1. 1) Versenyen kivűl
2. 2) Versenyen kivűl

Osztályozó az I. osztályba jutásért:

1. Vasasok Sport Clubja 3 2 1 – 7:3 5
---------------------------------------------------------
2. Budapest Sport Egyesület 3 1 2 – 4:2 4
3. Budapesti Atlétikai Klub 3 1 1 1 3:3 3
4. Műegyetemi Athletikai és Football Club 3 – – 3 2:8 –

A Vasasok bennmaradtak a legjobbak között, a többiek a II. osztályban próbálkozhattak ismét.


1920. június 4. A magyar történelem gyásznapja. A Párizs melletti Versailles kis Trianon kastélyában a győztes antant hatalmak aláíratják Magyarországgal a világháborút lezáró „békeszerződés”-t, mely hazánkban, mint trianoni békediktátum vonul be a köztudatba. Az ismert nagymértékű területi megcsonkítások, három és félmillió magyar anyanyelvű állampolgár hazájától való elszakítása mellett megállapított békefeltételek Magyarországra nézve súlyos, elviselhetetlen terheket róttak. Többek között kötelezték az országot teljes jóvátételre a háborús károk miatt, melynek következtében hazánk minden állami jövedelmére a győztes államok zálogjogot nyertek. Az ország tele volt háborús rokkantakkal, özvegyekkel és hadiárvákkal. Sokak számára kilátástalan lett az élet Magyarországon. A munkanélküliség rohamos növekedése, az egyre erősödő gazdasági válság a labdarúgásban is éreztette hatását. Amint megnyíltak a határok nyugat felé, megindultak a csapatok Ausztria, Csehország, később Németország és Svájc irányába. Ezek a portyák sportszempontból többnyire sikereseknek mutatkoztak, de a kísérő jelenségek sok problémát okoztak a szövetség akkori vezetőinek. A játékosok jelentős számban adták fel amatőr hitvallásukat, és szerződtek különböző külföldi csapatokhoz. A magyar egyesületek nagy vérveszteségekkel tértek haza, és alaposan meggyengülve várták az őszi rajtot. Ide kívánkozik az első magyar professzionalista csapat meg-alakulásának és szereplésének a megemlítése. Egy németországi cég kezdeményezésére néhány, a labdarúgást kereseti forrásnak tekintő elsőosztályú labdarúgó kiutazott Berlinbe, és ott megalakította az első magyar profi csapatot. A Plattkó (Vasas) – Feldmann (MTK), Szendrő János (BAK) – Viola (Törekvés), Nyúl I (MTK), Ging (Törekvés) – Wilhelm I (FTC), Jeszmás (Kispesti AC), Nemes (FTC), Pataki (FTC), Kollár (BTC) összetételű csapat három mérkőzést játszott különböző berlini csapatokkal - sikeresen. A tolerancia hiánya akadályozta meg, hogy a már egy éve kint futballozó Schaffer Alfréd és Szabó Péter nem lett tagja az együttesnek. Schaffer ugyanis, mint gólkirály extra követelésekkel lépett fel, melynek megtagadása szakításhoz vezetett. További mérkőzésekre a német labdarúgó szövetség – az MLSz tiltakozására – már nem adott engedélyt, így az első magyar alkalmi proficsapat feloszlott. A játékosok jelentős része előbb-utóbb hazaszivárgott, de szembe kellett nézniük a szövetség által hozott eltiltó ítélkezéseknek. Amennyire súlyosak voltak ezek a büntetések, oly hamar feloldották azokat, és a kegyelmet kapott játékosok visszatérhettek egyesületeikbe. Mindenesetre a profizmus első szele elérte a magyar labdarúgást is …
Az I. osztályú bajnokság létszáma a megállapított 13 maradt, de a csapatoknak éves szinten mégis 28-28 mérkőzést kellett játszani. Az MLSz tanácsa ugyanis méltányossági okokból, és a főiskolai sportban szerzett érdemeikre való tekintettel beosztotta még a Műegyetemi AFC-t és a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club-t is. Az ellenük elért eredmények a bajnokságba nem, de a műegyetemisták hősi halottjáról elnevezett Hlavay Béla-díjba beszámítottak.
A bajnokságra ezúttal is toronymagasan esélyes MTK-nak váratlanul kemény ellenfelének bizonyult a megerősödött UTE, mely az őszi szezonban le is győzte a kék-fehéreket (1:0). Emellett Orthék gólnélküli döntetlent értek csak el a III. ker. TVE és a „33” FC ellen, de őszi vezető helyüket így is megszerezték, mert a lila-fehérek is hullatták a pontokat a kiscsapatok ellen. A téli szünetben rendezte sorait az MTK, az átigazolások révén – elsősorban Guttmann II Bélával – jelentősen megerősödött, és tavasszal az újpestieknek is visszavágva (2:0) szerezte meg újabb bajnoki címét. Az eredmények ismeretében reálisan alakult az FTC harmadik helyezése. Mindkétszer kikapott az előtte végzett csapatoktól, ráadásul gólt sem rúgva maradt alul az újonc VII. ker. SC-vel szembeni mérkőzéseken. További fiaskót jelentett a BTC-től és a BAK-tól elszenvedett vereség is. Igen jól szerepelt az erzsébetvárosi gárda, a kiesés elleni következetes harca a 6. helyre hozta fel a csapatot. A budai fekete-fehéreknek az utolsó hely ezúttal valóban a búcsút jelentette, míg az előtte végzett Vasasok és BAK osztályozó elé nézhetett.