magyarfutball.hu

bajnoki szereplések

szezon bajnokság osztály klub neve hely pontok
2010/2011 Nemzeti Bajnokság III, Alföld csoport 3 KITE-Szeged 2 55
2004/2005 Nemzeti Bajnokság I/B 2 FC Szeged 7 34
2003/2004 Nemzeti Bajnokság I/B 2 FC Szeged 13 38

összes eredmény, részletek »

címer helye

Az alapítástól az első profiliga elindulásáig (1899-1926)
Szegeden 1899 május 22-én alakult meg a piros-fekete színű SZAK, azaz a Szegedi Atlétikai Klub, az első hivatalos futballmérkőzést pedig 1902 június 27-én rendezték meg a SZAK két csapata között, amelyet 1500 néző előtt végül az első csapat nyert meg 1-0-ra. Ekkoriban a "Magyarország Labdarúgó Bajnoka" címért még kizárólag fővárosi együttesek számára írták ki, az első vidéki bajnokságok csak viszonylag későn, 1907-ben indultak el. A SZAK a Déli Kerületi Bajnokságába nyert besorolást, ahol egyre jobb teljesítménnyel vétette magát. Közben egy fontos dátum az egyesület életében 1912, amikor a gazdag mecénás, Bástyai Holtzer Tivadar jóvoltából elkészült az új, akkoriban igen modernnek számító SZAK pálya Újszegeden, a mai Kisstadion helyén. A folyamatos fejlődésnek köszönhetően a SZAK 1919-20-ban, 1920-21-ben, 1921-22-ben és 1922-23 tehát zsinórban négyszer nyerte meg a Déli Kerületi Bajnokságot, sőt az 1921-22-es szezonban a Pécsi SC (1-0), a Pestlőrinci AC (5-1) és a DVTK (5-2) legyőzésével a Vidék Bajnoka címet is megszerezte a Szegedi AK, amely ekkoriban tehát az ország legjobb vidéki futballcsapatának számított. Ezekben az években a Szeged nemzetközi szinten is sikereket ért el. 1922 nyarán egy csehszlovák túrát 5 győzelemmel és két döntetlennel zárt, 1923 elején Olaszországban pedig 4 győzelmet (egy ízben Róma válogatottját is megverte a SZAK 5-0-ra) és 2 vereséget szerzett a Szeged. 1924-ben és 1925-ben pedig Jugoszláviában vitték diadalra a piros-fekete színeket. Közben itthon is folytatódott a sikersorozat, hiszen 1924-25-ben, és 1925-26-ban is a SZAK diadalmaskodott a déli bajnokságban. Érdekesség, hogy ekkor már a csak pesti csapatok számára kiírt központi bajnokság első két helyezettje arra volt kötelezve, hogy kieséses rendszerben kihívja a vidéki bajnokokat. Ekkor még a Szeged nem tudott komoly sikereket elérni az országos nagydöntőben, nem úgy az első profi bajnokság kiírása után.

Az első országos profibajnokságban való elindulástól a Szeged SC NB I-től való búcsújáig (1926-1991)
1926-ban az MLSZ kiírta az első összevont országos profibajnokságot, amelybe a nyolc budapesti együttes mellé két vidéki csapatat, a Szegedi AK-t és a Szombathelyt is besorolták. A két vidéki gárdát nemcsak mint kiváló képességűeket, hanem mint anyagilag legjobban támogatott együtteseket vették számításba a legmagasabb szinten. A Szeged ezt az anyagi biztonságot Bástyai Holtzer Tivadarnak köszönhette, ezért hálából a csapat felvette a Szegedi Bástya nevet. A szezon első mérkőzésén 1926 augusztus 29-én a Szeged az újszegedi pálya zsúfolt lelátói előtt 4-2-arányban megverte a Nemzeti SC-t, de néhány héttel később az akkori bajnok Ferencváros is kapitulált Szegeden (3-1). A szezon végére a Szeged a 7. helyet szerezte, meg amely helyen a következő idény végén is maradt. A Bástya korszak legjobb helyezése az 1928-29-ben elért 5. hely volt. A következő évben ugyan csak 8. lett a csapat, ám ekkor bejutottak a Magyar Kupa döntőjébe, ahol 5-1 arányú vereséget szenvedtek a Debreceni Bocskaitól (az elődöntőben Szeged - Sabaria 3-2). Az 1930-31-es szezon már egy korszak végét jelentette a szegedi labdarúgás addigi történelmében, hiszen a Szeged 11. lett és végül a Miskolci Attilával vívott osztályozó során (3-1, 1-4) kiesett a Profi Ligából. A Bástya kiesését a mecénás sem nézte tétlenül és teljesen beszüntette az anyagi támogatást a klub felé.

A bukás után a klub gyorsan magához tért, és immár Szeged FC néven 2. helyen végeztek a másodosztályban és a Budapest Vasassal vívott osztályozó során magabiztosan kerültek vissza az élvonalba. Még egy újdonság volt, hogy innentől kezdve a klub játékosai paprikavörös mezben léptek pályára. A csapat újoncként magabiztosan maradt bent a Profi Ligában (1932-33), és ebben az évben az évben az 1930-as ezüstérem után újabb sikert értek el a Magyar Kupában, hiszen bronzérmet szereztek. Aztán az 1934-35-ös szezon meghozta az addigi legnagyobb sikert, hiszen a paprikavörös csapat a 4. lett, és így indulási jogot szereztek a az 1935-36. évi Közép Európa Kupában, ahol a mezőny egyik legjobb csapatát, a Slavia Praha-t kapta a gárda. Az első mérkőzést 1935 június 16-án, 5000 néző előtt magabiztosan nyerte meg a vendég csapat, a visszavágón azonban hatalmas meglepetésre 1-0 arányban nyert a Szeged FC 10 000 néző előtt a prágai stadionban.

A következő években a Szeged folyamatosan az NB I (1935-től így hívják az első osztályt) középmezőnyében szerepelt, aztán 1939-40-ben csúcsbeállítással ismét 4. lett.
A folyamatosa előrelépésnek, fejlődésnek aztán meglett az eredménye, hiszen, 1940-41-ben, a szegedi futball eddigi legjobb eredményét érte el a szegedi csapat. A szezont egy érdekes fúzió előzte meg, hiszen egyesült a profi Szeged FC és az amatőr SZAK (a Bástya megalakulásakor ugyanis a SZAK megtartott az alsóbb osztályokban egy amatőr csapatot is), és Szeged AK néven folytatták a küzdelmeket. A nagyszerűen sikerült szezont a SZAK 14 győzelemmel, 4 döntetlennel és 8 vereséggel zárta, 32 pontot gyűjtve. A bronzérmes gárda legtöbbször ebben az összeállításban játszott: Tóth György, Szabó, Raffai, Ladányi, Baróti, Bertók, Bognár, Kisutzky, Kalmár György, Mester, Nagy Antal. Mellettük gyakran játszott még: Polyák, Marosi, Lukács, Török, Lakat és Harangozó. A következő szezonban (1941-42) a SZAK továbbra is a csúcson maradt, sokak szerint játékerejét tekintve ez volt minden idők legjobb szegedi futballcsapata, amely a bajnoki címre is esélyes volt. Ennek ellenére a végelszámolásnál csak a 4. helyezett lett a csapat, köszönhetően pl. annak, hogy a csapat a szezon során 7 büntetőt is kihagyott, ebből 6 büntető pontot ért volna, plusz 6 pont pedig a SZAK bajnoki címét is. Ebben a szezonban több kiütéses győzelem is fűződik a pirosak nevéhez, pl. az Újvidéket 9-2-re, városi rivális Szegedi Vasutast és a Kolozsvárt 8-1-re, a MÁVAG-ot 6-2-re, a Fradit pedig hazai pályán 5000 néző előtt 5-0-ra verték meg. Végül, de nem utolsósorban említsük meg azt is, hogy ebben az idényben a SZAK egyik futballistája, Kalmár György lett az országos gólkirály, 35 góllal.
A nagy sikerek után óriási zuhanás és kiesés következett, majd ismételt feljutás az NB I-be. A II világháború után ismét egy igen sikeres szezon következett, hiszen 1945-46-ben 4. helyen végzett a Szeged AK. A következő években változó sikerrel szerepelt a gárda, majd 1948-49-ben egy évre ismét búcsút mondott a gárda az élvonalnak, immár 3. alkalommal. A búcsú azonban most sem volt hosszú, hiszen az - immár Szegedi Szikra Munkás Torna Egylet (SZSZMTE) névre keresztelt - szegedi együttes nyerte az NB II Déli csoportját. Az 1950-es őszi egyidényes NB I-es bajnokságban még ezen a néven szerepelt a szegedi csapat, aztán 1951-es szezont már Szegedi Petőfi néven kezdte meg. Sporttörténeti kuriózum, hogy ebben az idényben a nagy múltú Szegedi Petőfi mellett a SZEAC egy másik jogelődje, a Szegedi Honvéd is az élvonalban szerepelt.

Röviden annyit a honvéd csapat történelméről, hogy a behívásoknak köszönhetően, 3 év alatt szinte a nulláról jutottak fel az NB I-be és ott át is vették a városi hegemóniát, hiszen 1951-ben a Petőfi kiesett az élvonalból, a Honvéd viszont a maga 10. helyezésével bentmaradt. (a két egymás elleni mérkőzés eredménye: Petőfi-Honvéd 2-2, Honvéd-Petőfi 0-2). Ezt követően a SZAK (a Petőfi nevet hamarosan eltörölték és visszakapta a csapat a tradicionális nevét), már sohasem jutott vissza a legmagasabb osztályba, a következő negyedszázad alatt az NB II-ben, majd az NB III-ban és a megyei osztályban szerepelt a piros-fekete csapat.

Erre a szezonra készült el a Honvéd számára az új stadion Felsővárosban (a mai Felső-Tisza parti Stadion), amelynek nyitómérkőzése a Ferencvárosi Kinizsi elleni bajnoki volt (2-1), a Petőfi ill. később a SZAK pedig továbbra is Újszegeden játszotta a mérkőzéseit.

A Szegedi Honvéd sem volt túl hosszúéletű, hiszen az 1953. évi NB I után a Honvédelmi Minisztérium erőszakosan megszűntette a csapatot, a helyére pedig az alacsonyabb osztályban szereplő, egyetem által támogatott Szegedi Haladást (1921-ben alapították KEAC, azaz Kitartás Egyetemi Atlétikai Klub néven) hozták fel az NB I-be. Ekkor történt meg a klub színösszeállításában is a nagy váltás, hiszen az eddigi piros-fekete ill. piros színek helyett a kék-fehér lett a klub új színe, mivel ez volt a KEAC tradicionális színe.

Az egyetem által támogatott csapat pár évig adós maradt a jó eredményekkel, hiszen többször is kiesett a csapat. Aztán az 1959-60-as bajnoksággal vette kezdetét egy új sikerkorszak, hiszen az ekkor már Szegedi EAC (1957 óta) névvel szereplő gárda előbb 8. lett, majd 1960-61-ben már 6. A máig is fennálló nézőcsúcs is ebben az időszakban született meg, hiszen 1960-ban 30 000 (!) néző látta a Felső-Tisza parti Stadionban, hogy a Fradi Albert góljával 1-0 arányban legyőzi a SZEAC-ot. Ezután 1967-ig több gyengébb szereplést is maga mögött tudhatott a csapat, egyszer az NB II-be is kiesett, ám 1967-ben újra bizonyítottak, 9. helyen zárták az NB I-et. Az 1968-as újabb kiesést követően az olajipar sietett a pénzügyi problémákkal küszködő egyetemi csapat megsegítésére, így született meg a legendás SZEOL (Szegedi Egyetemi és Olajipari SC) név és a kék-fekete színösszeállítás (a fekete az olaj szimbolizálásaként került be a színek közé). Az 1969-es NB II-ből való feljutást követően 1991-ig az első és másodosztály között hullámvasutazott a szegedi gárda, SZEOL SC, majd később SZEOL AK (a SZEOL SC 1977-ben fuzionált az 1951-ben az NB I-től búcsúzó, 1899-es alapítású SZAK-kal, így született meg a SZEOL AK név), SZEOL-DÉLÉP SE és Szeged SC néven. Az 1978-as kiesést követően pl. először fordult elő a szegedi futballtörténelemben, hogy a csapat nem jutott vissza azonnal az élvonalba, erre 3 szezont kellett várni. Ebben a régóta tartó sikertelen időszakban egyedül az 1983-84-es szezon számított kivételnek, amikor az NB I meglepetéscsapata lett az újonc SZEOL AK (9. hely). A Délép SC-vel történt fúzió (így született meg a SZEOL-DÉLÉP SE név) sem törte meg a jeget, hiszen az 1985-ben NB I-ből kieső szegedi csapatnak immár 5 hosszú évre csak álom maradt az élvonal. Az időszak egyik legemlékezetesebb eseménye az 1989 nyarán vívott oda-visszavágós osztályozó a Budapest Vasassal szemben. A visszavágón 1989 június 25-én, 18 000 néző előtt 0-0-ás állásnál az utolsó percben erősen vitatható büntetőt ítélt a játékvezető a fővárosi csapat számára, ezzel esett ki a csapat. Máig is emlékezetes a mérkőzést követő balhé a stadionban. A következő szezonban (1989-90) azonban méltó bosszút állt a Szeged SC, hiszen az NB II Keleti csoportját toronymagasan nyerve jutott fel az NB I-be. A klub ill. a szegedi labdarúgás máig utolsó NB I-es éve (1990-91) nem sikerült túl jól, hiszen csak egy osztályozós helyet sikerült megszerezni. A csapat balszerencséjére jellemző, hogyha egy góllal többet szerez a szezon során, akkor már a Budapesti Vasas az osztályozós, nem pedig az SZSC. Az oda-visszavágós, NB I-ben maradásért vívott osztályozót végül elveszítette a klub a DVTK-val szemben.

Az utolsó NB I-es szezontól a megszűnésig (1991-1998)
Az 1991-es balszerencsés NB I-es kiesést követően hihetetlen mélyrepülésbe kezdett a csapat. Az NB II-ben is egyre rosszabb eredményeket értek el (4. hely, majd 13. hely), majd az 1993-94-ben már a másodosztályból is kiesett az időközben Szeged FC nevet felvett csapat. Az ezt követő három évben az NB III-ba is teljesen beleszürkült a csapat, a kiugrás legcsekélyebb reménye nélkül. Pedig 1995-ben Bereczk Imre személyében új szponzor érkezett, ekkor a csapat felvette a legendás előd, a SZEAC nevét. A kispadon ezidőtájt a híres Verebes József is megfordult, de az eredmények kimerültek annyiban, hogy a csapat NB II-es lett (1997) az átszervezéseknek köszönhetően, ám akkoriban ez az osztály is csak a magyar labdarúgás harmadik vonala volt. Ennek ellenére itt is csak bravúrral tudott megkapaszkodni a SZEAC, hiszen 13. lett. Aztán az 1998-99-es szezont még megkezdte a SZEAC, ám az őszi zárást követően továbbra is a kiesőzónában tanyáztak. Ezután a tulajdonos 1998 december 5-én az MLSZ közgyűlésén bejelentette, hogy visszalépteti a SZEAC-ot a bajnokságtól, és határozatlan időre felfüggeszti annak működését. Ezzel gyakorlatilag megszűnt egy - néhány hónap híján - 100 éves klub.

Vitos György,"100 éves a szegedi futball! A SZAK-tól a SZEAC-ig", 2008.05.19

full name
Kisteleki Testedző Egyesület-Szeged
alternative names
SZAK
Szegedi AK
SzEOL AK
Szegedi LC
Szegedi Bástya
associated teams
address
 
founded
1899. május 22.
club colours
piros - fekete
1899 - 1951

piros - fehér
1951 - 1953

kék - fehér
1953 - 1976

kék - fekete
1976 - 1987

kék - fehér - fekete
1987 - 2005

kék - fekete - zöld
2010 - 2011
league
- (megszűnt csapat)
home ground
- previous grounds
  1. SZAK Stadion

    (1899 - 1951)

  2. Felső Tisza-parti Stadion

    (1951 - 1983)

  3. Szegedi VSE Stadion

    (1983 - 1985)

  4. Felső Tisza-parti Stadion

    (1985 - 2011)

name changes
  1. Szegedi Atlétikai Klub
    1899 - 1926
  2. Bástya Szegedi Atléták Köre/Bástya FC (proficsapat)
    1926 - 1931
  3. Szeged FC
    1931 - 1940
  4. 1940-ben egyesült a Sylvánus FC-vel
  5. Szegedi AK
    1940 - 1949
  6. 1940-ben az amatőr Szegedi AK egyesült a profi Szeged FC-vel
    1949-ben egyesült a Szegedi MTE-vel
  7. Szegedi Szakszervezeti Munkás Torna Egylet
    1949 - 1951
  8. Szegedi Petőfi Sport Kör
    1951 - 1957
  9. Szegedi AK
    1957 - 1977
  10. 1977-ben egyesült a Szegedi EOL-lal
  11. Szegedi EOL AK
    1977 február - 1985
  12. 1985-ben egyesül a Délép SC csapatával
  13. SZEOL Délép SE
    1985 - 1987
  14. Szeged Sport Club
    1987 - 1993 november
  15. Szegedi TE
    1993 november - ?
  16. Szeged FC
    1994 - 1995
  17. Szegedi EAC
    1995 - 1998
  18. A Szegedi EAC 1998. decemberében visszalépett az NBII-ből. 1998 nyarán a másodosztályú Szeged-Dorzsmából Szeged LC-lett a SZAK-ot elismerve elődnek.
  19. Szeged LC
    1998 - 2000
  20. 2000-ben anyagi csőd miatt visszalépett
  21. 2000 őszén a Tisza Volán Focisuli ificsapata, a megyei bajnok Szőregi Rákóczi jogán elindultak az NBII-ben FC Szeged néven. Az FC Szeged szintén a SZAK-ot ismerte el elődnek.
  22. FC Szeged
    2000 - 2005
    2005-ben anyagi csőd miatt visszalépett.
    2005-ben a Tisza Volán utánpótlása a megye I-ben felnőtt csapatot indított. Átmenetileg (2010-ig) ők képviselték a kék-fekete hagyományokat.
    2010 nyarán létrejött a KITE-Szeged (szintén követve a SZAK hagyományokat) és a Kisteleki TE-t működtető Kft. egyesült a Profi Futball Kft.-vel, majd NBIII-as indulási jogát átadta a Kft. által frissen alakított csapatának
  23. Kisteleki Testedző Egyesület - Szeged
    2010 - 2011
  24. 2011. július 25-én egyesült a Makói FC a Kiskundorozsmai ESK csapatával Szeged 2011 néven
honours list
  1. NBII/másodosztály bajnoka
    1913/1914
    1943/1944
    1945
    1949/1950
    1980/1981
    1989/1990
  2. Magyar Kupa döntős
    1930
  3. NBI/első osztály bronzérmese
    1940/1941
matches
official website
related websites
supporters' groups
segítség
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

comments

  1. avatar: magyarfutball.hu
     
  2. avatar: fgymat
    2022.12.25, 19:39
    1999-es címer:
    kép
    forrás:
    Bakai Gusztáv, T. Szabó Gábor - A magyar futball 15 éve (1994-2009)
     
  3. avatar: Longinus
    2020.06.01, 19:37
    képA Szeged FC 1935. 06. 23-án az SK Salvia csapata elleni KK mérkőzésen. Balról jobbra: Berec, Vastag, Gyarmati, Bognár, Mester, Bertó, Raffai, Miklósi, Korányi Mátyás, Pálinkás. Elöl ül: Somogyi. Kép: Régi Magyar Labdarúgás FB
     
  4. avatar: Longinus
    2020.03.18, 20:45
    kép1975.kép1977.kép1981. Forrás: Labdarúgás/Képes Sport/Retro Foci Képtár
     
  5. avatar: magyarfutball.hu
     
  6. avatar: Longinus
    2016.08.25, 09:33 (szerk.: 2018.09.11, 20:52)
    kép"Minden idők legjobb szegedi csapata! Az NB I-ben bronzérmes Szeged AK egy évvel később is 4. lett a legjobbak között és 1942 májusában a bajnok Ferencvárost 5:0-ra(!!) verte meg. Állnak balról: Gyuris János, az NB I-es gólkirály Kalmár György, Harangozó Sándor, Toldi Géza, Kis-Kalkusz Károly, Báló Ferenc, Tóth György (kapus). Guggolnak: Bognár Kálmán, Baróti Lajos, Lakat Károly, Szabó Lajos." Forrás: szeged2011.eu
     
  7. avatar: magyarfutball.hu
     
  8. avatar: magyarfutball.hu
     
  9. avatar: magyarfutball.hu
    2013.03.06, 12:28
    kép
    forrás:
    Dominek József
     
  10. avatar: magyarfutball.hu
     
  11. avatar: gyvitos
    2012.09.01, 20:54 (szerk.: 2016.05.25, 14:43)
    Köszi a legutóbbi SZAK-cikket, de az 1957.01.04-i Népsport (nekem is megvan az a szám) sajnos, tévedett... Ugyanis a SZAK nem 1886-ban alakult, hanem 1899. május 22-e a hivatalos dátum, és az az 1886-os év csak a kerékpárosokra vonatkozott!
    Így hát hajrá Szeged, gyerünk kék-feketék, irány újra az NB I!!! (Sorrendben 52.-szerre is!)
    Vitos György, krónikás
     
  12. avatar: fgymat
    2012.07.29, 10:34 (szerk.: 2016.05.25, 14:43)
    Szegeden újból megalakult a SZAK. A nagymúltú sportegyesület még 1886-ban alakult. 1940-ben azonban beszüntették működését. Most ideiglenes vezetőséget választottak. Elhatározták, hogy egyelőre labdarúgással, úszással, vizilabdával, tekével és sakk-kal foglalkoznak.

    https://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/07/1343550844_19570104_szak.jpg
    Sport
    1957.01.04.
     
  13. avatar: fgymat
    2012.05.28, 10:13 (szerk.: 2016.05.25, 14:08)
    1998 júliusa-decembere között két szegedi klub marakodott a "Koncon", a tét az önkormányzati támogatás elnyerése volt, ami "életre-halálra" ment... Így jutott a "Halál" a szeac-nak (bereczk imre klubtulajdonos sajnos, ezt későn ismerte fel...), de az szlc is magára lett hagyva a szegedi önkormányzat által a szerb maffia befolyása miatt...
    Ergo: féléves átmenettel kell itt számolnunk, és éppen az szlc miatt szűnt meg a legendás nevű szeac!


    2005-ben becsődölt az fc szeged is…
    2004-ig ferencz gábor, majd bosnyák-szlovén maffiózó, dusan djurics miatt a csőd...


    Ahogy hangsúlyoztam, a Tisza Volán SC az "átmeneti tényező", hiszen ők túlnyomó részt fiatalok nevelésével foglalkoznak és kétszer is ők tömték be az immár 113 éves "Szegedi futballhajó" testén tátongó hatalmas lyukakat! Ha ők nincsenek (2000 tavaszán - őszén ill. 2005-2010 között),
    Akkor az óriási léket kapott "Szegedi vizijármű" menthetetlenül elsüllyed... (s mint tudjuk, az óceán fenekéről nincs többé visszatérés, mert nem lehet mindent titanic-mércével mérni...)


    Némi jóindulattal el 1998-ig folyamatos a szak történet, az utána történt események nem egyértelműek. Számomra kérdéses, hogy a dorozsmai csapat miként lett jogutód - azért, mert pénzért megvették őket, majd szintén pénzért a szegedi önkormányzat visszaminősítette a dorozsmát a megyei iii osztályba, hisz a Szeged LC érdeke akkor azt kívánta...


    Szegeden viszont a múlt folytonosságát (sportszakmailag is!) hús-vér emberek "írják" tovább, hisz számtalan egykori kiváló SZEOL SC-s, SZEOL AK-s, SZEOL-Délép-es, vagy éppen Szeged SC-s, SzFC-s, SzLC-s, és SZEAC-os játékos vállalt edző I , vezető I szerepet az újabb kluboknál, az FC Szegednél, a tisza volán focisulinál vagy éppen a Szeged 2011 (Kite-Szeged)-nél!
    Itt tehát mindig jelen van a folytonosság, a kapcsolat, múlt és jelen (így a jövő) között is, mindig létezett és létezik a szegedi immár 113 éves focis múlt elfogadása, megbecsülése erkölcsileg (az anyagi biztonság szinte sohasem...), a kék-fekete színek, a jellegzetes diszkoszvetős címer és az egykori szak-tradíciók együttes tisztelete (benne az 1899-cel!) mindkét jelenlegi klubnál (tisza volán az átmenet ill. Szeged 2011, a szebb jövő ígérete) is jelen van! Jelen kell, hogy legyen, hisz a múltat nem lehet végképp eltörölni, ahhoz ragaszkodunk valamennyien!

    Részletek a Vitos Györggyel való levelezésből
     
  14. avatar: fgymat
    2012.05.28, 10:08
    BEVEZETŐ

    Először is érdekes párhuzamot szeretnék állítani a Szeged-Diósgyőr vonal ill. Debrecen között... Szegeden és Miskolcon az elmúlt 20 évben tőkeerős szponzorok, IGAZI TULAJDONOSOK helyett csupán helyi "életművészek" (Kónya Sándor, Bodó Antal, Nagylaki Kálmán) ill. balkáni szerencselovagok (Nagylaki-éra szerb "befektetői", majd Dusan Djurics bosnyák-szlovén "úriember"...) jöttek, és távoztak dicstelenül...
    Két kivételt azonban meg kell említenem.
    Először még Bereczk Imre "Festékgyáros", aki SZEAC néven mentette meg (1995-1999) négy évig a klubot.
    Majd jött Ferencz Gábor szegedi kötődésű, jelenleg a Szolnoki MÁV-ot irányító üzletember, de ő sem bírta sokáig a napfény városában (széthúzás ill. az önkormányzat szégyenteljes közömbössége miatt)!
    Sajnos, így Szegeden és Miskolcon is állandóan "trükközni" kellett...
    Trükközni sportjogilag, mert alapvető célunk volt a sportszakmaiságot, a klub-tradíciókat életben tartani!
    Trükközni a túlélésért, kikerülni a mázsányi, sőt, tonnányi adóterheket és járulékait, kicselezni a hitelezőket, a fociból élő (és nem a fociért) "hiénákat és a cápákat"...
    Trükközni, hogy a nagy múltú szegedi (meg diósgyőri) futballt, ezen belül a patinás klubokat - akár más neveken is - életben tartani! Hol kisebb, hol nagyobb sikerekkel...
    Aki nem Szegeden vagy éppen Diósgyőrben élt, meg sem tudja érteni, felfogni meg pláne nem, miken is ment keresztül egy-egy klubvezetés a "támadások kereszttüzében"...
    Visszatérve az eredeti párhuzamra: Debrecenben egy "Szimányi" volt 2002-től a különbség Szegedhez vagy Diósgyőrhöz képest!
    Sajnos, Szeged egyetlen egyszer sem tudott Szima Gábor DVSC-tulajdonoshoz hasonlót "kitermelni" az elmúlt két évtizedben, de a DVTK-nak sem sikerült 1990 - 2010 között, majd jött, látott és győzött, egyszóval befektetett a "Szima-kaliberű" Leisztinger Tamás - vele azóta az óriási szurkolótáborral rendelkező DVTK-nak már az Európa-ligába jutás a cél!
    A jelenleg NB II-es Szegednek csak Csányi Sándor vagy MLSZ-elnöki összeférhetetlenség miatt egy közeli munkatársa, üzlettársa lehet a jövőbeni tulajdonosa, hogy a PICK Szeged kézilabdásainak megvétele után ilyen módon talán beszállhatna a szegedi futballba is...
    Mindezek következtében a jelenlegi Szeged 2011 nevű klubnak a "jogfolytonossága" olykor hiányos, ellentmondásos. Elég, ha csak az 1998-99-es időszakot említjük, ahol egyszerre két jogelőd (SZEAC vonal és Szeged-Dorozsma vonal) is működött, amíg Szeged LC-vé sodródott a "klubfonal", onnét meg egy újabb csődbe...
    De a legdrámaibb időszak, amikor Ferencz Gábor kiszállt a Szeged FC-ből és a "szokásos" klubcsődöt követően jött egy "átmeneti" időszak... (Enélkül, a fiatalokat nevelő Tisza Volán Focisuli újabb szerepvállalása nélkül meghalt volna a szegedi futball...)
    Ergo: ezt az átmenetet mindig a "futball bölcsője", a tehetséges szegedi fiatalok szakszerű képzése jelentette! S az elmúlt 20 év legnagyobb szegedi utánpótlásképző egyesülete, a Tisza Volán Focisuli kitűnő szakemberekkel (akik a SZEOL SC, SZEOL AK, Szeged SC, SZTE, SZFC-korszak legjobb labdarúgóiból álltak!) dolgozott és nevelte e jövőt szüntelen...
    Az első átmenet az SZLC-csődöt követő 2000-es év tavasza volt - ez a félév is egy fájdalmas "lyuk a klubhálón"...
    De az igazi "feketelyuk" 2005-2010 között volt a Tisza-parti labdarúgásban, hisz az FC Szeged becsődölése után és a KITE-Szeged 2010-es létrejötte között ők töltötték ki az üres teret, a szegedi futball-vákuumot... A közelmúltban elég sok hasonló példát találhatunk: elég, ha csak a Bp. Vasas 2004 tavaszi szüneteltetésére gondolunk, de ide vehetjük a Diósgyőri FC 2002-es feloszlatását is, de mindketten utólag egy-egy "régi-új" klub indításával visszavették dicső múltjukat is!
    Csakúgy, mint Szegeden a KITE-Szegedet követő Szeged 2011 együttese!
    Ez a gárda a bíztató jelen és a még ígéretesebb (újra, 52.-szer is NB I!) jövő ígérete, egyben biztosítéka - lehet!


    Vitos György
    A szegedi foci krónikása

    Ezúttal szeretnénk megköszönni Vitos György segítségét, hogy segített eligazodni a szegedi foci útvesztőiben.
     
  15. avatar: fgymat
    2012.05.28, 08:03 (szerk.: 2016.05.25, 14:01)
    Szegedi Egyetemi és Olajipari AK (SZEOL AK) 1921
    cím: Szeged, Bajcsy-Zsilinszky u. 14, 6720
    pálya: Szeged, Etelka-sor 33., 22 000 néző
    szín: kék-fekete

    https://www.magyarfutball.hu/data/upl/2014/02/1392743945_oadyd2.jpg
    forrás:
    Sport Zsebkönyv 80/81
     
  16. avatar: tibor6908
    2012.03.27, 08:51 (szerk.: 2014.02.18, 18:21)
    Szeged Sport Club 1991-92

    kép
     
  17. avatar: Giovanni
    2012.02.27, 01:46 (szerk.: 2012.02.27, 01:48)
    1990-ben a visszalépés veszélye fenyegette a Szeged SC-ét. Azok a fránya anyagiak...
    Cikk a pdf utolsó oldalán

    http://www.kiskundorozsma.hu/dorozsmainaplo/1990_03.pdf
     
  18. avatar: magyarfutball.hu
    2011.02.17, 10:52 (szerk.: 2016.05.25, 13:58)
     
  19. avatar: magyarfutball.hu
    2011.02.01, 09:59
    kép
    kép
    Bakai Csaba elnök Úr ,-sok szempontot figyelembe véve -a szurkolói igényeknek megfelelően az első- 1899 alakult-szegedi labdarúgó egylet nevét választotta hosszú távra csapatunknak,s fogatta el Ács Ottó által készíttetett címert.

    A következő bajnokságtól kezdve a SZEGED labdarúgócsapatának neve SZEGED ATLÉTIKAI KLUB, rövidítve SZEGED AK.

    A Profi Futtbal KFt továbbra is az üzemeltető gazdasági társaságunk,tehát az ő kommunikációjában a Puskás labdás "régi"címer továbbra is használatos marad!

    Színeink változatlanok:KÉK-FEKETE-ZÖLD (fő a kék-fekete, mig mellékszín a zöld)

    El jött az idő a fentiek alapján az arculati kézikönyvünk elkészítésének/a bajnokság kezdetéig ez meg fog történni /,s a marketing munka elkezdésének.

    HAJRÁ SZEGED,CSAK ELŐRE

    forrás:
    http://szegedifoci.hu/news_listone.php?id=150
     
  20. avatar: zotyasa98
     
  21. avatar: magyarfutball.hu
    2010.10.04, 17:42
    - Papválogatott, Fradi öregfiúk, gyulai Grosics Akadémia. Még ezzel sincs vége a futballal való kapcsolatodnak, hiszen nyártól egy NB III-as klub főtulajdonosa is vagy. Mikor jut fel a KITE-SZEGED az NB II-be?
    - Reméljük, minél hamarabb. El kell, mondjam, én elsősorban a nevemet adtam, egyfajta erkölcsi támogatást ehhez a vállalkozáshoz, mivel úgy láttam, eddig nem volt meg a közös akarat. Az, ami feltétlenül kell ahhoz, hogy egy Szeged nagyságrendű városnak komoly, előbb-utóbb élvonalbeli csapata legyen. Azt is fontosnak tartom, hogy ezáltal a gyulai akadémistáknak is lesz kifutási idejük, elhagyva a tanulóéveket itt fejlődhetnek tovább. Ebből mindkét szervezet csak profitálni tud. Ezért is szeretnénk, ha ez a csapat mielőbb feljebb, az NB II-be jusson. Itt is segítenek egykori Fradisták. A Gyulán edzősködő Keller Józsi és Horváth Peti igazolt játékosai lettek a csapatnak.

    forrás:
    http://www.ftcbaratikor.hu/2010/10/03/beszelgetes-dr-kiss-rigo-laszloval/
     
  22. avatar: Ailton
    2010.08.11, 00:05
    ..és 51 százalékos, többségi tulajdonosként a Szeged–Csanádi Egyházmegye püspöke, dr. Kiss-Rigó László a társa.

    itt a püspök úr ilyen gazdag, hogy NB I-et akar, vagy a Szeged-Csanádi Egyházmegye fogja tolni a csapatba a misepénzt? smiley Szóval ki adja a zsét?
     
  23. avatar: magyarfutball.hu
    2010.08.10, 19:40
    A szoci polgármester, aki eddig hallani se akart a futballról, 20 millió forint közpénzzel befogta az ellenzék száját. Az új klub technikai vezetője annak a szurkolói mozgalomnak a feje, amelyik keményen támadta jobbról az önkormányzatot.


    Láttam egyszer egy riportot a püspök úrral, és igen, az utánpótlásra fog épülni az egész csapat. Lesz bentlakásos akadémia.


    Bőven megelégednék egyelőre egy STABIL pénzügyi helyzettel rendelkező másodosztályú csapattal is már.Utána jöhet a többi de annak semmi értelme hogy megint lenne egy első osztályú csapatunk kb félévig de utána megszűnik mert elfogyott a pénz.Fiatal vagyok még(20) de már legalább 2-3 megszűnést megéltem,így én már csak óvatosan tekintek a jövőbe.Persze akik most csinálják(nagy részük szurkolók) nálam garancia arra hogy nem lesz semmi kapkodás.

    forrás:
    hozzászólások - http://www.nb1.hu/forum2/viewtopic.php?id=61801
     
  24. avatar: magyarfutball.hu
    2010.08.10, 19:30
    Ez persze azt is jelenti, hogy Kisteleken megszűnik a foci és Szegednek egyel több semmire se jó csapata lesz, eredmények és kötődés nélkül.


    Szerintem a KITE előtag már jövőre el fog maradni a csapatnévből. A leendő Szeged (FC vagy LC ,stb.) pedig támogatókkal megy feljebb. Így történt anno a Dorozsma - Szeged LC átalakulásakor is. A Tisza Volán pedig marad nevelő egyesület ahogy eddig is.
    Egyébként nem szegedi specialitás. A Diósgyőr is pár éve így maradt NB/I-es. A Siófokkal (Balaton FC?) egyesült - pedig elég nagy a távolság a két város között.


    Sziasztok!
    A helyzet az, hogy a Tiszavolános stáb nem akarta átengedni a vezetést ezeknek az embereknek (akikről most jó értelemben beszélek), akik nagyon célokat tűztek ki, mint nb III.-as középcsapat!
    Ezért nem volt más lehetőség, minthogy új csapatot kell az nbIIIba juttatni, ami pesze egy kiskapuval lehetett megoldani. A kistelek ebben csak segítkezett, a csapathoz egyéb köze nincsen! Ezt a szegediek legalább megköszönhetnék! És az hogy Kis-Rigó László is benne van, garanciát jelent. Ő már megcsinált egy futballakadémiát, bizonyított. És valószínűleg nem azért hogy miliárdos legyen a fociból! smiley Ezért hozzák onnan a játékosokat!
    Na mármost, ha akarnak szegeden focit, azt olyanok tudják elérni, akik tényeg akarnak. A tiszavolánnál csak "akartakismegnemis"! Én drukkolok, hogy sikerüljön mihamarabb nbII-be jutni és utána lehetnek már nagyobb célok is! De előtte fel kell mutatni az nbII-őt, hogy lehessen álmodozni.
    Hajrá Csongrád megyei foci!

    forrás:
    hozzászólások - http://www.delmagyar.hu/sport/uj_nb_iii-as_futballcsapat/2171976/
     
  25. avatar: magyarfutball.hu
    2010.08.10, 19:18
    2010-08-05
    Pár hete még úgy tűnt, Csongrád megyét csak a Tisza Volán SC és a HFC képviseli a labdarúgó NB III-ban. A szegedi városházán tegnap tartott sajtótájékoztatón azonban kiderült, hogy KITE-Szeged néven egy új gárda is benevezett a harmadosztály küzdelmébe.

    Már hetekkel ezelőtt felröppent a hír, amely szerint Szegeden új NB III-as labdarúgócsapat szerveződik, méghozzá komoly céllal, megfelelő anyagi háttérrel.

    Tegnap délben erről győződhettek meg a sajtó munkatársai a szegedi városházán tartott tájékoztatón.
    Bakai Csaba a Csongrád Megyei Labdarúgó-szövetség elnöke, de az összejövetelen nem ebben a tisztségében jelent meg.

    – Ez év július 20-án a cégbíróságon bejegyzésre került a Profi Futball Kft., amely létrehozta a KITE-Szeged labdarúgócsapatot – jelentette ki Bakai, aki az új klubnak ügyvezető igazgatójaként funkcionál. Na meg tulajdonosaként is, ebbéli szerepében Magyar Anna, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke, Molnár Róbert vállalkozó és 51 százalékos, többségi tulajdonosként a Szeged–Csanádi Egyházmegye püspöke, dr. Kiss-Rigó László a társa. A sorból nem lehet kihagyni Szeged város önkormányzatát sem, amely éves szinten 15 millió forinttal támogatja a csapatot.

    – Azt szeretnénk, hogy 1999 után újra legyen Szegednek élvonalbeli futballcsapata – jelentette ki a sajtótájékoztatón részt vevő Botka László polgármester. – Eddig a szintén harmadosztályú Tisza Volán SC-t éves szinten 10 millió forinttal segítettük, ezt az összeget felemeltük 15 millióra, ennyire számíthat a KITE- Szeged is. Nemes, a sportszerűség határát nem átlépő küzdelemre számítunk a két csapat között, mi lennénk a legboldogabbak, ha két év múlva az egyiknek szánt pénzmennyiséget megemelhetnénk. Ez ugyanis azt jelentené, hogy van Szegednek NB II-es csapata.

    Onnan pedig – még ha az hatalmasnak is számítana – csak egy ugrás az NB I. Mert a Profi Futball Kft. irányítóinak távlati tervei között természetesen az élvonalbeli tagság szerepel.

    Sokakban merülhet fel a jogos kérdés, miként lehetséges az, hogy szerveződik egy új csapat, amely rögtön az NB III-ban kezdi meg szereplését? A Csongrád nem vállalta a feljutást, így az MLSZ a megyeegy ezüstérmesét, a Kisteleket kérte fel az indulásra. A város azonban nem tudta volna bevállalni ezt a jókora pluszköltséget, ezért fuzionált a már említett Profi Futball Kft.-vel. A Kistelek (KITE) így tagja lett az NB III-nak is, de mert a megyeegyből a Tiszasziget visszalépett, a megyei I. osztályból sem szorult ki.

    A bemutatkozó sajtótájékoztatón megjelent Keller József is, aki bár szeptemberben már a 45. születésnapját ünnepli, még mindig kitűnő fizikai állapotnak örvend.

    – A püspök úr közbenjárásával kerültem az egykori Újpest-, Vasas-, Fradi-támadó Horváth Petivel együtt a gyulai Grosics Gyula Labdarúgó Akadémiáról (mindketten itt edzősködnek, a szerk.) a KITE-Szegedbe – nyilatkozta a 29-szeres válogatott. – Az osztálykülönbség miatt a pályafutásom alatt olyan sokszor nem fordultam meg a Felső Tisza-parti stadionban, ezt most majd pótolom.

    Az egykor szebb napokat megélt stadion olyan lesz, mint Milánóban a San Siro, amely az Internazionalénak és az AC Milannak is az otthona.

    – Egyelőre mi a Kisstadionban gyakorlunk, de ígéretet kaptunk, hogy a meccsek lejátszása mellett az edzéseinket is a Felső Tisza-parti stadionban végezhetjük – mondta Brinszky Adrián, a KITE-Szeged játékos-edzője.

    A csapat az NB III Alföld csoportjának első fordulójában szabadnapos lesz, az augusztus 22-i rajt Hódmezővásárhelyen, a HFC otthonában köszönt majd rá. És hogy mikor lesz a KITE-Szeged–Tisza Volán SC városi derbi? Érdemes lesz megjegyezni a dátumot: 2010. október 30., 14.30. Senki ne értse félre a hasonlatot: az a meccs kicsiben Fradi–Újpestnek ígérkezik...

    forrás:
    http://www.delmagyar.hu/sport/uj_nb_iii-as_futballcsapat/2171976/
     
  26. avatar: fgymat
    2010.06.20, 12:20 (szerk.: 2018.09.11, 21:16)
    Szegedi Atletikai Klub, Szeged. Alakult 1899-ben. Sportpályájának helye: Újszeged, Temesvári-körút. Befogadóképessége: 10.000 néző. Jelenleg osak labdarugó-szakosztályuk működik, 100 igazolt játékossal.

    Elnök: hedry Hedry Miklós dr.; ügyvezető elnök: Markovics Szilárd; intéző: Hullmán József. Az ifjúsági csapat intézője: Prágai Ferenc.

    A Szegedi AK a Szegedi Atlétikai Klub és a Szegedi Futball Club egyesülésébőI keletkezett, amely 1940-ben jött létre. A Szegedi AK az ország egyik legrégibb egyesülete 1899-ben alakult. Több mint 10-szer volt Dél-labdarugó bajnoka, sőt több-ízben volt orsz. vidéki bajnok is. 1920-21. évben Magyarország legjobb vidéki csapata cimet nyerte el. 1925-26. évben a Corinthián-vándordíj győztese volt.

    A Szegedi AK-nak atlétikai szakosztálya is jelentős eredményeket ért el és több országoshirű atlétát nevelt. Úszó, bírkózó, őkölvívó és vivő-szakosztályai mind kiváló eredménnyel műkődtek. A régi SZAK-ból Solti Mihály tőbbízben volt országos magyar válogatott, így 1921-ben a svéd válogatott csapat ellen is játszott.

    A fúzió másik résztvevője a Szegedi FC 1929-ben alakult és már első évben bejutott az NB. I. o.-ba. ahol azóta is jelentős szerepet játszik. A csapat a Középeurópai Kupáért folyó küzdelemben is résztvett 1935-ben, mint a bajnokság IV. helyezettje és az akkor a kitűnő formában lévő Prágai Sláviát 1:0-ra megverte. A csapat több magyar nemzeti válogatott játékost adott, így Pálinkás és Tóth kapusokat, Gyarmati, Baróthi fedezeteket, Bognár Kálmán, Harangozó Sándor, Nagy Antal csatárokat. Korányi II. is az egyesület neveltje. A Szegedi AK elerőtlenedésével szinte együtt járt a Szegedi FC megerösődése, amely végeredményben a két egyesület fúziójára vezetett. Az egyesülés óta az új egyesület: a SZAK saját pályához jutott, amit győnyőrűen átalakított és az OSK-tól kétízben kapott 150.000 pengős segélyt, ezenkivill az egyesület áldozatkész vezetősége is 10.000 pengővel járult hozzá a pálya korszerű átalakításához, amely ma az ország egyik legszebb és legmodernebb sporttelepe.

    A Szegedi AK az ország egyik legnagyobb társadalmi egyesülete, amelyet kizárólag Szeged város áldozatkész közönsége tart fenn. Az egyesületnek 350 kisexistenciájú, tagja van, akik havonta pár pengő tagdíjjal járulnak hozzá az egyesület fenntartásához.

    https://www.magyarfutball.hu/data/upl/2014/02/1392744111_wqug5y.jpg
    forrás:
    Pluhár István: Magyarországi sportegyesületek története (1941)
     
  27. avatar: pirospont
    2010.04.15, 14:31 (szerk.: 2016.05.25, 13:58)
    kép
    kép
    forrás:
    100 éves a szegedi futball. A SZAK-tól a SZEAC-ig
    stadion-kiado.hu
     
  28. avatar: magyarfutball.hu
    2010.03.18, 15:39 (szerk.: 2016.05.25, 13:55)
    kép
     
  29. avatar: magyarfutball.hu
    2010.03.18, 15:25 (szerk.: 2016.05.25, 13:55)
    kép
     
  30. avatar: Sanyi-Hungaria
    2010.02.08, 18:31 (szerk.: 2018.09.11, 20:42)
    Szeged FC - Szegedi AK - Szegedi MTE
    359 - 144 - 73 - 142 - 687 - 765 - 361

    Alakult 1899-ben, színe kék-fehér-fekete. A Tisza-parti városban néhány lelkes sportolni vágyó fiatal alakította meg az gyesület jogelődjét, a Szegedi Atlétikai Klubot. Az akkor még piros-fekete színekben 1907-től folyamatosan részt vett a Délkerületi bajnokságban, ahol többször a vidék legjobbja lett. Hatszor a Dél Kerületi bajnoka címet szerezte meg. A legnagyobb sikerüket 1941-ben érték el, amikor bronzérmet szereztek. A következő néven szerepeltek az első osztályban: 1935-1941 Szeged FC, 1941-1949 Szegedi AK, 1949-1950 Szegedi MTE

    forrás:
    ?
     
  31. avatar: magyarfutball.hu
    2010.01.24, 14:02 (szerk.: 2016.05.25, 13:53)
    Szeged FC/Szeged SK? (1993/1994)
    kép
     
  32. avatar: magyarfutball.hu
    2010.01.03, 23:55
    Bár szakértőnek nem nevezhetem magamat, az a ígéret szép szó....A Szegedi Kerékpárosok és Testgyakorlók Köre 1899. ápr. 24-én tartotta első ülését, máj. 15-én fogadta el alapszabályát. A színek: fehér-kék-sárga. Az első labdarúgómérkőzést az I és a II. csapat 1902. június 27-én 1500 néző(!) előtt játszotta. A várostól 1904-ben kapták meg a pályát, 1905-ben alkultak át SZAK-ká, színük: vörös-fekete. forrás a Szegd törtenete monográfia 3/2-es kötete, a sportról szólószóló fejezetet Gaál Endre, a 80. életéve felé közeledő nyugdíjas egyetemi tanár,hallatlanul precíz, filolgiailag aprólékos történész írta.

    Ezért eléggé valószínűtlennek tartom a Tempó Vasutas által 1923-as cikkből idézetteket, de ezt egyszerűen lehetne ellenőrizni, ha végignéznénk az 1900-as helyi újságokat. Egy Temesvár elleni meccsnek mindenképen nyoma kellett, hogy maradjon. Ha ráérek, és addig nem írja meg senki, nyugdíjas koromban remek szórakozás lenne összefoglalni a szegdi futball addigi történetét, utánna menni az összes klubnak...Na ezt még egészségben meg kellene érni.smiley)))


    forrás:
    http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=6942&na_step=30&t=9065992&na_order= - 50-50
     
  33. avatar: magyarfutball.hu
    2010.01.03, 23:46
    Cikk a SZAK-ról.
    1899-ben alakult, célja a kerékpársport művelése volt. Első neve: Kerékpárosok és Testgyakorlók Köre. 1900-ban telket kaptak az újszegedi állomás mellett, és már nyáron futballoztak is. 1900. november 2-án már a legjobb déli csapatot, a Temesvári AC-t verték 7:2-re. 1905-ben lett SZAK a klub neve, akkor építették fel pályájukat is. 1914-ben az FTC és MTK kivételével az összes Szegedre látogatott első osztályú csapatot megverték. 1914 pünkösdjén a bécsi Floridsdorfot és a francia válogatottat győzte le Dél-Magyarország válogatott csapata.
    A pálya tribünjének oldalfalára egy Nagy-Magyarország térkép van festve, alatta felirat: Így volt, így lesz. Az öt öltöző az elszakított részekről van elnevezve: Bácska, Erdély, Bánát, Tátra, Adria. „Ezek a felírások magukban foglalják azt a célt, amelyért fáradhatatlanul küzd a vidéknek ez a mintaegyesülete.”
    (Sporthírlap 1923. január 1.)


    forrás:
    http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=7002&na_step=30&t=9065992&na_order= - Tempó Vasutas!
     
  34. avatar: magyarfutball.hu
    2010.01.03, 23:42 (szerk.: 2018.09.11, 20:48)
    De vajon miért lett Bástya a szegedi profi klub neve? Pár perce tudtam meg. Az alábbi szócikket Gerhárd Lajos: A magyar sport pantheonja III-IV. kötetéből (1932) szkenneltem:

    bástyai Holtzer Tivadar. Szül. 1870, Szeged; kereskedő, köztörvényhatósági biz. tag. Tornával, atlétikával és kerékpárral foglalkozott. Egyik alapítója és 33 év óta elnöke a Szegedi Atlétikai klubnak, a MUSz, a MASz és a MÖSz délkerületeinek társelnöke, a Szeged FC díszelnöke. Felépítette a SzAK újszegedi sporttelepét, amelyet a klubnak ajándékozott. Áldozatkészsége folytán keletkezett a szegedi profiklub, a Bástya , amely az ő nemesi előnevét nyerte.

    https://www.magyarfutball.hu/data/upl/2016/05/1464177167_bastya_tivadar.jpg
    forrás:
    http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=7032&na_step=30&t=9065992&na_order= - Tempó Vasutas
     
  35. avatar: magyarfutball.hu
    2009.09.24, 15:12
    A kiskundorozsmai csapat néhány év alatt, a területi bajnokságból indulva, a másodosztályban találta magát. Mivel a helyi vállalkozók és szponzorok már nem tudtak eltartani egy másodosztályú csapatot, nyitni kellett Szeged felé is, így megváltozott a csapat neve is, a 1997-98-as másodosztályú szezont (NB I/B) már Szeged-Dorozsma néven kezdte meg a klub, a hazai meccseket pedig a nagymúltú (jögelődök révén 1899-es alapítású), - ám ekkor már haláltusáját vívó - SZEAC otthonában, a Felső-tisza parti Stadionban rendezték. A tovább erősített csapatt itt is megállta a helyét, sokáig még az élvonalba kerülésért is harcban volt, végül csak az 5. helyet sikerült megszerezni (13 győzelem, 9 döntetlen, 6 vereség), 4 pontra lemaradva az osztályozót jelentő 2. helytől.
    Sajnos a klubnak ez az osztály már nagyon magas volt, a túl gyorsnak mondható fejlődést szervezetileg és pénzügyileg nem tudta az akkori vezetés lekövetni, így a csapat az 1998-99-es szezonban már Szeged LC néven (csak akkor kaptak ugyanis támogatást a szegedi önkormányzattól, ha a csapatot átadják a városnak) indult el, és jutott fel a magyar labdrúgás legmagasabb vonalába (PNB), a másodosztályba önerőből feljutó kiskundorozsmai csapatot pedig visszasorolták a területi bajnokság harmadik osztályába.