és az ikrek 1975 decemberében együtt disszidáltak Svájcba. Ám ott elég gyorsan elváltak útjaik. Harsányi László ma Svájcban taxisofőrként dolgozik, s mint mondja, nem lett milliomos, ám elégedett az életével. S most érdekes, talán tanulságos beszélgetés folytattunk vele.

    – Hogyan akasztották önökre az ikrek jelzőt?
    – Én sem tudom. Talán az lehetett az oka, hogy Horváth Józsi vöröses szőke volt, én szőke, termetileg, alkatilag is hasonlítottunk egymásra, de más hasonlóság nem volt, mert a Józsi ballábas volt, én pedig jobbos.

    archivum.magyarhirlap.hu
    hmgy
     
  6. avatar: Longinus
    2014.10.19, 21:29 (szerk.: 2017.02.24, 22:03)
    képHarsányi László a válogatottban 1974. Forrás: Facebook/Retro foci képek
    kép