comments

1. 
   Timbuktu

   # 9

   2021.05.17, 09:58 (szerk.: 2021.05.17, 16:13)

   Egy jobb fotó a régi címerről:
   
    
2. 
   admin pancso

   # 8

   2020.02.26, 17:52

   100 éves Zagyvarónai Sportegyesület kiállítás megnyitó:
   
   https://www.youtube.com/watch?v=m68rD6x3GI4
    
3. 
   Giovanni

   # 7

   2016.09.01, 10:08

   
   
   Nógrád, 1978. augusztus
    
4. 
   admin fgymat

   # 6

   2016.03.17, 10:26

   
   
   Nógrád
   1970.12.22
    
5. 
   Giovanni

   # 5

   2010.09.20, 22:32

   Rónabánya
   1921-ben a Rónai Katolikus Olvasókör keretein belül Scholtz József vezetésével sportkör alakult. 1934-ben Rónai Torna Club alakult Eisler Béla veyetésével.

   
   
   Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv
    
6. 
   admin magyarfutball.hu

   # 4

   2010.08.07, 15:31 (szerk.: 2018.02.15, 19:37)

   
    
7. 
   admin pancso

   # 3

   2010.06.27, 13:28 (szerk.: 2010.06.27, 13:28)

   Kilencvenéves a Zagyvarónai SE
   
   Nógrád megye sporttörténetében kiemelten jelentős évnek számít az 1920-as év, mivel ebben az évben jöttek létre azok a sportszerveződések, amelyek hosszú éveken át sikeresen szerepeltek a nemzeti, a kerületi és megyei bajnokságokban.
   
   Az SBTC-én kívül akkor alakult a Salgó FC, a Zagyvapálfalvai Bányász Sport Egyesület, a Zagyvapálfalvai Ifjúsági Sportegyesület (a ZISE), az Etesi Sport Egyesület, a Balassagyarmati MOVE és a Rónabányatelepi Bányász TC. A fenti egyesületekből napjainkban hírmondóként az SBTC, az Etes és jogutódként a Zagyvarónai SE maradt, amelyek a magyar labdarúgás negyedik és ötödik vonalában küzdenek a feljutásért, illetve a bennmaradásért.
   
   Salgótarján zagyvarónai peremkerületéhez tartozó Rónabánya-telepen az 1920-ban létrehozott Khatólikus Körben határozták el a „football társaság” létrehozását, amelyben döntő érdemeket szerzett Nagy Elemér bányamérnök, a helyi vigalmi bizottság elnöke, Blanár Sándor tanító, későbbi salgótarjáni polgármester, Kővári Krics József, az első elnök és Solcz József. A rónaiak az első hivatalos mérkőzésüket a szomszéd salgóiak ellen játszották a Medves-fennsíkon. Pályát csak pár év múlva tudtak építeni a jelenlegi helyén, a volt határőr laktanya mellett. 1931-től neveztek a Salgótarján környéki kiscsapatok részére kiírt Salgó Serleg bajnokságba. 1934-től Eisler Béla vezetésével RTC néven, az SBTC alosztályaként vívták mérkőzéseiket az ÉLASZ Mátravidéki alosztályának harmadik vonalában.
   
   1939 után már csak a levente csapatot szerepeltették a körzeti bajnokságban egészen 1944 őszéig. A II. világháborút követően, miután Palkovits Gyula hazatért az amerikai fogságból, hozzákezdett a sport újjáélesztéséhez. Hamarosan jöttek az eredmények is. A labdarúgáson kívül röplabdában, tekében, női tornában és kerékpárban szereztek hírnevet a felmenő rendszerű bányász bajnokságokban, a megyei bajnokságokban és a különféle kupákban. Palkovits Gyula munkájára, szervezőkészségére a felsőbb szervek is felfigyeltek, a hatvanas évek elejétől már a salgótarjáni járás sportéletét felügyelte. A hatvanas évek első felében a Nógrádi Szénbányászati Tröszthöz még közel negyven termelő bánya tartozott. Az évtized végén a termelés gazdaságtalansága miatt sorra zárták be a kisebb bányákat. Rónán erre a sorsra jutott Szilváskő, Medves és Gyökeres is.
   
   A bányák bezárásával megszűnt a sporttámogatás. Palkovits Gyula hamar felmérte a helyzetet, 1969-ben új támogatók bevonásával (erőmű, ötvözetgyár) létrehozták az Ötvözet Munkás Testedző Egyesületet (az ÖMTE-t), amely huszonkét éven át volt a városrész reprezentáns csapata. Az egyesület labdarúgói egy alkalommal még a területi bajnokságban is megfordultak. A labdarúgókon kívül az eredményes nevelőmunkának köszönhetően női röplabdában is jeleskedtek. A megyei bajnokság többszöri megnyerését követően belekóstolhattak az NB II világába. Olyan utánpótlással rendelkeztek, hogy az ifjúsági lányok megnyerték a felnőtt megyei bajnokságot. Az úttörő korúak méltóan képviselték Nógrád megyét az Úttörőolimpiák területi versenyein. Az utánpótlást az a zagyvarónai iskola biztosította, amelyet a közelmúltban bezártak. Visszaforgatva három évtizeddel a helyi sportélet kerekét, az ÖMTE életében újabb változások következtek be.
   
   Az Elnöki Tanács 17/1972. számú határozatával Zagyvaróna községet egyesítette Salgótarján várossal. Ennek következtében a tanácsi támogatással, eddig működő Zagyvarónai FSK 1973 tavaszán visszalépett a megyei II. osztályú bajnokságból, fúzió révén beolvadt az Ötvözetbe. Elnökségi döntés alapján a csapat végleg leköltözött Zagyvára. Gyors edzőváltások után végül Kriskó Lajos edzőnek – az SBTC volt villámléptű jobbszélsőjének – sikerült egy ütőképes csapatot összehoznia, amely a későbbiek során 14 szezont húzott le a megyei I. osztályban. 1978-ban Angyal Nándor irányításával megépült az új sportpálya. A csapat mérkőzéseire a környékről és Salgótarjánból is nagyon sokan kirándultak.
   
   A nyolcvanas évek végén jött a rendszerváltás. A bázisvállalatot, az Ötvözetgyárat 1992-ben szanálták. Vagyonát értékesíteni kellett, így került önkormányzati tulajdonba az 1978-ban társadalmi összefogással épített sporttelep is. Az ÖMTE záró közgyűlésén került kimondásra, hogy a továbbiakban a csapat jogutódként Zagyvarónai SE néven fog szerepelni. Azóta tizennyolc év telt el, sok gonddal és kihívással. A ZSE, a Szekeres Zoltán, Bíró Tivadar, Szappan László vezető trió továbbra is legfontosabb feladatának tekinti az egyesület életben tartását, a városrészben élő fiatalok, a lakosság sportolási feltételeinek biztosítását, hiszen napjainkban egyre több civil, köztük jelentős számban nő is szívesen rója magányosan a köröket a pálya körül, egészségük, fittségük megtartása érdekében.
   
   Az viszont mindenképp elgondolkodtató, hogy az SBTC mellett a salgótarjáni felnőtt labdarúgás utolsó bástyája a Zagyavarónai SE. Mellőlük hunyt ki az 1901-ben alakult SSE és jogutódja, az 1920-ban alakult PBSE (1924-től PBÜSE), majd jogutódja, a Bányagépgyár SE, az 1920-ban alakult Salgói FC, az 1922-től működő Forgách, az 1920-ban létrehozott ZISE, az 1921-ben induló Baglyasaljai SE, az 1905-ben alakult SAC/Salgótarjáni Atlétikai Club, az 1927-ben szerveződött professzionalista Salgó FC, az 1929-ben induló Salgótarjáni Palackgyár és jogutódja, az Öblösüveggyár SE, az 1947-ben zászlót bontó Tűzhelygyár, az 1945-ben alakult ZÉKÜSE, és jogutódja a Síküveggyár SE, az 1949-es évszámú Salgótarjáni Építők, a Salgótarjáni Dózsa, Bástya, Szpartakusz, Vörös Meteor, Petőfi, hogy csak a legismertebb felnőtt labdarúgó egyesületeket említsük.
   
   Ennek tükrében jogos a gratuláció a zagyvaiaknak, akik kiállítással, emléktornával ünneplik szerény körülmények között a kilencvenéves évfordulót. Kepal: A Rónabányatelepi levente labdarúgók a negyvenes években Zagyvarónai SE ifjúsági labdarúgócsapata, akik a jövőt képviselik Rónabányai Bányász női röplabdásai a járási szpartakiádon.

   
   forrás: http://www.nport.hu/nograd/sport/kilencveneves-a-zagyvaronai-se-313077
    
8. 
   Balazs

   # 2

   2010.04.22, 22:18

   Így van.
    
9. 
   admin pancso

   # 1

   2010.04.22, 16:51

   Az Ötvözetgyári MTE talán jogelődje lehet?