comments

1. 
   admin magyarfutball.hu

   # 10

   2020.10.04, 16:07

   
   https://www.vatera.hu/etc-baratsag-fociklub-jelveny-2962704503.html
    
2. 
   admin magyarfutball.hu

   # 9

   2017.10.25, 19:59

   cca 1910 Erzsébetfalvi Torna Club/ Erzsébeti Torna Club. Lennich Béla, Erzsébetfalva, fotó, 17x23 cm.

   
   
   https://www.darabanth.com/hu/nagyarveres/28/kategoriak~Festmeny-mutargy-papirregiseg-egyeb/Foto~11241/cca-1910-Erzsebetfalvi-Torna-Club-Erzsebeti-Torna-Club-Lennich-Bela-Erzsebetfalva-foto-17x~II1620319/
    
3. 
   admin magyarfutball.hu

   # 8

   2016.02.19, 11:12

   Bármennyire is ízléstelenül hangzik, lila-zöld mezes csapat létezett a magyar futballtörténelemben: az 1908-as alapítású Erzsébeti Torna Clubnak (ETC) pont ezeket a színeket sikerült összepárosítania.

   
   http://www.urbanlegends.hu/2016/02/tenyleg-igaz-hogy-a-fradi-meze-eloszor-lila-zold-volt/
    
4. 
   admin magyarfutball.hu

   # 7

   2016.01.14, 10:23

   
   http://gyujtemeny.vatera.hu/jelveny_kituntetes_jelkep/sport/erzsebeti_torna_club_etc_gomblyuk_jelveny_2184521744.html
    
5. 
   admin magyarfutball.hu

   # 6

   2015.12.07, 16:27

   
   http://gyujtemeny.vatera.hu/jelveny_kituntetes_jelkep/sport/ritka_erzsebetfalvai_etc_tuzzomanc_1909_2166305327.html
    
6. 
   admin fgymat

   # 5

   2012.07.29, 06:21

   
   
   Sport
   1957.01.05.
    
7. 
   admin magyarfutball.hu

   # 4

   2012.06.12, 17:10

   
   forrás:
   http://gyujtemeny.vatera.hu/erme_penz_papirpenz/emlekerme_plakett/erzsebeti_torna_club_1909_bronzerme_1601383121.html
    
8. 
   Giovanni

   # 3

   2010.09.04, 23:04

   
   
   Győri Nemzeti Hírlap,1936. november 7.
    
9. 
   admin fgymat

   # 2

   2010.06.22, 15:12

   
   
   forrás:
   Pluhár István: Magyarországi sportegyesületek története (1941)
    
10. 
    admin fgymat

    # 1

    2010.04.16, 17:23

    Az erzsébetfalvai futball élet első évtizedei (1907-1944)
    Erzsébetfalván alig harmincfőnyi lelkes ifjúsági csoport alakította meg 1907 és 1908 folyamán az Erzsébetfalvai Torna Clubot (ETC). A klub színéül a sárga- fehér színpárt választották. A klub alapítóköréhez (Klein Péter, Strumf Mátyás, Weitzner Mór, Weisz Sándor) a település aktívabb polgárai és munkásai csatlakoztak, akiket a labdarúgás szeretete kötött össze. Az első mérkőzésekre a Klein l.D. cég tulajdonában lévő Csillag utcai telken került sor. A pályaavató mérkőzéseket 1908 őszén játszották le több ifjúsági csapat (FLISE, KAC, TIC) ellen.
    
    A kezdet nagy sikerrel kecsegtetett: az 1909-10. évi pestvidéki kerületi bajnokságban az ETC az első helyen végzett. Két évvel később a II. osztályban a csapat alig maradt el a feljutástól, a második helyre került, s ezt követően 1916-19-ig tartósan a II. osztály élmezőnyében játszott.
    
    A háború után újrainduló bajnokságban, az ún. Kárpáti csoportban veretlenül szerepelt az ETC, de az első osztályba kerülés a VII. kerületi SC-től elszenvedett vereség (1 :0) miatt ekkor sem sikerült. Ez a hőn áhított feljutás csak 1924-25-ben következett be.
    
    … A két csapatot a nem szűnő pályagondok "társbérlővé" tették, amikor a község vezetése azzal a megkötéssel határozta el egy sportpálya kialakítását, ha az EMTK és az ETC azt közösen használja. A pálya felépítéséhez szükséges pénzösszeget 20 koronás részvények kibocsátásával teremtették elő (képviselő testület, vállalatok és magánszemélyek jegyeztek). Versenypálya Szövetség alakult, amelynek vezetőségében a mindenkori főbíró elnöki tisztet töltött be, a nyolc tagsági helyen a csapatok 2-2, a részvényesek összesen 4 mandátummal osztoztak. (Aránytalanságot okozott azonban, hogy a részvényesek kizárólag az ETC - tagok köréből kerültek ki.) Ez az "erőfölény" abban nyilvánult meg, hogy az EMTK -nak az együtt rendezett mérkőzéseken többnyire meg kellett elégednie az "előmérkőzési" besorolással. 1912 tavaszán tartották meg a pályaavatót, …
    
    … A húszas évek elején a magyar labdarúgás szervezeti változásokon esett át, s ez érintette az erzsébeti futballéletet is. Az EMTK a II. osztályú ún. Stobbe - csoportban, illetve a bajnokság II. B osztályában szerepelt váltakozó eredményességgel. Nagy próbatétel volt a csapat számára, hogy az 1922 nyarán egyesített II. osztályban megmaradhasson. A "sors szeszélye folytán" éppen az ETC - vel hozta össze a sorsolás az osztályozó mérkőzésre, és a siker most sem maradt el, legyőzve az ETC -t az 1922-23-as idényben a II. osztály 6. helyén végeztek. Miközben a focisták "hozták a formájukat", a Baross utcai pályát eladták alóluk, s az egyesület visszaköltözött az Erzsébet utcai sporttelepre.
    
    … Az ETC a felszabadulást követően, mint önálló klub megszűnt, tagjai előbb beolvadtak a soroksári csapatba és Er-So MADISZ néven szerepeltek, majd Erzsébeti Barátság néven újjáalakították az ETC jogutódját (röviddel ezután ismét nevet váltottak: Erzsébeti Építők, KASE, XX. kerületi Bástya, végül Erzsébeti Petőfi SC elnevezéssel szerepeltek) a Budapest I. osztályban.
    … Az ETC jogutód egyesület rövid idő alatt az egyik "házasságból" a másikba menekült, mígnem 1954-ben szintén bekerült az NB II -be (Pesterzsébeti Petőfi néven). Az ötvenes évek környezeti feltételei sokban megnehezítették a sport világát. Az '56-os eredmények és hatásai átmeneti működési zavarokat okoztak. A klub azonban ekkor is feltámadt. Így 1959-ben megépítették a füves pályát (Gulyás Sándor és a pálya karbantartói első osztályú gyepet varázsoltak az erzsébeti homokra Pintye György szaktanácsai alapján).
    
    … Az 1960-as újabb átszervezéskor - ekkor kapja az egyesület az Erzsébeti Spartacus nevet
    
    
    Az Erzsébeti Spartacus Munkás Testedző Kör
    
    Az 1973-as évben az érdekelt felek - a kerület vezetése, a két klub, valamint támogatóik - az erők egyesítése mellett döntöttek. Ez a politika arra irányult, hogy a főváros XX. kerületében egyetlen versenysport egyesületet hozzanak létre, melyet a kerületi tanács és a pesterzsébeti vállalatok és intézmények tartanak fent. Az egyesület új színt kapott, a piros-fehér -t.
    
    Az újjászervezett kerületi sportéletben így a tömegsport mellett különleges figyelmet fordítottak a versenysportokra is, jóllehet a klub szakosztályainak támogatási rendszere továbbra sem volt teljesen rendezett. (Mind e mellett ekkor az alábbi "mecénási" kör szerveződött a klub köré: ÉPFU, Délparti Vendéglátó Vállalat, Délparti ÁFÉSZ, SPOLÓ, ÉGV, MIKÖV, Bútor- és Faáru 192, továbbá a XX. kerületi KIOSZ, a Habselyem Kötöttárugyár, a KONTAKTA Alkatrészgyár a későbbi évek során.) Csak ezen a döntésen alapulhatott a motorcsónak verseny szakosztály átvétele is 1975-ben a Budapesti Spartacustól (a motorcsónak sportban Pesterzsébet "nagy hatalma" lépett elő). A klub emblémájának központjában álló futball-labda cikkelyeire így méltán kerültek rá a különféle sportágak jelképei is.
    
    A klub szinte minden lehetőséget megragadott, hogy a labdarúgás területén felzárkózzon az ország élmezőnyéhez. Az utánpótlás nevelése mindig is nagy odaadással folyt Pesterzsébeten. Próbálkoztak átigazolásokkal is, de csak részleges eredménnyel, s bár kétszer is közel volt a felnőtt csapat az NB II -be jutáshoz, az osztályozó mérkőzéseken alulmaradtak ellenfeleikkel szemben (Dunakeszi-1978, Jánoshalma-1979). Vigaszt jelentett, hogy a különböző korosztályú utánpótlás- bajnokságokban több bajnoki címet hoztak el a fiatalok ezekben az években. Az ál profizmus körülményei között az erős forrásokkal rendelkező klubok könnyebben érvényesültek. A '80-as évek elején elhatározott racionalizálások az ESMTK -t kedvezőtlenül érintették, az MLSZ ismételten szűkítette az NB II. mezőnyét. A klub a területi bajnokság mérkőzésein elért jó eredményekkel "kárpótolhatta" szurkolóit.
    

    
    
    http://ultras1993esmtk.hu/index.php?col=1&main_id=1&sub_id=4