bajnoki szereplések

összes eredmény, részletek »

A mosonmagyaróvári labdarúgás első 100 éve

1904-ben már közel három éve működött a főleg mosoniak által szervezett Magyaróvári Előre Kerékpár Egyesület. Ez ösztönzőleg hatott az óvári városrész fiatalságára is, akik Cseresznyák Ignác elemi iskolai tanító vezetésével hozzáfogtak az MTE szervezéséhez. Az egyesület első elnökének dr. Schöpf Sándor ügyvédet választották. A kezdeti időszakban az egyesület két szakosztállyal rendelkezett, a korcsolyázókkal és a csónakázókkal. Sokak örömére hamarosan életre kelt a labdarúgás is, mégpedig egy Premsberger Károly nevű óvári diák jóvoltából, aki Bécsből egy olyan labdát kapott, amit nem dobni, hanem rúgni kellett. Az első focipályát a mai lovaspálya helyén jelölték ki. A játékosok a kapu mögött a szabad ég alatt öltöztek át, a fürdésre pedig a pályához közeli Lajta-ág adott lehetőséget. Az MTE első labdarúgó-csapatának összeállítása a következő volt: Horváth, Sárvári, Hortovi, Winkler, Nagy, Érsek, Kanka, Kohn, Náray, Huff, Kanyó.

Az első világháború megtizedelte a Motim labdarúgóit, érdekes módon mégis ez idő tájban erősödött meg a csapat. Ennek oka, hogy a lőporgyárban dolgozó munkaszolgálatosok között számos kiváló, első osztályú játékost találtak, akik a csapat erősségeivé váltak. Ebben az időben az ETO, a DAC és a pozsonyi Vasas egyaránt vereséggel távozott a városból. A világháború után az MTE új elnökének Németh Elemér árvaszéki tisztviselőt választották. A szakosztály azonnal benevezett a megyei II. osztályú labdarúgó-baj-nokságba és az 1920-as évek második felében az akkori időszak fénykorát élte a csapat. A kor sikerkovácsai: Rokabauer, Nemes, Vucsics, Rohrwild, Nagy, Dobó, Marton, Vihart, Suri, Selmeci, Demkő.
A sikersorozatnak az 1929-ben kirobbant világméretű gazdasági válság vetett véget.

Jelentős állomáshoz érkezett 1941-ben a Motim. Megalakult az MTE utódaként a Magyaróvári Levente Egyesület. Az újjáalakult labdarúgó-csapat legidősebb játékosa az akkor 21 éves Fábián Imre volt. Az egyesület vezetőjének Borsa Károlyt, Barsi Aurélt, Seinber Istvánt és id. Félix Bélát választották. A labdarúgócsapat kez-detben a megyei bajnokság II. osztályában szerepelt, később felkerült az I. osztályba. A leggyakrabban ebben az összeállításban futott ki a csapat a pályára: Komáromi, Marton, Szabó, Piller, Magyar, Szalai I.Zömbik, Fábián I., Szalai II., Pollhammer, Hidasi.

Az MLE ötéves fennállásának legnagyobb sikerét az országos középdöntőbe jutásával érték el a fiatalok. Ezt még megelőzte az ifjúsági bajnokság megnyerése. 1943 nyarán az ifjúsági csapat Budapesten, az Elektromos Latorca utcai telepén a Szegedi Vasutas ellen mérkőzött. A találkozó vége előtt fél órával 3-3-as állásnál a magyaróvári kapust kiállította a bíró, de kapus nélkül is sikerült a csapatnak 5-3-ra nyerni. Ez a meccs egyébként előmérkőzése volt a Ferencváros-Törekvés villanyfényes kupamérkőzésnek. Az MLE következő mérkőzésén, a döntőbe jutásért az Újpest ellen mérkőzött és vereséget szenvedett. A budapesti két mérkőzésen szerepelt csapat összeállítása a következő volt: Brattengeier, Marton, Schreiner, Zömbik, Magyar, Fábián II.,Kovács, Kassai, Szabó, Pollhammer, Szeivert.
A Magyaróvári Levente Egyesület 1945-ben, a háború befejezésekor szűnt meg.

Az 1957. augusztus 2-án rajtoló NB II-es bajnokság az MTE újabb sikersorozatának kezdete. Az NB II-be jutott együttes edzéseit Mácsai András vezette. Az első fordulóban rögtön az ETO ellen debütált az együttes és 1-0-ás vereséget szenvedett. Igaz, utána zsinórban négy győzelem következett. A bajnokságban 36 pontot gyűjtöttek a mosonmagyaróváriak, 53 gólt rúgtak és 47 gólt kaptak.
A következő évben új edző érkezett Horváth Pál személyében, a csapat azonban a kiesés elkerüléséért küzdött. Ebben a bajnoki szezonban fordult elő, hogy a sorsdöntő Kistext elleni mérkőzésre nem az edző, hanem a szűkebb körű vezetőség állította össze az alábbi csapatot: Horváth Gyula, Horváth Lóránd, Becze András,Tóth Tibor, Sárvári György, Németh Káli, Nagy Mihály, Haász Károly, Szalay József, Csobai József.

Érelemszerűen újra edzőcsere következett. Az együttest a népszerű "Paskó", Ács Ferenc vette át. Vezetésével a Motim az 1960/61-es bajnoki szezonban a csúcsra ért. A mérkőzéseket 2500-3000 ember látogatta és a mérkőzések alatt zúgott a Hajrá Motim! A biztatást a játékosok látványos játékkal és győzelmekkel hálálták meg.
A csúcs elérését szükségképpen egy leszállóág követte. A csapathoz kerülő új edző, Gőcze Sándor már nem tudta a spiccen tartani az együttest. Az 1962/ 63-as bajnoki évben új játékosok kerültek a Motimhoz Radics L., Takács F., Mészáros N. személyében, de ez a frissítés sem hozta meg a kívánt eredményt. Az együttes annak köszönhette a bent maradását, hogy abban az évben a bajnokságból nem volt kieső.
A következő év sem hozott megújulást. Az utolsó fordulóban a Pécsi BTC ellen 8-0-ra kellett győznie a csapatnak a bent maradásért, ami sikerült, így még egy évet kapott az NB II-ben a Motim.
Aztán 1966-ban véget ért az NB II-es sorozat. Szakmai gondok és küzdőszellem hiánya miatt tízéves NB II-es szereplés után úgy esett ki a csapat, hogy az egész bajnokságban mindössze 12 pontot szerzett. Ez a tíz év mégis a 90 éves Motim évkönyvének legszebb lapjaira kívánkozó időszak volt.

1992. őszén az MOTIM TE labdarúgócsapata 1.helyezésével az NB II ajtaján kopogtatott. 1996-ban ismét fordulat következett a csapat életében. A város egyre többet vállal a fenntartásból, a MOTIM Rt, viszont csökkenteni szeretné részesedését a csapat költségvetésében. Megszületett a megállapodás a város és az rt között, amely arról rendelkezett, hogy a MOTIM TE egyre növekvő önkormányzati teherbírással 3 év alatt fokozatosan városi bázis lesz, a MOTIM Rt. viszont vállalja a Wittmann parki sporttelep működtetését. Egy megállapodás keretében 1998. január 9-én kimondták a MOTIM TE Sportkör szétválással történő megszűnését, és megszűnő egyesület labdarúgó-szakosztályának általános jogutódaként létrehozták az MTE - Motim Labdarúgó Klubot, amelyet a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 1998.nyarán hivatalosan nyilvántartásba vett. Az egyesület a következő szakmai stábbal állt fel: Stipkovits Pál (polgármester, elnök), Varga Bálint (ügyvezető elnök), Pusztai István (szakosztályvezető)

Az edzői tevékenységet továbbra is Hannich Péter - Presszeller Tamás edzőpáros látta el. Az utánpótlás-csapatoknál Papp Gyula, Turány Imre, Kiss Zsolt és Tóth István tevékenykedett.
Az elnökég további tagjai: Szalai László, dr. Horváth Antal, dr. Vörös László, Horváth Ferenc, Guba István és Kovács Gyula lettek.
Stipkovits Pál elnökségének éveiben az MTE - Motim majdnem megkapaszkodott az NB I B-ben, s jól szerepelt az NB II-ben. Ez időben szoros kapcsolatot alakítottak ki az ETO-val, Garami József, az ETO edzője segítette az óvári gárdát, ekkor szerepelt kettős igazolással a csapatnál: Farkas Balázs, Oross Márton. Eldöntendő kérdés volt, hogy az MTE az ETO fiókcsapataként próbál érvényesülni vagy a saját erőből való szerényebb fejlődést választja. Vegyes megítélés fogadta az ETO-val való szorosabb szövetséget, így az néhány év után meg is szűnt. Nehéz évek voltak a rendszerváltás utáni évtized évei a város sportjában, előtte ugyanis a cégek támogatták a sportot, majd kivonultak ebből, a városnak viszont nem volt lehetősége mindent életben tartani. A MOTIM Rt eladta a Wittmann Antal parki sportközpontot a városnak. 1998-tól az önkormányzat tartja fent a létesítményt. 2000-ben Stipkovits Pál megvált az elnöki széktől, de elnökség tagként és tiszteletbeli elnökként továbbra is segítette a sportkört. Utódjául Krug Józsefet választották meg, aki azonban Hegyi Ottó elnökhelyettessel és még két elnökségi taggal együtt lemondott posztjáról. 2001-es tisztújító ülésen dr Palatinusz János ügyvédet válaszották meg elnöknek, Németh Gyulát elnökhelyettesnek. További elnökségi tagként Szabó Miklós, Varga Bálint, Tigelmann János, Guba István, Kalmár István és dr. Nagy Sándor került megválasztásra. Stipkovits Pál mellett tiszeletbeli elnökké választották Schiszler Mártont.
2001-ben és 2004-ben a város képvielőtestülete a Művelődési, Sport-, és Civilkapcsolatok Bizottságának előterjesztésében felülvizsgálta az 1996.évi sportkoncepciót, és 2004-ben megállapította, hogy az Első Mosonmagyaróvári Torna Egylet 1904 a város legnagyobb sportegyületévé vált, ahol otthont kapott a város négy iskolájában működő utánpótlás központ is.
2003. október 8-án az MTE-Motim Labdarúgó Klub kényszerűségből nevet váltott, egy névhasználati per során ugyanis elvesztette a történelmi eredeti név használatának jogát. Ekkor lett a hivatalos neve: Első Mosonmagyaróvári Torna Egylet 1904, rövidítve MTE 1904.

2004. júniusában, a 100 éves évfordulón, az MTE 1904 csapata varázslatosan szerepelt, és megnyerte az NB III-as bajnokságot, ezzel is tisztelegve elődeik és az addig eltelt 100 év előtt.

Az akkori vezérkar a következőképpen állt fel: Dr. Palatinus János (elnök), Kiss Zsolt (szakosztályvezető), Kiss Sándor (technikai vezető), Tiba Zoltán (vezetőedző)

Szerző: Gabchy (2008. September 17.), szerkesztette: AMiUtunk, 2009.11.25

Tilos a www.magyarfutball.hu-adatbázis bármely fotójának vagy írott anyagának előzetes írásbeli hozzájárulás nélküli újraközlése.
» Teljes szerzői jogi nyilatkozat