comments

1. 
   admin fgymat

   # 1

   2010.11.08, 22:08

   A magyarországi gyár története:
   
   

   Magyarországon a Philips Rádió és Villamossági Részvénytársaság, a Philips egyik legelső külföldi leányvállalataként 1925-ben alakult meg. A rádiókészülékek gyártását már 1926-ban megkezdte és az első készüléke a „Budapest” nevet kapta. A hazai rádiógyártás területén az Orion és a Videoton után a Philips gyártotta típusban és mennyiségben is a legtöbb készüléket. 1928-ban Kiskombináció 2515-ös hálózati készülékével és hatásos reklámjával a rádió népszerűségét sikeresen növelni tudta. Az 1932-34-ben gyártott Philips Junior a gyűjtők körében mai is népszerű készülék. Elsők között gyártott bútor jellegű zeneszekrényt. Ilyen volt a Philips Koncertszekrény 938-as, amely nagy, földön álló, szép kivitelezésű szekrénybe épített rádiókészülék és lemezjátszó volt. Érdekessége, hogy két darab hangszórót építettek be magas és a mély hangok kiemelésére és a lemezek tárolását is megoldották. A készülékeiben döntően a saját Philips rádiócsöveit alkalmazták.
   
   A Philips 1928-ban többségi tulajdont szerez a Vatea Rádiótechnikai és Villamossági Rt. A Vatea a megnövekedett igények kielégítéséhez nem rendelkezett megfelelő tőkével és ezért már 1925-ben Patai Imre felajánlotta a vállalatát valamennyi szabadalmával megvételre, a frissen alapított Philips vezérképviseletnek. A Philips tőkéjével fejlesztésekbe kezdenek és ezek kezdenek beérni. Kifejlesztik a kolloidos eljárással készült katódú elektroncsöveket, Vatea világelső volt a két, illetve háromrácsos elektroncsövek kikísérletezésében, az ikercsövek gyártásában, a varázsszemeket megelőző gáztöltésű jelzőcsövek kifejlesztésében. A Vatea Csaba utcai kis műhelye a megnövekedett gyártási programot már nem győzte és így, 1931. augusztus 31.-én megvásárolták a Váci u. 169 alatti Magyar Szarugyár gyártelepét. 1939. május elsején a Vatea Rádiótechnikai a Villamossági Rt. a Philips Rádió és a Villamossági Rt-vel fuzionált, és megalakult a Magyar Philips Művek Rt. Magyarországon a nagyteljesítményű adókészülékek csöveit is a Philips gyártotta.
   
   1937-től Bozzay Dezső a Philips Művek budapesti gyárában, rádiókat, zeneszekrényt, gramofont, sőt plakátokat, nyomtatványokat is tervezett. Mellette a Siemens, illetve a Vadásztöltény Gyutacs-és Fémárugyár is foglalkoztatta, mint formatervező. A tervei alapján készült az Olympia, 1939-ben a Néprádió, 1948-ban a Pajtás, a Jóbarát, és a Mestermű.
   1949-ben a Magyar Philips Művek Rt. sem kerülhette el az államosítást. Az államosítás után súlyos gondok merültek fel a hazai rádióhálózat hátterét biztosító adócső ellátásban. Az anyacég ugyanis már az első, számára riasztó hírek hallatán visszafogta legújabb kutatási eredményeinek közlését. Ebben az időben a hazai adócsőgyártás rendezetlen volt. Ugyan számos kisüzem készített a Posta, a HM, a BM és a közlekedési szervek részére adó-vevőket és rádiókat, és a Tungsram is gyártott kis teljesítményű elektroncsöveket, de a nagy befektetést igénylő adócsőgyártással a Philipsen kívül senki nem foglalkozott. 1951-ben megalakították a Magyar Adócsőgyárat. A kor szokásának megfelelően az új vállalatba integráltak számos apró üzemet, valamint több jeles szakembernek is itt jelölték ki a munkahelyét. A fejlesztés gőzerővel indult, melybe bevonták a BME frissen megalakult mikrohullámú tanszékének világhírű oktatóit is. Az első és legsürgősebb feladat a nagy rövidhullámú rádióadók csöveinek pótlása volt. Ezt követte egy mikrohullámú berendezés adócsövének kialakítására adott HM megrendelés. A szocialista nagyvállalat elsőrangú szakember gárdával rendelkezett, minek eredményeként a hazai gyártás igen kedvezően és gazdaságosan alakult. Idővel megindult a világszenzációt jelentő thoriumos adócsövek és az elgőzölögtetéses hűtésű nagy adócsövek hazai gyártása, majd exportálása is. Nem mellékesen érdemes közbeszúrni: ez utóbbi termékekből még az akkoriban fő ellenségnek számító USA és Nyugat-Németország is vásárolt. A hatvanas évek elején az URH adócsövek, majd a reflex-klisztron, valamint a haladó-hullámú mikrohullámú csövek készítése is megkezdődött.

   
   
   forrás:
   http://www.radiomuseum.hu/index_philips.html