Saját fiók létrehozásával tudsz mérkőzéseket értékelni, értesülhetsz a kedvenc klubod és játékosaidhoz kapcsolódó fontos információkról, kiderítheted, hogy te jártál-e eddig a legtöbb meccsen, segíthetsz hiányzó adatok beadásában és bármihez hozzászólhatsz.
MTK/Hungária FC
1917 - 1927 New York Giants
1927 - 1928 Hungária FC
1928 - 1929 Brooklyn Hakoah FC
1929 - 1929 Brooklyn Wanderers
1929 - 1930 Hakoah Wien
1930 - 1931
eredmények / elismerések
7-szeres magyar bajnok (MTK 1919-1920, 1920-1921, 1921-1922, 1922-1923, 1923-1924, 1924-1925; Hungária FC 1928-1929)
2-szeres Magyar Kupa győztes (MTK 1923, 1925)
Amikor az MTK a háború utáni években fénykorát élte, ragyogó sikereinek titka abban rejlett, hogy Európa-szerte megcsodált, bámulatosan összedolgozott és jól iskolázott csatársorral rendelkezett. Ennek a csatársornak volt egyik pompás tagja a jobbösszekötőt játszó Molnár. 1901-ben, február 12-én született Budapesten és csak természetes, hagymár,egészen kicsiny gyermeksége óta ismeri, rúgja a futball-labdát. A ligeti fák közt, a fáskörben indult karrierje, ahol a magyar futballnak olyasok kiválósága ismerkedett meg az egyre hódítóbb játékkal. Tehetsége hamar kiütközött s mikor a kertészutcai kereskedelmibe került, 1915-ben már tagja lett az MTK- nak. Az ifjúsági csapatban ekkor találkozott az a csupa tehetséges játékos, akik később a kiöregedő, illetve kivándorló nagyságokat felváltották. Az ifjúsági csapat bajnoki sikerei közben már 1917-ben szerepel Molnár az MTK első csapatában is, de véglegesen csak 1919-ben foglalja el Konrád örökét. A csapat évről-évre nyeri a bajnokságot.Egészen 1925-ig s felejthetetlen sikereket ér el egész Európában. Molnár mindenütt ott van, de a vándorlási láz dühöngése idején sem lesz hűtlen egy percre sem egyesületéhez. Már 1920 október 24-én tagja a válogatott csapatnak s azóta huszonkétszer érte a beválogatás kitüntetése. Legnagyobb öröme a koppenhágai Boldklubben elleni mérkőzés volt, míg legemlékezetesebb sikereit Lausanneban (Svájc) és 1924 tavaszán Budapesten az olaszok csapata ellen aratta. Az elsőn két, az utóbbin pedig négy gól dicsérte kitűnő játékát. 1924-ben tagja volt olimpiai csapatunknak is, de a párisi mérkőzéseken nem szerepelt a magyar együttesben. A polgári életben magántisztviselő.
forrás:
Vadas Gyula (szerk.): 100-ak könyve. Száz magyar versenyző írásban és képben - Nemzeti Sportkönyvtár 23. (Budapest, 1927)
Molnár György, a régi, nagyhírű MTK csatára, a sokszorosan válogatott jobbösszekötő, aki a magyar közönség előtt utoljára a Hungária bajnokságot nyert csapatában játszott, az ősszel ajánlatot kapott a délolaszországi Leccéból, ahová elutazott és elvállalta az SC Lecce trenirozását Több mint félesztendei távollét után most visszatért a népszerű játékos s egyelőre itthon is marad.
— És hol lesz az új tréneri állomás?
— A nyarat itthon szeretném tölteni, de már tárgyalok több külföldi egyesülettel. Csak annyit tudok mondani, hogy nagy városban és feltétlenül nagy csapathoz szerződöm, mert csak azzal lehet produkálni..
MOLNÁR György (1901), az MTK és a Hungária FC jobbösszekötője, 1920 és 1927 között 27 alkalommal szerepelt a válogatott csapatban és 11 gólt ért el. (Molnár György mérkőzései a magyar válogatottban)
– A hajdani híres MTK-iskola egyik legkiválóbb hajtása volt. A legképzettebb magyar labdarúgók közé sorolható. Tökéletes technikája, nagy lövőereje, ragyogó kombinatív érzéke és pompás cselei Konrád II méltó utódjává avatták. Braun „Csibi"-vel Európa-hírű jobbszárnyat alkotott. Játékát könnyedség, szellemesség, ötletgazdagság jellemezte. A közelharcoktól azonban lehetőleg tartózkodott. Érzékenysége, könnyen változó hangulata miatt teljesítménye néha erősen hullámzott. Ilyenkor meglepő könnyen feladta a harcot. Pedig tudott fáradhatatlan szorgalommal is játszani – akár az egész pályán. A „Hangya" becenevet éppen ezért kapta társaitól. Kiváló teljesítményt nyújtott 1924. április 6-án, az olaszok elleni találkozón (7:1). Ekkor lankadatlan, pompás mezőnymunkája mellett még három góllal is hozzájárult a nagy győzelem megszületéséhez.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
forrás:
Vadas Gyula (szerk.): 100-ak könyve. Száz magyar versenyző írásban és képben - Nemzeti Sportkönyvtár 23. (Budapest, 1927)
— És hol lesz az új tréneri állomás?
— A nyarat itthon szeretném tölteni, de már tárgyalok több külföldi egyesülettel. Csak annyit tudok mondani, hogy nagy városban és feltétlenül nagy csapathoz szerződöm, mert csak azzal lehet produkálni..
Ujság, 1931. április 11.
1977.03.30
– A hajdani híres MTK-iskola egyik legkiválóbb hajtása volt. A legképzettebb magyar labdarúgók közé sorolható. Tökéletes technikája, nagy lövőereje, ragyogó kombinatív érzéke és pompás cselei Konrád II méltó utódjává avatták. Braun „Csibi"-vel Európa-hírű jobbszárnyat alkotott. Játékát könnyedség, szellemesség, ötletgazdagság jellemezte. A közelharcoktól azonban lehetőleg tartózkodott. Érzékenysége, könnyen változó hangulata miatt teljesítménye néha erősen hullámzott. Ilyenkor meglepő könnyen feladta a harcot. Pedig tudott fáradhatatlan szorgalommal is játszani – akár az egész pályán. A „Hangya" becenevet éppen ezért kapta társaitól. Kiváló teljesítményt nyújtott 1924. április 6-án, az olaszok elleni találkozón (7:1). Ekkor lankadatlan, pompás mezőnymunkája mellett még három góllal is hozzájárult a nagy győzelem megszületéséhez.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig