Szeged, KITE-Szeged
bajnoki szereplések
| szezon | bajnokság | osztály | klub neve | hely | pontok |
|---|---|---|---|---|---|
| 2010/2011 | Nemzeti Bajnokság III, Alföld csoport | 3 | KITE-Szeged | 2 | 55 |
| 2004/2005 | Nemzeti Bajnokság I/B | 2 | FC Szeged | 7 | 34 |
| 2003/2004 | Nemzeti Bajnokság I/B | 2 | FC Szeged | 13 | 38 |
Az alapítástól az első profiliga elindulásáig (1899-1926)
Szegeden 1899 május 22-én alakult meg a piros-fekete színű SZAK, azaz a Szegedi Atlétikai Klub, az első hivatalos futballmérkőzést pedig 1902 június 27-én rendezték meg a SZAK két csapata között, amelyet 1500 néző előtt végül az első csapat nyert meg 1-0-ra. Ekkoriban a "Magyarország Labdarúgó Bajnoka" címért még kizárólag fővárosi együttesek számára írták ki, az első vidéki bajnokságok csak viszonylag későn, 1907-ben indultak el. A SZAK a Déli Kerületi Bajnokságába nyert besorolást, ahol egyre jobb teljesítménnyel vétette magát. Közben egy fontos dátum az egyesület életében 1912, amikor a gazdag mecénás, Bástyai Holtzer Tivadar jóvoltából elkészült az új, akkoriban igen modernnek számító SZAK pálya Újszegeden, a mai Kisstadion helyén. A folyamatos fejlődésnek köszönhetően a SZAK 1919-20-ban, 1920-21-ben, 1921-22-ben és 1922-23 tehát zsinórban négyszer nyerte meg a Déli Kerületi Bajnokságot, sőt az 1921-22-es szezonban a Pécsi SC (1-0), a Pestlőrinci AC (5-1) és a DVTK (5-2) legyőzésével a Vidék Bajnoka címet is megszerezte a Szegedi AK, amely ekkoriban tehát az ország legjobb vidéki futballcsapatának számított. Ezekben az években a Szeged nemzetközi szinten is sikereket ért el. 1922 nyarán egy csehszlovák túrát 5 győzelemmel és két döntetlennel zárt, 1923 elején Olaszországban pedig 4 győzelmet (egy ízben Róma válogatottját is megverte a SZAK 5-0-ra) és 2 vereséget szerzett a Szeged. 1924-ben és 1925-ben pedig Jugoszláviában vitték diadalra a piros-fekete színeket. Közben itthon is folytatódott a sikersorozat, hiszen 1924-25-ben, és 1925-26-ban is a SZAK diadalmaskodott a déli bajnokságban. Érdekesség, hogy ekkor már a csak pesti csapatok számára kiírt központi bajnokság első két helyezettje arra volt kötelezve, hogy kieséses rendszerben kihívja a vidéki bajnokokat. Ekkor még a Szeged nem tudott komoly sikereket elérni az országos nagydöntőben, nem úgy az első profi bajnokság kiírása után.
Az első országos profibajnokságban való elindulástól a Szeged SC NB I-től való búcsújáig (1926-1991)
1926-ban az MLSZ kiírta az első összevont országos profibajnokságot, amelybe a nyolc budapesti együttes mellé két vidéki csapatat, a Szegedi AK-t és a Szombathelyt is besorolták. A két vidéki gárdát nemcsak mint kiváló képességűeket, hanem mint anyagilag legjobban támogatott együtteseket vették számításba a legmagasabb szinten. A Szeged ezt az anyagi biztonságot Bástyai Holtzer Tivadarnak köszönhette, ezért hálából a csapat felvette a Szegedi Bástya nevet. A szezon első mérkőzésén 1926 augusztus 29-én a Szeged az újszegedi pálya zsúfolt lelátói előtt 4-2-arányban megverte a Nemzeti SC-t, de néhány héttel később az akkori bajnok Ferencváros is kapitulált Szegeden (3-1). A szezon végére a Szeged a 7. helyet szerezte, meg amely helyen a következő idény végén is maradt. A Bástya korszak legjobb helyezése az 1928-29-ben elért 5. hely volt. A következő évben ugyan csak 8. lett a csapat, ám ekkor bejutottak a Magyar Kupa döntőjébe, ahol 5-1 arányú vereséget szenvedtek a Debreceni Bocskaitól (az elődöntőben Szeged - Sabaria 3-2). Az 1930-31-es szezon már egy korszak végét jelentette a szegedi labdarúgás addigi történelmében, hiszen a Szeged 11. lett és végül a Miskolci Attilával vívott osztályozó során (3-1, 1-4) kiesett a Profi Ligából. A Bástya kiesését a mecénás sem nézte tétlenül és teljesen beszüntette az anyagi támogatást a klub felé.
A bukás után a klub gyorsan magához tért, és immár Szeged FC néven 2. helyen végeztek a másodosztályban és a Budapest Vasassal vívott osztályozó során magabiztosan kerültek vissza az élvonalba. Még egy újdonság volt, hogy innentől kezdve a klub játékosai paprikavörös mezben léptek pályára. A csapat újoncként magabiztosan maradt bent a Profi Ligában (1932-33), és ebben az évben az évben az 1930-as ezüstérem után újabb sikert értek el a Magyar Kupában, hiszen bronzérmet szereztek. Aztán az 1934-35-ös szezon meghozta az addigi legnagyobb sikert, hiszen a paprikavörös csapat a 4. lett, és így indulási jogot szereztek a az 1935-36. évi Közép Európa Kupában, ahol a mezőny egyik legjobb csapatát, a Slavia Praha-t kapta a gárda. Az első mérkőzést 1935 június 16-án, 5000 néző előtt magabiztosan nyerte meg a vendég csapat, a visszavágón azonban hatalmas meglepetésre 1-0 arányban nyert a Szeged FC 10 000 néző előtt a prágai stadionban.
A következő években a Szeged folyamatosan az NB I (1935-től így hívják az első osztályt) középmezőnyében szerepelt, aztán 1939-40-ben csúcsbeállítással ismét 4. lett.
A folyamatosa előrelépésnek, fejlődésnek aztán meglett az eredménye, hiszen, 1940-41-ben, a szegedi futball eddigi legjobb eredményét érte el a szegedi csapat. A szezont egy érdekes fúzió előzte meg, hiszen egyesült a profi Szeged FC és az amatőr SZAK (a Bástya megalakulásakor ugyanis a SZAK megtartott az alsóbb osztályokban egy amatőr csapatot is), és Szeged AK néven folytatták a küzdelmeket. A nagyszerűen sikerült szezont a SZAK 14 győzelemmel, 4 döntetlennel és 8 vereséggel zárta, 32 pontot gyűjtve. A bronzérmes gárda legtöbbször ebben az összeállításban játszott: Tóth György, Szabó, Raffai, Ladányi, Baróti, Bertók, Bognár, Kisutzky, Kalmár György, Mester, Nagy Antal. Mellettük gyakran játszott még: Polyák, Marosi, Lukács, Török, Lakat és Harangozó. A következő szezonban (1941-42) a SZAK továbbra is a csúcson maradt, sokak szerint játékerejét tekintve ez volt minden idők legjobb szegedi futballcsapata, amely a bajnoki címre is esélyes volt. Ennek ellenére a végelszámolásnál csak a 4. helyezett lett a csapat, köszönhetően pl. annak, hogy a csapat a szezon során 7 büntetőt is kihagyott, ebből 6 büntető pontot ért volna, plusz 6 pont pedig a SZAK bajnoki címét is. Ebben a szezonban több kiütéses győzelem is fűződik a pirosak nevéhez, pl. az Újvidéket 9-2-re, városi rivális Szegedi Vasutast és a Kolozsvárt 8-1-re, a MÁVAG-ot 6-2-re, a Fradit pedig hazai pályán 5000 néző előtt 5-0-ra verték meg. Végül, de nem utolsósorban említsük meg azt is, hogy ebben az idényben a SZAK egyik futballistája, Kalmár György lett az országos gólkirály, 35 góllal.
A nagy sikerek után óriási zuhanás és kiesés következett, majd ismételt feljutás az NB I-be. A II világháború után ismét egy igen sikeres szezon következett, hiszen 1945-46-ben 4. helyen végzett a Szeged AK. A következő években változó sikerrel szerepelt a gárda, majd 1948-49-ben egy évre ismét búcsút mondott a gárda az élvonalnak, immár 3. alkalommal. A búcsú azonban most sem volt hosszú, hiszen az - immár Szegedi Szikra Munkás Torna Egylet (SZSZMTE) névre keresztelt - szegedi együttes nyerte az NB II Déli csoportját. Az 1950-es őszi egyidényes NB I-es bajnokságban még ezen a néven szerepelt a szegedi csapat, aztán 1951-es szezont már Szegedi Petőfi néven kezdte meg. Sporttörténeti kuriózum, hogy ebben az idényben a nagy múltú Szegedi Petőfi mellett a SZEAC egy másik jogelődje, a Szegedi Honvéd is az élvonalban szerepelt.
Röviden annyit a honvéd csapat történelméről, hogy a behívásoknak köszönhetően, 3 év alatt szinte a nulláról jutottak fel az NB I-be és ott át is vették a városi hegemóniát, hiszen 1951-ben a Petőfi kiesett az élvonalból, a Honvéd viszont a maga 10. helyezésével bentmaradt. (a két egymás elleni mérkőzés eredménye: Petőfi-Honvéd 2-2, Honvéd-Petőfi 0-2). Ezt követően a SZAK (a Petőfi nevet hamarosan eltörölték és visszakapta a csapat a tradicionális nevét), már sohasem jutott vissza a legmagasabb osztályba, a következő negyedszázad alatt az NB II-ben, majd az NB III-ban és a megyei osztályban szerepelt a piros-fekete csapat.
Erre a szezonra készült el a Honvéd számára az új stadion Felsővárosban (a mai Felső-Tisza parti Stadion), amelynek nyitómérkőzése a Ferencvárosi Kinizsi elleni bajnoki volt (2-1), a Petőfi ill. később a SZAK pedig továbbra is Újszegeden játszotta a mérkőzéseit.
A Szegedi Honvéd sem volt túl hosszúéletű, hiszen az 1953. évi NB I után a Honvédelmi Minisztérium erőszakosan megszűntette a csapatot, a helyére pedig az alacsonyabb osztályban szereplő, egyetem által támogatott Szegedi Haladást (1921-ben alapították KEAC, azaz Kitartás Egyetemi Atlétikai Klub néven) hozták fel az NB I-be. Ekkor történt meg a klub színösszeállításában is a nagy váltás, hiszen az eddigi piros-fekete ill. piros színek helyett a kék-fehér lett a klub új színe, mivel ez volt a KEAC tradicionális színe.
Az egyetem által támogatott csapat pár évig adós maradt a jó eredményekkel, hiszen többször is kiesett a csapat. Aztán az 1959-60-as bajnoksággal vette kezdetét egy új sikerkorszak, hiszen az ekkor már Szegedi EAC (1957 óta) névvel szereplő gárda előbb 8. lett, majd 1960-61-ben már 6. A máig is fennálló nézőcsúcs is ebben az időszakban született meg, hiszen 1960-ban 30 000 (!) néző látta a Felső-Tisza parti Stadionban, hogy a Fradi Albert góljával 1-0 arányban legyőzi a SZEAC-ot. Ezután 1967-ig több gyengébb szereplést is maga mögött tudhatott a csapat, egyszer az NB II-be is kiesett, ám 1967-ben újra bizonyítottak, 9. helyen zárták az NB I-et. Az 1968-as újabb kiesést követően az olajipar sietett a pénzügyi problémákkal küszködő egyetemi csapat megsegítésére, így született meg a legendás SZEOL (Szegedi Egyetemi és Olajipari SC) név és a kék-fekete színösszeállítás (a fekete az olaj szimbolizálásaként került be a színek közé). Az 1969-es NB II-ből való feljutást követően 1991-ig az első és másodosztály között hullámvasutazott a szegedi gárda, SZEOL SC, majd később SZEOL AK (a SZEOL SC 1977-ben fuzionált az 1951-ben az NB I-től búcsúzó, 1899-es alapítású SZAK-kal, így született meg a SZEOL AK név), SZEOL-DÉLÉP SE és Szeged SC néven. Az 1978-as kiesést követően pl. először fordult elő a szegedi futballtörténelemben, hogy a csapat nem jutott vissza azonnal az élvonalba, erre 3 szezont kellett várni. Ebben a régóta tartó sikertelen időszakban egyedül az 1983-84-es szezon számított kivételnek, amikor az NB I meglepetéscsapata lett az újonc SZEOL AK (9. hely). A Délép SC-vel történt fúzió (így született meg a SZEOL-DÉLÉP SE név) sem törte meg a jeget, hiszen az 1985-ben NB I-ből kieső szegedi csapatnak immár 5 hosszú évre csak álom maradt az élvonal. Az időszak egyik legemlékezetesebb eseménye az 1989 nyarán vívott oda-visszavágós osztályozó a Budapest Vasassal szemben. A visszavágón 1989 június 25-én, 18 000 néző előtt 0-0-ás állásnál az utolsó percben erősen vitatható büntetőt ítélt a játékvezető a fővárosi csapat számára, ezzel esett ki a csapat. Máig is emlékezetes a mérkőzést követő balhé a stadionban. A következő szezonban (1989-90) azonban méltó bosszút állt a Szeged SC, hiszen az NB II Keleti csoportját toronymagasan nyerve jutott fel az NB I-be. A klub ill. a szegedi labdarúgás máig utolsó NB I-es éve (1990-91) nem sikerült túl jól, hiszen csak egy osztályozós helyet sikerült megszerezni. A csapat balszerencséjére jellemző, hogyha egy góllal többet szerez a szezon során, akkor már a Budapesti Vasas az osztályozós, nem pedig az SZSC. Az oda-visszavágós, NB I-ben maradásért vívott osztályozót végül elveszítette a klub a DVTK-val szemben.
Az utolsó NB I-es szezontól a megszűnésig (1991-1998)
Az 1991-es balszerencsés NB I-es kiesést követően hihetetlen mélyrepülésbe kezdett a csapat. Az NB II-ben is egyre rosszabb eredményeket értek el (4. hely, majd 13. hely), majd az 1993-94-ben már a másodosztályból is kiesett az időközben Szeged FC nevet felvett csapat. Az ezt követő három évben az NB III-ba is teljesen beleszürkült a csapat, a kiugrás legcsekélyebb reménye nélkül. Pedig 1995-ben Bereczk Imre személyében új szponzor érkezett, ekkor a csapat felvette a legendás előd, a SZEAC nevét. A kispadon ezidőtájt a híres Verebes József is megfordult, de az eredmények kimerültek annyiban, hogy a csapat NB II-es lett (1997) az átszervezéseknek köszönhetően, ám akkoriban ez az osztály is csak a magyar labdarúgás harmadik vonala volt. Ennek ellenére itt is csak bravúrral tudott megkapaszkodni a SZEAC, hiszen 13. lett. Aztán az 1998-99-es szezont még megkezdte a SZEAC, ám az őszi zárást követően továbbra is a kiesőzónában tanyáztak. Ezután a tulajdonos 1998 december 5-én az MLSZ közgyűlésén bejelentette, hogy visszalépteti a SZEAC-ot a bajnokságtól, és határozatlan időre felfüggeszti annak működését. Ezzel gyakorlatilag megszűnt egy - néhány hónap híján - 100 éves klub.
Szegedi AK
SzEOL AK
Szegedi LC
Szegedi Bástya
1899 - 1951
piros - fehér
1951 - 1953
kék - fehér
1953 - 1976
kék - fekete
1976 - 1987
kék - fehér - fekete
1987 - 2005
kék - fekete - zöld
2010 - 2011
- SZAK Stadion
(1899 - 1951)
- Felső Tisza-parti Stadion
(1951 - 1983)
- Szegedi VSE Stadion
(1983 - 1985)
- Felső Tisza-parti Stadion
(1985 - 2011)
- Szegedi Atlétikai Klub
1899 - 1926 - Bástya Szegedi Atléták Köre/Bástya FC (proficsapat)
1926 - 1931 - Szeged FC
1931 - 1940 - 1940-ben egyesült a Sylvánus FC-vel
- Szegedi AK
1940 - 1949 - 1940-ben az amatőr Szegedi AK egyesült a profi Szeged FC-vel
1949-ben egyesült a Szegedi MTE-vel - Szegedi Szakszervezeti Munkás Torna Egylet
1949 - 1951 - Szegedi Petőfi Sport Kör
1951 - 1957 - Szegedi AK
1957 - 1977 - 1977-ben egyesült a Szegedi EOL-lal
- Szegedi EOL AK
1977 február - 1985 - 1985-ben egyesül a Délép SC csapatával
- SZEOL Délép SE
1985 - 1987 - Szeged Sport Club
1987 - 1993 november - Szegedi TE
1993 november - ? - Szeged FC
1994 - 1995 - Szegedi EAC
1995 - 1998 - A Szegedi EAC 1998. decemberében visszalépett az NBII-ből. 1998 nyarán a másodosztályú Szeged-Dorzsmából Szeged LC-lett a SZAK-ot elismerve elődnek.
- Szeged LC
1998 - 2000 - 2000-ben anyagi csőd miatt visszalépett
- 2000 őszén a Tisza Volán Focisuli ificsapata, a megyei bajnok Szőregi Rákóczi jogán elindultak az NBII-ben FC Szeged néven. Az FC Szeged szintén a SZAK-ot ismerte el elődnek.
- FC Szeged
2000 - 2005
2005-ben anyagi csőd miatt visszalépett.
2005-ben a Tisza Volán utánpótlása a megye I-ben felnőtt csapatot indított. Átmenetileg (2010-ig) ők képviselték a kék-fekete hagyományokat.
2010 nyarán létrejött a KITE-Szeged (szintén követve a SZAK hagyományokat) és a Kisteleki TE-t működtető Kft. egyesült a Profi Futball Kft.-vel, majd NBIII-as indulási jogát átadta a Kft. által frissen alakított csapatának - Kisteleki Testedző Egyesület - Szeged
2010 - 2011 - 2011. július 25-én egyesült a Makói FC a Kiskundorozsmai ESK csapatával Szeged 2011 néven
- NBII/másodosztály bajnoka
1913/1914
1943/1944
1945
1949/1950
1980/1981
1989/1990 - Magyar Kupa döntős
1930 - NBI/első osztály bronzérmese
1940/1941
-
2011.06.11
FC Dabas - KITE-Szeged -
2011.06.08
KITE-Szeged - Csepel FC -
2011.06.04
KITE-Szeged - Tököl VSK -
2011.05.29
Kecskeméti TE II - KITE-Szeged -
2011.05.14
Tisza Volán SC - KITE-Szeged
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
comments
https://www.vatera.hu/szegedi-ak-sportjelveny-szep-ratetes-replika-jelveny-3373385177.html#opened
forrás:
Bakai Gusztáv, T. Szabó Gábor - A magyar futball 15 éve (1994-2009)
https://www.magyarfutball.hu/data/upl/2017/12/1513852073_szegediakcsapatkep1910.jpg
http://www.vatera.hu/szeged-a-szak-futball-csapata-1910-es-evek-2570852984.html
http://gyujtemeny.vatera.hu/jelveny_kituntetes_jelkep/sport/szegedi_a_k_1899_sport_gomblyuk_jelveny_2166689345.html
http://gyujtemeny.vatera.hu/jelveny_kituntetes_jelkep/sport/szak_szeged_sport_klub_gomblyukjelveny_rr_2071683758.html
forrás:
Dominek József
forrás:
http://gyujtemeny.vatera.hu/jelveny_kituntetes_jelkep/sport/sport_szeol_ak_szegedi_olaj_banyasz_jelveny_1705086602.html
Így hát hajrá Szeged, gyerünk kék-feketék, irány újra az NB I!!! (Sorrendben 52.-szerre is!)
Vitos György, krónikás
https://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/07/1343550844_19570104_szak.jpg
Sport
1957.01.04.
Ergo: féléves átmenettel kell itt számolnunk, és éppen az szlc miatt szűnt meg a legendás nevű szeac!
2004-ig ferencz gábor, majd bosnyák-szlovén maffiózó, dusan djurics miatt a csőd...
Akkor az óriási léket kapott "Szegedi vizijármű" menthetetlenül elsüllyed... (s mint tudjuk, az óceán fenekéről nincs többé visszatérés, mert nem lehet mindent titanic-mércével mérni...)
Itt tehát mindig jelen van a folytonosság, a kapcsolat, múlt és jelen (így a jövő) között is, mindig létezett és létezik a szegedi immár 113 éves focis múlt elfogadása, megbecsülése erkölcsileg (az anyagi biztonság szinte sohasem...), a kék-fekete színek, a jellegzetes diszkoszvetős címer és az egykori szak-tradíciók együttes tisztelete (benne az 1899-cel!) mindkét jelenlegi klubnál (tisza volán az átmenet ill. Szeged 2011, a szebb jövő ígérete) is jelen van! Jelen kell, hogy legyen, hisz a múltat nem lehet végképp eltörölni, ahhoz ragaszkodunk valamennyien!
Részletek a Vitos Györggyel való levelezésből
Először is érdekes párhuzamot szeretnék állítani a Szeged-Diósgyőr vonal ill. Debrecen között... Szegeden és Miskolcon az elmúlt 20 évben tőkeerős szponzorok, IGAZI TULAJDONOSOK helyett csupán helyi "életművészek" (Kónya Sándor, Bodó Antal, Nagylaki Kálmán) ill. balkáni szerencselovagok (Nagylaki-éra szerb "befektetői", majd Dusan Djurics bosnyák-szlovén "úriember"...) jöttek, és távoztak dicstelenül...
Két kivételt azonban meg kell említenem.
Először még Bereczk Imre "Festékgyáros", aki SZEAC néven mentette meg (1995-1999) négy évig a klubot.
Majd jött Ferencz Gábor szegedi kötődésű, jelenleg a Szolnoki MÁV-ot irányító üzletember, de ő sem bírta sokáig a napfény városában (széthúzás ill. az önkormányzat szégyenteljes közömbössége miatt)!
Sajnos, így Szegeden és Miskolcon is állandóan "trükközni" kellett...
Trükközni sportjogilag, mert alapvető célunk volt a sportszakmaiságot, a klub-tradíciókat életben tartani!
Trükközni a túlélésért, kikerülni a mázsányi, sőt, tonnányi adóterheket és járulékait, kicselezni a hitelezőket, a fociból élő (és nem a fociért) "hiénákat és a cápákat"...
Trükközni, hogy a nagy múltú szegedi (meg diósgyőri) futballt, ezen belül a patinás klubokat - akár más neveken is - életben tartani! Hol kisebb, hol nagyobb sikerekkel...
Aki nem Szegeden vagy éppen Diósgyőrben élt, meg sem tudja érteni, felfogni meg pláne nem, miken is ment keresztül egy-egy klubvezetés a "támadások kereszttüzében"...
Visszatérve az eredeti párhuzamra: Debrecenben egy "Szimányi" volt 2002-től a különbség Szegedhez vagy Diósgyőrhöz képest!
Sajnos, Szeged egyetlen egyszer sem tudott Szima Gábor DVSC-tulajdonoshoz hasonlót "kitermelni" az elmúlt két évtizedben, de a DVTK-nak sem sikerült 1990 - 2010 között, majd jött, látott és győzött, egyszóval befektetett a "Szima-kaliberű" Leisztinger Tamás - vele azóta az óriási szurkolótáborral rendelkező DVTK-nak már az Európa-ligába jutás a cél!
A jelenleg NB II-es Szegednek csak Csányi Sándor vagy MLSZ-elnöki összeférhetetlenség miatt egy közeli munkatársa, üzlettársa lehet a jövőbeni tulajdonosa, hogy a PICK Szeged kézilabdásainak megvétele után ilyen módon talán beszállhatna a szegedi futballba is...
Mindezek következtében a jelenlegi Szeged 2011 nevű klubnak a "jogfolytonossága" olykor hiányos, ellentmondásos. Elég, ha csak az 1998-99-es időszakot említjük, ahol egyszerre két jogelőd (SZEAC vonal és Szeged-Dorozsma vonal) is működött, amíg Szeged LC-vé sodródott a "klubfonal", onnét meg egy újabb csődbe...
De a legdrámaibb időszak, amikor Ferencz Gábor kiszállt a Szeged FC-ből és a "szokásos" klubcsődöt követően jött egy "átmeneti" időszak... (Enélkül, a fiatalokat nevelő Tisza Volán Focisuli újabb szerepvállalása nélkül meghalt volna a szegedi futball...)
Ergo: ezt az átmenetet mindig a "futball bölcsője", a tehetséges szegedi fiatalok szakszerű képzése jelentette! S az elmúlt 20 év legnagyobb szegedi utánpótlásképző egyesülete, a Tisza Volán Focisuli kitűnő szakemberekkel (akik a SZEOL SC, SZEOL AK, Szeged SC, SZTE, SZFC-korszak legjobb labdarúgóiból álltak!) dolgozott és nevelte e jövőt szüntelen...
Az első átmenet az SZLC-csődöt követő 2000-es év tavasza volt - ez a félév is egy fájdalmas "lyuk a klubhálón"...
De az igazi "feketelyuk" 2005-2010 között volt a Tisza-parti labdarúgásban, hisz az FC Szeged becsődölése után és a KITE-Szeged 2010-es létrejötte között ők töltötték ki az üres teret, a szegedi futball-vákuumot... A közelmúltban elég sok hasonló példát találhatunk: elég, ha csak a Bp. Vasas 2004 tavaszi szüneteltetésére gondolunk, de ide vehetjük a Diósgyőri FC 2002-es feloszlatását is, de mindketten utólag egy-egy "régi-új" klub indításával visszavették dicső múltjukat is!
Csakúgy, mint Szegeden a KITE-Szegedet követő Szeged 2011 együttese!
Ez a gárda a bíztató jelen és a még ígéretesebb (újra, 52.-szer is NB I!) jövő ígérete, egyben biztosítéka - lehet!
Vitos György
A szegedi foci krónikása
Ezúttal szeretnénk megköszönni Vitos György segítségét, hogy segített eligazodni a szegedi foci útvesztőiben.
cím: Szeged, Bajcsy-Zsilinszky u. 14, 6720
pálya: Szeged, Etelka-sor 33., 22 000 néző
szín: kék-fekete
https://www.magyarfutball.hu/data/upl/2014/02/1392743945_oadyd2.jpg
forrás:
Sport Zsebkönyv 80/81
Cikk a pdf utolsó oldalán
http://www.kiskundorozsma.hu/dorozsmainaplo/1990_03.pdf
forrás:
http://wernerglaser.tripod.com/Ungarn.htm
A következő bajnokságtól kezdve a SZEGED labdarúgócsapatának neve SZEGED ATLÉTIKAI KLUB, rövidítve SZEGED AK.
A Profi Futtbal KFt továbbra is az üzemeltető gazdasági társaságunk,tehát az ő kommunikációjában a Puskás labdás "régi"címer továbbra is használatos marad!
Színeink változatlanok:KÉK-FEKETE-ZÖLD (fő a kék-fekete, mig mellékszín a zöld)
El jött az idő a fentiek alapján az arculati kézikönyvünk elkészítésének/a bajnokság kezdetéig ez meg fog történni /,s a marketing munka elkezdésének.
HAJRÁ SZEGED,CSAK ELŐRE
forrás:
http://szegedifoci.hu/news_listone.php?id=150
http://www.webavis.hu/fk1899szeged/hajra_szeged_sc_1991_junius_1.pdf
http://www.webavis.hu/fk1899szeged/hajra_szeged_sc_1991_szeptember_3.pdf
- Reméljük, minél hamarabb. El kell, mondjam, én elsősorban a nevemet adtam, egyfajta erkölcsi támogatást ehhez a vállalkozáshoz, mivel úgy láttam, eddig nem volt meg a közös akarat. Az, ami feltétlenül kell ahhoz, hogy egy Szeged nagyságrendű városnak komoly, előbb-utóbb élvonalbeli csapata legyen. Azt is fontosnak tartom, hogy ezáltal a gyulai akadémistáknak is lesz kifutási idejük, elhagyva a tanulóéveket itt fejlődhetnek tovább. Ebből mindkét szervezet csak profitálni tud. Ezért is szeretnénk, ha ez a csapat mielőbb feljebb, az NB II-be jusson. Itt is segítenek egykori Fradisták. A Gyulán edzősködő Keller Józsi és Horváth Peti igazolt játékosai lettek a csapatnak.
forrás:
http://www.ftcbaratikor.hu/2010/10/03/beszelgetes-dr-kiss-rigo-laszloval/
itt a püspök úr ilyen gazdag, hogy NB I-et akar, vagy a Szeged-Csanádi Egyházmegye fogja tolni a csapatba a misepénzt?
forrás:
hozzászólások - http://www.nb1.hu/forum2/viewtopic.php?id=61801
Egyébként nem szegedi specialitás. A Diósgyőr is pár éve így maradt NB/I-es. A Siófokkal (Balaton FC?) egyesült - pedig elég nagy a távolság a két város között.
A helyzet az, hogy a Tiszavolános stáb nem akarta átengedni a vezetést ezeknek az embereknek (akikről most jó értelemben beszélek), akik nagyon célokat tűztek ki, mint nb III.-as középcsapat!
Ezért nem volt más lehetőség, minthogy új csapatot kell az nbIIIba juttatni, ami pesze egy kiskapuval lehetett megoldani. A kistelek ebben csak segítkezett, a csapathoz egyéb köze nincsen! Ezt a szegediek legalább megköszönhetnék! És az hogy Kis-Rigó László is benne van, garanciát jelent. Ő már megcsinált egy futballakadémiát, bizonyított. És valószínűleg nem azért hogy miliárdos legyen a fociból!
Na mármost, ha akarnak szegeden focit, azt olyanok tudják elérni, akik tényeg akarnak. A tiszavolánnál csak "akartakismegnemis"! Én drukkolok, hogy sikerüljön mihamarabb nbII-be jutni és utána lehetnek már nagyobb célok is! De előtte fel kell mutatni az nbII-őt, hogy lehessen álmodozni.
Hajrá Csongrád megyei foci!
forrás:
hozzászólások - http://www.delmagyar.hu/sport/uj_nb_iii-as_futballcsapat/2171976/
Már hetekkel ezelőtt felröppent a hír, amely szerint Szegeden új NB III-as labdarúgócsapat szerveződik, méghozzá komoly céllal, megfelelő anyagi háttérrel.
Tegnap délben erről győződhettek meg a sajtó munkatársai a szegedi városházán tartott tájékoztatón.
Bakai Csaba a Csongrád Megyei Labdarúgó-szövetség elnöke, de az összejövetelen nem ebben a tisztségében jelent meg.
– Ez év július 20-án a cégbíróságon bejegyzésre került a Profi Futball Kft., amely létrehozta a KITE-Szeged labdarúgócsapatot – jelentette ki Bakai, aki az új klubnak ügyvezető igazgatójaként funkcionál. Na meg tulajdonosaként is, ebbéli szerepében Magyar Anna, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke, Molnár Róbert vállalkozó és 51 százalékos, többségi tulajdonosként a Szeged–Csanádi Egyházmegye püspöke, dr. Kiss-Rigó László a társa. A sorból nem lehet kihagyni Szeged város önkormányzatát sem, amely éves szinten 15 millió forinttal támogatja a csapatot.
– Azt szeretnénk, hogy 1999 után újra legyen Szegednek élvonalbeli futballcsapata – jelentette ki a sajtótájékoztatón részt vevő Botka László polgármester. – Eddig a szintén harmadosztályú Tisza Volán SC-t éves szinten 10 millió forinttal segítettük, ezt az összeget felemeltük 15 millióra, ennyire számíthat a KITE- Szeged is. Nemes, a sportszerűség határát nem átlépő küzdelemre számítunk a két csapat között, mi lennénk a legboldogabbak, ha két év múlva az egyiknek szánt pénzmennyiséget megemelhetnénk. Ez ugyanis azt jelentené, hogy van Szegednek NB II-es csapata.
Onnan pedig – még ha az hatalmasnak is számítana – csak egy ugrás az NB I. Mert a Profi Futball Kft. irányítóinak távlati tervei között természetesen az élvonalbeli tagság szerepel.
Sokakban merülhet fel a jogos kérdés, miként lehetséges az, hogy szerveződik egy új csapat, amely rögtön az NB III-ban kezdi meg szereplését? A Csongrád nem vállalta a feljutást, így az MLSZ a megyeegy ezüstérmesét, a Kisteleket kérte fel az indulásra. A város azonban nem tudta volna bevállalni ezt a jókora pluszköltséget, ezért fuzionált a már említett Profi Futball Kft.-vel. A Kistelek (KITE) így tagja lett az NB III-nak is, de mert a megyeegyből a Tiszasziget visszalépett, a megyei I. osztályból sem szorult ki.
A bemutatkozó sajtótájékoztatón megjelent Keller József is, aki bár szeptemberben már a 45. születésnapját ünnepli, még mindig kitűnő fizikai állapotnak örvend.
– A püspök úr közbenjárásával kerültem az egykori Újpest-, Vasas-, Fradi-támadó Horváth Petivel együtt a gyulai Grosics Gyula Labdarúgó Akadémiáról (mindketten itt edzősködnek, a szerk.) a KITE-Szegedbe – nyilatkozta a 29-szeres válogatott. – Az osztálykülönbség miatt a pályafutásom alatt olyan sokszor nem fordultam meg a Felső Tisza-parti stadionban, ezt most majd pótolom.
Az egykor szebb napokat megélt stadion olyan lesz, mint Milánóban a San Siro, amely az Internazionalénak és az AC Milannak is az otthona.
– Egyelőre mi a Kisstadionban gyakorlunk, de ígéretet kaptunk, hogy a meccsek lejátszása mellett az edzéseinket is a Felső Tisza-parti stadionban végezhetjük – mondta Brinszky Adrián, a KITE-Szeged játékos-edzője.
A csapat az NB III Alföld csoportjának első fordulójában szabadnapos lesz, az augusztus 22-i rajt Hódmezővásárhelyen, a HFC otthonában köszönt majd rá. És hogy mikor lesz a KITE-Szeged–Tisza Volán SC városi derbi? Érdemes lesz megjegyezni a dátumot: 2010. október 30., 14.30. Senki ne értse félre a hasonlatot: az a meccs kicsiben Fradi–Újpestnek ígérkezik...
forrás:
http://www.delmagyar.hu/sport/uj_nb_iii-as_futballcsapat/2171976/
Elnök: hedry Hedry Miklós dr.; ügyvezető elnök: Markovics Szilárd; intéző: Hullmán József. Az ifjúsági csapat intézője: Prágai Ferenc.
A Szegedi AK a Szegedi Atlétikai Klub és a Szegedi Futball Club egyesülésébőI keletkezett, amely 1940-ben jött létre. A Szegedi AK az ország egyik legrégibb egyesülete 1899-ben alakult. Több mint 10-szer volt Dél-labdarugó bajnoka, sőt több-ízben volt orsz. vidéki bajnok is. 1920-21. évben Magyarország legjobb vidéki csapata cimet nyerte el. 1925-26. évben a Corinthián-vándordíj győztese volt.
A Szegedi AK-nak atlétikai szakosztálya is jelentős eredményeket ért el és több országoshirű atlétát nevelt. Úszó, bírkózó, őkölvívó és vivő-szakosztályai mind kiváló eredménnyel műkődtek. A régi SZAK-ból Solti Mihály tőbbízben volt országos magyar válogatott, így 1921-ben a svéd válogatott csapat ellen is játszott.
A fúzió másik résztvevője a Szegedi FC 1929-ben alakult és már első évben bejutott az NB. I. o.-ba. ahol azóta is jelentős szerepet játszik. A csapat a Középeurópai Kupáért folyó küzdelemben is résztvett 1935-ben, mint a bajnokság IV. helyezettje és az akkor a kitűnő formában lévő Prágai Sláviát 1:0-ra megverte. A csapat több magyar nemzeti válogatott játékost adott, így Pálinkás és Tóth kapusokat, Gyarmati, Baróthi fedezeteket, Bognár Kálmán, Harangozó Sándor, Nagy Antal csatárokat. Korányi II. is az egyesület neveltje. A Szegedi AK elerőtlenedésével szinte együtt járt a Szegedi FC megerösődése, amely végeredményben a két egyesület fúziójára vezetett. Az egyesülés óta az új egyesület: a SZAK saját pályához jutott, amit győnyőrűen átalakított és az OSK-tól kétízben kapott 150.000 pengős segélyt, ezenkivill az egyesület áldozatkész vezetősége is 10.000 pengővel járult hozzá a pálya korszerű átalakításához, amely ma az ország egyik legszebb és legmodernebb sporttelepe.
A Szegedi AK az ország egyik legnagyobb társadalmi egyesülete, amelyet kizárólag Szeged város áldozatkész közönsége tart fenn. Az egyesületnek 350 kisexistenciájú, tagja van, akik havonta pár pengő tagdíjjal járulnak hozzá az egyesület fenntartásához.
https://www.magyarfutball.hu/data/upl/2014/02/1392744111_wqug5y.jpg
forrás:
Pluhár István: Magyarországi sportegyesületek története (1941)
forrás:
100 éves a szegedi futball. A SZAK-tól a SZEAC-ig
stadion-kiado.hu
359 - 144 - 73 - 142 - 687 - 765 - 361
Alakult 1899-ben, színe kék-fehér-fekete. A Tisza-parti városban néhány lelkes sportolni vágyó fiatal alakította meg az gyesület jogelődjét, a Szegedi Atlétikai Klubot. Az akkor még piros-fekete színekben 1907-től folyamatosan részt vett a Délkerületi bajnokságban, ahol többször a vidék legjobbja lett. Hatszor a Dél Kerületi bajnoka címet szerezte meg. A legnagyobb sikerüket 1941-ben érték el, amikor bronzérmet szereztek. A következő néven szerepeltek az első osztályban: 1935-1941 Szeged FC, 1941-1949 Szegedi AK, 1949-1950 Szegedi MTE
forrás:
?
Ezért eléggé valószínűtlennek tartom a Tempó Vasutas által 1923-as cikkből idézetteket, de ezt egyszerűen lehetne ellenőrizni, ha végignéznénk az 1900-as helyi újságokat. Egy Temesvár elleni meccsnek mindenképen nyoma kellett, hogy maradjon. Ha ráérek, és addig nem írja meg senki, nyugdíjas koromban remek szórakozás lenne összefoglalni a szegdi futball addigi történetét, utánna menni az összes klubnak...Na ezt még egészségben meg kellene érni.
forrás:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=6942&na_step=30&t=9065992&na_order= - 50-50
1899-ben alakult, célja a kerékpársport művelése volt. Első neve: Kerékpárosok és Testgyakorlók Köre. 1900-ban telket kaptak az újszegedi állomás mellett, és már nyáron futballoztak is. 1900. november 2-án már a legjobb déli csapatot, a Temesvári AC-t verték 7:2-re. 1905-ben lett SZAK a klub neve, akkor építették fel pályájukat is. 1914-ben az FTC és MTK kivételével az összes Szegedre látogatott első osztályú csapatot megverték. 1914 pünkösdjén a bécsi Floridsdorfot és a francia válogatottat győzte le Dél-Magyarország válogatott csapata.
A pálya tribünjének oldalfalára egy Nagy-Magyarország térkép van festve, alatta felirat: Így volt, így lesz. Az öt öltöző az elszakított részekről van elnevezve: Bácska, Erdély, Bánát, Tátra, Adria. „Ezek a felírások magukban foglalják azt a célt, amelyért fáradhatatlanul küzd a vidéknek ez a mintaegyesülete.”
(Sporthírlap 1923. január 1.)
forrás:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=7002&na_step=30&t=9065992&na_order= - Tempó Vasutas!
https://www.magyarfutball.hu/data/upl/2016/05/1464177167_bastya_tivadar.jpg
forrás:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=7032&na_step=30&t=9065992&na_order= - Tempó Vasutas
Sajnos a klubnak ez az osztály már nagyon magas volt, a túl gyorsnak mondható fejlődést szervezetileg és pénzügyileg nem tudta az akkori vezetés lekövetni, így a csapat az 1998-99-es szezonban már Szeged LC néven (csak akkor kaptak ugyanis támogatást a szegedi önkormányzattól, ha a csapatot átadják a városnak) indult el, és jutott fel a magyar labdrúgás legmagasabb vonalába (PNB), a másodosztályba önerőből feljutó kiskundorozsmai csapatot pedig visszasorolták a területi bajnokság harmadik osztályába.