comments

1. 
   admin magyarfutball.hu

   # 7

   2021.02.07, 20:03

   
   https://www.vatera.hu/afk-ada-adai-futball-klub-adanski-budbalsi-klub-1912-emlekzaszlo-sport-zaszlo-3009397013.html
    
2. 
   admin pancso

   # 6

   2013.11.04, 17:45

   Százéves az adai labdarúgás:
   
   http://www.panoramada.co.rs/201211/1-8.php
    
3. 
   admin pancso

   # 5

   2013.11.04, 17:44

   Az adai futballpályák története II.
   1930-as év nyarán ASC néven játszott még a csapat az újonnan kiépített pályán, pontosabban augusztus 17-ig, amikor felveszi a Plava Zvezda nevet. Az új név felvételére az adott okot, hogy a csapat pénzelőjének, Marko Dudvarskinak forgalmas kereskedése volt, és ezt Plava Zvezdának hívtak. Mivel Dudvarski nagyon sokat segített az egyesületnek – az ő érdeme volt a fentebb említett új pálya létrehozása is – az az elhatározás született, hogy a futballklub felveszi a Plava Zvezda nevet. Az egyesület teljes neve így: ASC Plava Zvezda.
   Az első labdarúgó pálya helye az Újsor bejáratánál
   Az 1936-os év rendkívül zűrzavaros volt a futball szemszögéből. A Plava Zvezda focistái nem hozták a várt eredményeket, sikerek helyett kudarcok születtek, amit tetézett a vezetőség körében érződő meg nem értés, torzsalkodás, és ez a klub felbomlásához vezetett. Az egyesület ugyan nem szűnt meg, de a játékosok más klubokba távoztak. Ebben az évben alakult egy új klub Radnički SK néven. Miután megkaptak minden engedélyt, 1937-ben teljes erővel megkezdték a munkát. Fő célkitűzésük és elsőszámú feladatuk volt egy új labdarúgó csapat létrehozása, főleg fiatal munkások bevonásával. Az elnök befolyásos politikai személyiség és gazdag kereskedő volt, új futballpályát építetett klubja számára. Ez a pálya a kompra vezető út mellett a rétben kapott helyet az út jobb oldalán. Megemlíthető, hogy a Radnički színe piros-fekete volt.
   Leszögezhető tehát, hogy Adán 1936 és 1941 között két futballcsapat és két futballpálya volt. Mindkét pálya lakott területen kívül, a réten kapott helyet. Ilyen helyzet a későbbiek során nem alakult ki, mert amint a következőkben látni fogjuk, jó néhány futballpályát építettek még, de azok már mind vagy közvetlen a település mellet, vagy éppen a kellős közepén voltak.
   
   A második futballpálya helye a töltés alatt a strandlejáratnál
   A pályák helyzete 1941-ben teljesen megváltozott, de ez nem a politikai eseményeknek köszönhető, ezek inkább a csapatokra, játékosokra voltak kihatással. 1941 tavaszán nagyméretű talajvíz öntötte el szinte az egész rétet, a Disznóháttól a töltésig, így a rétben lévő mindkét pálya víz alá került, és használhatatlanná vált. A pálya kérdését ekkor ideiglenesen úgy oldották meg, hogy az akkori Földműves iskola (ma a Halász József MK igazgatósága) területén alakítottak ki egy pályát, amely ugyan kisebb volt a normál méretűnél, de mégis lehetőséget nyújtott a labdarúgás folytatására. Ezen a pályán fogadta az ASK-Turul – mert időközben a hatalom is megváltozott, így a klub is új nevet kapott – a budapesti Vasas együttesét, ennek inkább propaganda jellege volt. Két mérkőzést is játszottak, mindkét esetben a Vasas győzött (5:2 majd 11:2). Ebben az időben az ASK az MB III-ban játszott, Szegeddel, Bajával, Jánoshalmával stb. együtt.
   Az adai futballpályák állapota továbbra sem felelt meg a követelményeknek. A rétben ugyan visszahúzódott a talajvíz, így a Radnički pályáját próbálták használni a Földműves iskolában lévő pálya mellett. Ezek a pályák nem feleltek meg a Magyar Labdarúgó Szövetség követelményeinek, ezért az adaiak több alkalommal is kértek a hatóságtól egy megfelelő terepet, ahol kialakítanának egy új pályát. A hatóság végül eleget tett a kérésnek, és öt hold földet átengedett az egyesületnek. Ez a pálya a macedóniai városrészben, a mai IBA dörzskorong gyárral szembeni részen terült el, illetve a mai Krajina utca keleti oldalán egészen a Bara partjáig. Végeredményben ez a pálya is csak ideiglenesen szolgált a labdarúgás céljaira, nem kerítették be, öltözője sem volt, lelátót sem építettek. Öltözőként az utca páros oldalán lévő házak egyikét használták.
   1945 tavaszán újraszerveződött a labdarúgás is, új vezetőséget választottak, a labdarúgó egyesület pedig felvette a Bratstvo nevet. A pálya továbbra is az előbb leírt helyen maradt, igen szerény és szegényes állapotban. Ezt a pályát 1949-ig használták, akkor a mai Műszaki iskola területére helyezték át. Ez a pálya méretei szerint már megfelelt az előírásoknak. Fekvése észak-déli irányú volt, azzal, hogy a nyugati széle a mai Moša Pijade utca közepén húzódott, az 57-es számtól a város felé haladva egészen a Kossuth Lajos utcáig, míg a keleti széle a Rade Končar utca 30-as számú ház tövében volt. Ennek a pályának sem volt öltözője, így kényszermegoldásként a környező házak egyikét használták erre a célra. „Lelátót” a nyugati oldalon építettek, ez három sor padból állt (cölöpökre erősített deszkák) és a két 16-os közötti távolságot foglalta magába. Az akkorra már urbanizált Macedónia városrészben kezdtek felépülni a lakóházak, így a Rade Končar utcában is. A pálya fekvése viszont teljesen elzárta a kijáratot a Moša Pijade utcára. A lakók csak gyalogosan, a pályát átszelve juthattak ki a főutcára.

   
   forrás: http://www.panoramada.co.rs/201208/1-20.php
    
4. 
   admin pancso

   # 4

   2013.11.04, 17:42 (szerk.: 2013.11.04, 17:43)

   Az adai futballpályák története
   
   A futballpályák kialakítása természetesen egybeesik a szervezett labdarúgás történetével. Mit ér egy focicsapat, ha nincs megfelelő hely kergetni a labdát? A grundokon csal a környékbeli srácok rúghatták a labdát, amolyan utcai módra, de ha egy komoly futballklubról van szó, komoly elképzelésekkel és célokkal, akkor megfelelő teret kell biztosítani a játék gyakorlásához, a fejlődéshez.
   Ilyen gondokat kellett többek között megoldani 1912-ben Adán a hivatalosan is megalakult futballklubnak. A futballozni vágyó fiataloknak teret kellett biztosítani a fejlődésükhöz.
   Az adai futballpályák elhelyezkedése az idők folyamán
   Az új, jóformán ismeretlen sportjátékot a község fiataljai már 1912 előtt is játszották. Játéktérül a töltés melletti legelőt használták, és innen származik az első nehézség is. A rét ugyanis a község tulajdonát képezte, amit minden évben rendszeresen haszonbérbe kiadott. A futballozó fiatalok letaposták a füvet, ezzel magukra vonták a bérlő haragját. A bérlő panasszal fordult a község bírájához kártérítést követelve. A község igazat adott a bérlőnek és betiltotta a futballozást. Másrészt, a lakosság is bizonyos előítélettel nézte a „naplopó” fiatalokat, akik rövid gatyában szaladgálnak a labda után – ahelyett hogy dolgoznának. A labdarúgó fiataloknak azonban akadtak pártfogóik is a tisztviselők, kereskedők, iparosok körében, akik gyermekeik sportolásában semmi kifogást nem találtak. Meg kell említeni Cilcer Izsák kereskedő nevét, aki – az akkori feljegyzések szerint – először hozott bőrlabdát Adára. Végül is megszületett a képviselő testület hallgatólagos beleegyezése, hogy a futballozni vágyó fiataloknak átengedi az akkori vásárteret, a mai Đura Đaković utca vasútnál kezdődő részét, a baloldalon.
   A labdarúgók elérték céljukat. Pályát kaptak, amit önkéntes munkával játékra alkalmassá tettek. Öltözőnek egy vásártéri bódét használtak, klubhelyiségül pedig az átellenben lévő későbbi bikaistálló egyik helyiségét bérelték ki. A legtöbb baj a kapukkal volt. A nagy nehezen összeállított kapukat rendszeresen ellopták. Az első pálya mérete 75 m hosszú és 30 m széles volt. 1919-ben ugyanezt a pályát megnagyobbították, melynek méretei megközelítették a normál pályák nagyságát: 100 m hosszú és 40 m széles lett. Ezen a pályán már bajnoki mérkőzéseket is lehetett játszani.
   A labdarúgó klub hivatalosan 1912 augusztusában alakult meg ADAI SPORT CLUB néven, így most már a pálya használata is hivatalossá vált. Egy nem hivatalos mérkőzésen ezen a pályán az adai ASC 19:0 arányban legyőzte a Moholi Sport Egylet csapatát.
   Ezt a pályát 1927-ig használták és már ebben a futballidényben, a rétben, a töltés mellett alakítottak ki egy új pályát, ami a strandra vezető út bal oldalán terült el. A feljegyzések szerint 1927 nyarán az adaiak 2:0 arányban megverték a zentai Radničkit.
   Ezt a pályát sem sokáig használták, mert a községi vezetés 1929 szeptemberében tárgyalt egy újabb helyszínről és a pálya kiépítéséről, amiről egy évvel később, 1930 szeptemberében határozatot is hozott. A költségvetésben 60.000 dinárt láttak elő az új pálya kiépítésére, azzal, hogy részjegyeket bocsátottak ki a költségek fedezésére. „Az itteni Sport Club a futballpályát is kibővíti, atlétikai pályát is terveznek, így a sportnak minden ága talajt talál itt. A község 6 hold földet adott az ASC-nek pályaépítésre a következő feltételek mellett: 1. A pálya területéért az ASC minden évben 2000 dinárt fizet, 2. az ASC a pályát 25 évre kapja el, 3. Az ASC köteles a pályát saját költségén bekeríteni és öltözőt építeni”. Ez a pálya szintén a strandra vezető út bal oldalán volt csak jóval közelebb a községhez. Fekvése ugyanaz volt, mint a mai pályának, irányban is megegyezett, csak, mint mondtuk, az út bal oldalán. Az 1929/30-as évi II. osztályos bajnokságot már a korszerűen ellátott, bekerített pályán játszották le.

   
   forrás: http://www.panoramada.co.rs/201207/1-24.php
    
5. 
   admin magyarfutball.hu

   # 3

   2010.12.29, 09:49

   2010.12.26 16:24 DurzaCeasar
   Ada, Ada FK
   színek Piros-fekete-fehér
    
6. 
   admin fgymat

   # 2

   2010.04.07, 22:35 (szerk.: 2013.11.04, 15:33)

   Jelenlegi címer:
   
   
   
   forrás:
   http://www.football11.net/logos_ser_15.html
    
7. 
   admin fgymat

   # 1

   2010.04.07, 22:27

   
   
   forrás:
   Pluhár István: Magyarországi sportegyesületek története (1941)