comments

1. 
   admin pancso

   # 4

   2011.02.03, 16:54

   Ha nem szavazta meg a fúziót, hogy egyesült 1948-ban a Gyulai TE-vel?
    
2. 
   admin pancso

   # 3

   2011.02.03, 16:53

   A 19. század második felében a polgárosodás megindulásával a testedzés, a sport jelentős szabadidős tevékenységgé vált. Gyulán az 1870-es évektől kezdve számos kísérlet történt sportegyesület megalakítására. Az 1879 decemberében Kövér László tiszteletbeli vármegyei aljegyző elnökletével és Oláh György vármegyei főügyész igazgatóságával megalakult Békésgyulai Sportklub volt az első sportegyesület a városban, azonban nem bizonyult hosszú életűnek, 1885-ben feloszlott. 1898-ban Oláh György újabb egyesületet szervezett Gyulai Torna Egylet néven, de ez is csak rövid ideig működött.
   
   Az 1913-ban alakult Gyulai Atlétikai Club (GYAC) volt az az egyesület, amely azután évtizedekig meghatározta a város sportéletét. Az egyesület létrehozásának közvetlen előzménye az 1912-es stockholmi olimpián elért magyar vívósikerek nyomán megalakult „Vívóakadémia Nagypáholya” létrejötte volt. Hamarosan a 2. Honvéd Gyalogezred tisztikara is csatlakozott a vívóklubhoz, a gyakorlatok helyszínéül pedig 1913 tavaszától megkapták a gimnázium tornatermét. A Békés 1913. október 12-i számában jelent meg Prattinger Ferenc felhívása Alakítsuk meg a sportegyletet címmel. A felhívás nyomán került sor az alakuló közgyűlésre 1913. november 1-jén a városháza nagytermében. Az egyesület elnökévé dr. Lovich Ödön polgármestert választották, az alelnöki tisztséget pedig Prattinger Ferenc töltötte be. Elnöknek eredetileg Ambrus Sándor alispánt szerették volna megnyerni, de ő nem vállalta azzal a magyarázattal, hogy „ő sportnak csak a vadászatot és a futtatást ismeri”. Megalakuláskor az egyesületnek 37 rendes és 80 pártoló tagja volt.
   
   A GYAC alapszabályát 1914. március 27-én hagyta jóvá a belügyminiszter. A vívás és a torna mellett a futball is teret nyert. Az első labdarúgó-mérkőzését az egyesület 1914 májusában a galbácskerti gyakorlótéren játszotta.
   
   1914. május végén a város az egyesület részére ingyen átengedte gyakorlóhelyül a lóvásártér korlátokkal bekerített részét és a szemben lévő „passzus házat” (marhalevél ház) öltöző céljára.
   
   Az egyesület a következő évtizedekben folyamatosan működött, azonban 1948-ban a klub közgyűlése nem szavazta meg a többi gyulai sportegyesülettel való fúziót. 1949-ben politikai nyomásra megszűnt a több mint három évtizede működő GYAC.

   
   forrás: http://www.gyulaihirlap.hu/index.fcgi?rx=&item=&akadaly=&nyelv=hu&menuparam_8=3293&menuparam_24=6
    
3. 
   Giovanni

   # 2

   2010.09.16, 11:58

   "A létesítendő sporttelep a város társadalmi és kulturális életének fejlődésére óriási jelentőségű ..."
   
   A Gyulai Atlétikai Club kérvénye Gyula város Direktóriumához, a szocializált várkastély parkjában sporttelep létesítése ügyében.
   Gyula város Direktóriumának, Helyben
   
   A Gyulai Atlétikai Club nevében alulírottak azon tiszteletteljes kérelmet terjesztjük a Direktórium elé, hogy az Egyesület céljaira a gyulai volt Almássy kastélyban 2 hold területű földet sporttelep gyanánt átengedni szíveskedjék.
   Ezen kérelmünk teljesítése a Direktóriumnak nemcsak joga, hanem kötelessége is, miután a jövő generáció testnevelése a proletár állam programjának épp olyan fontos pontja, mint a kulturális nevelés bármely más ágának előmozdítása.
   A Gyulán ezideig alakult sportegyesületek működését lehetetlenné tette az az áldatlan viszony, hogy soha alkalmas területet az egyesület céljaira találni nem lehetett, s az, hogy amennyiben ez iránt a kastély volt tulajdonosához kérelemmel fordultak, mindannyiszor süket fülekre találtak, miután a volt tulajdonos előtt egyedüli célként a saját materiális és kényelmi érdeke szerepelt.
   Az idők szerencsés változása lehetővé tette most már azt, hogy Gyula város ifjúságának testi nevelése megfelelő terület hiánya folytán hátrányt ne szenvedjen. A szocializált várkastély a proletárdiktatúra uralmának időpontja óta a köz rendelkezésére áll és a köz érdekeit van hivatva előmozdítani. Ebbeli hivatásának és feladatának pedig jobban nem felelhetne meg, mintha kérelmünk teljesíttetnék.
   A létesítendő sporttelep a város társadalmi és kulturális életének fejlődésére óriási jelentőségű lenne, mert az egyébként társadalmilag a múltban széttagolt városi lakosságot a sport általános és osztálykülönbséget nem ismerő hivatásánál fogva egymáshoz közelebb hozná és a proletár állam céljait nagyban és sikeresen mozdítaná elő.
   Addig is, mig a telep elkészítésének munkálatai befejeztetnének, tisztelettel kérjük a várkastélyban lévő és ezideig kizárólag a volt arisztokrata urak céljait szolgáló teniszpályát a sportegyesület céljaira és használatára átengedni. Természetes, hogy kérésünk teljesítése esetén az Egyesület vezetői felelősséget vállalnak a kastély épségének és az ültetvények sértetlenségének megóvásáért.
   Már ezúttal kijelentjük, hogy a Direktórium által a használat tekintetében előirt feltételeknek kötelezőleg alávetjük magunkat.
   Kérésünket ismételten a Direktórium szives jóindulatába ajánlva vagyunk
   
   Gyulán, 1919. április hó 15-én
   
   elvtársi üdvözlettel a Gyulai Atlétikai Club nevében:
   Dr. Lusztig István, Krizsán Béla, Nádor Jenő, Dóczi Béla, Preisler Szeri, Farkas Gizella, Faragó Andor

   
   
   Iratok a magyar testnevelés és sport törtnetéhez
    
4. 
   admin fgymat

   # 1

   2010.07.09, 20:45

   GYAC
   
   1913. november 1. – én a városháza nagytermében gyűlt össze a Gyula Atlétikai Club alakuló közgyűlése. Elnökké dr. Lovich Ödön polgármestert, alelnökké Pattinger Ferencet, ügyvezetőnek Ila Józsefet, a főgimnázium tornatanárát választották. Az első hivatalos labdarúgó mérkőzést, fekete – fehér szinekben, 1914. május 10. – én a Galbács – kerti gyakorlótéren a 2. Honvéd Gyalogezred együttese ellen zajlott le. Az eredményre vonatkozóan nincsenek pontos írásos emlékek, de a győzelem az biztos, csak a gólkülönbség kérdéses. (2 – 1 vagy 4 – 3.)
   
   A Gyulai AC első és második csapatai számára az erőfelmérést a környékbeli működő labdarúgóegyletek elleni mérkőzések jelentették. A GYAC „legnagyobb erőpróbáját” a román tisztek csapatával vívott barátságos mérkőzés jelentette, amelyet 2 – 1 arányban sikerült megnyerni. A visszavágót már nem a hangzatos siker, hanem a „szokásos edzőmérkőzés” jelző illeti, mivel kétgólos hazai győzelem született.

   
   
   forrás:
   http://www.netplakat.com/gyfc/?q=node/21