comments

1. 
   admin pancso

   # 2

   2011.07.17, 17:36 (szerk.: 2011.07.17, 17:38)

   A korabeli újságok 1911-ben nagy hírverést csaptak „football Vásárhelyen" címmel. Nemcsak sportkörökben, hanem városszerte nagy érdeklődésre tartó eseményre készült a város, a Szegedi Atlétikai Klub bemutató labdarúgó mérkőzést rendezett 1911. augusztus 27-én a Vásártéren. A mérkőzésen népes közönség jelent meg, s nagy érdeklődéssel figyelte a szegediek játékát.
   
   Kass Károly (1894-1984) Szegeden ismerkedett meg a labdarúgással. A SZAK ifjúsági csapatában kezdett játszani. Hódmezővásárhelyre 1909-ben került, mint asztalosinas. Vásárhelyen nem volt ismerőse, ezért szívesen kijárt a vásártérre és nézte a labdát kergető fiatalokat. Később maga is bekapcsolódott a játékba. Visszaemlékezése során elmondotta, hogy rövid ideig a Munkásban, majd a VAC-ban játszott.Mikor Vásárhely is bekapcsolódott a labdarúgó bajnokságba, a HTVE-hez igazolt. Később a Vívó vezetőségi tagja, majd, mint jómódú iparos, az egyesület egyik mecénása lett. A Munkás pálya tribünjének megépítésekor az ülőhelyeket ő készítette hitelben.
   
   A Hódmezővásárhelyi Munkás Testedző Egyesület (HMTE, Munkás) megalakulása része volt az országos szociáldemokrata mozgalomnak, amely az ipari munkások számára egészségesebb életmódot, testedzést kínált, de amelynek politikai összefüggései is voltak, jóllehet az alapszabály - az érvényben lévő egyleti rendelkezések alapján - kizárta a politizálást. Az ideiglenes elnök, Fátyol Imre és a jegyző, Zombory Károly, akik ismert szociáldemokraták voltak, kérelemmel fordultak a tanácshoz: „A munkások testi nevelésének kulturálása érdekében 1911. június 25-én megalakítottunk egy munkás testedző egyesületet." Kérték az egyesület alapszabályának jóváhagyását. Az első alapszabály kimondja, hogy az egyesület színe vörös, amely később kék-fehér lett. Az egyesület célja az összes emberi sportág terjesztése. A HMTE működéséből minden politikai tevékenységet kizár. A rövidebb munkaidőt, több szabad időt kivívott és a sport iránt érdeklődő szocialista ipari munkások estefelé a vásártéren gyülekeztek, hogy gyakorolják a labdarúgást. A szorgalmas gyakorlás eredménye, hogy 1912. augusztus 11-én bemutató mérkőzést játszottak a Szegedi MTE-vel. A mérkőzés szépszámú közönség előtt zajlott le annak ellenére, hogy belépődíjat is szedtek. Az ülőhely egy korona, ülőhely nőknek hatvan fillér, állóhely negyven fillér, diákjegy húsz fillér. Igaz, a csapat kikapott, de a vásárhelyiek csak három hónap óta gyakoroltak, míg a szegediek három éve játsszák a labdarúgást. A HTVE 1912. augusztus 4-én atlétikai versenyt rendezett. A színvonalat emelte, hogy a helyi versenyzőkön kívül a BEAC, Bp-i Postás, Nemzeti Torna Egylet 23 atlétája is résztvett rajta. Legeredményesebb atléta a vásárhelyi Orbán Sándor, aki a BEAC színeiben versenyzett és öt versenyszámban győzött. Rajta kívül kitűnt még Németh József, Széli Bálint, Mérai Sándor vásárhelyi versenyző. A vásárhelyi sportélet további előrelendítésére 1913. június l-jén átrándult Szegedről az SZTE tornacsapata, amely márciusban Budapesten megnyerte a vidéki tornászbajnokságot. A bemutatón nagy az érdeklődés annál is inkább, mert a csapat művezetője (edzője) Banga Sámuel, a főgimnázium tanára.
   
   1914 első felében még egymás után alakulnak az új sportkörök, így a Labdarúgók Köre, Kalmár Rostagyár „SAS" futballcsapata, Iparos Ifjak Labdarúgó Köre, csakhamar azonban a labdarugópálya zaját a háború vihara váltotta fel.

   
   forrás: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/hodmezovasarhely/hodmezovasarhely_tortenete_II/
    
2. 
   admin fgymat

   # 1

   2010.05.16, 08:40

   1912. Megalakul a "Munkás" - Hódmezővásárhely Munkás Testedző Egyesület (HMTE) - labdarúgó szakosztálya. Az első meccsét a szegedi MTE ellen játszotta augusztus 11-én.
   
   1923.május 20. Átadják az Erzsébet-kertben a Munkás új pályáját. 1927-re elkészül a 800 férőhelyes fedett tribün is.
   
   1945. Megalakul a kérész életű HTSE (Hódmezővásárhelyi Testvériség Sport Egylet) is labdarúgás, asztaltenisz és nagypályás kézilabda szakosztállyal. Márciusban edzőmérkőzést játszanak a Munkással, áprilisban Szentes csapatával, de a május 13-án induló bajnokin már a Munkás indul és győzi le a Tisza csapatot 2:0-ra. HMTE: Ébner - Benyhe, Polyák - Szűcs, Cserna, Bíró - Mucsi, Tóth II, Porkoláb, Gábor, Babolcsay.
   A Vívó is újra alakul, októberben már 2:2-es döntetlent ér el a Munkással. HTVE: Krasznai - dr.Kovács, Szűcs M - Szabó, Tóth S, Bíró - Szűcs II, Bozó, Gábor, Oláh, Török. HMTE: Kovács I - Kőrösi, Rózsovics - Dékány, Kecskés, Kovács II - Baksa, Porkoláb, Mucsi, Joó, Szamocseta.
   
   1947. A Munkás az NB II-be jutásért játszik a Csongrádi Barátsággal. Nem sikerül feljebb jutni...
   
   1948. NB III-as hódmezővásárhelyi rangadó, Munkás - Vívó 2:1.
   
   1949. A HTVE és a HMTE egyesül, az új nevük: Hódmezővásárhelyi Szakszervezeti Munkás Testedző Egyesület. A HSZMTE 5:0-ra legyőzi a szintén NB III-as szegedi SZVSE-t.

   
   
   forrás:
   http://vasarhelyifoci.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=139651