bajnoki szereplések

összes eredmény, részletek »

A csapatot 1926-ban létesítették, a kommunista hatalomátvételig (1948) Dunakeszi Magyarság néven szerepelt, ezen a néven is lett ismert a köztudatban. 1948-tól Dunakeszi Vasutas néven jegyezték, a Magyarság elnevezés azonban megmaradt a köznyelvben és rövid időre hivatalos elnevezésként is visszatért.
Az első évek váratlan sikereket hoztak: előbb egy harmadosztályú bajnoki cím (1928), majd két másodosztályú ezüst érem (1929, 1930) egy másodosztályú bronz érem (1932) és végül két másodosztályú arany érem (1931, 1933) került a klub dicsőség listájára. 1931-ben négy váci csapat elől szerezte meg az alosztály bajnoki címét a Dunakeszi, majd a kerületi bajnoki rájátszásban felül múlta a Rákoscsaba és a Szolnoki MÁV gárdáját is. Az országos elődöntőben a Tatabányától kaptak ki végül (4-1). 1933-ban ismét az országos amatőr bajnokságban szerepelhettek, a negyeddöntőben a Pécsi VSK-tól kaptak ki (3-0).
1938-ig a másodosztály középmezőnyéhez tartoztak, ekkor azonban két évre kiestek a harmadosztályba. Innen egy ezüst érmet követően végül egy bajnoki címmel kerültek vissza a másodosztályba (1940).
A háborús években három bronz érmet gyűjtöttek be, de az átszervezések eredményeként 1946-ban ismét távozniuk kellett a harmadosztályba. A következő években ingacsapatként tartották számon őket a másod- és a harmadosztály között, ennek az időszaknak a csapat államosítása vetett véget: a MÁV-tól a Kohó- és Gépipari Minisztérium vette át a csapat irányítását. Ekkoriban a magyar válogatott is tiszteletét tette Dunakeszin: a nemzeti csapat 11 gólt hintett a dunakeszieknek (1950.04.26.). Innentől kezdve gyorsan zuhantak lefelé: 1955-ben már a negyedosztályba kaptak besorolást. Itt ugyan szereztek két harmadik
helyet, de 1958-ban mégis kiestek az ötödosztályba. Itt elkönyvelhettek egy bajnoki aranyat (1960), feljutniuk azonban már nem sikerült, három sikertelen osztályozót is megvívtak 1958. és 1961. között. Sőt az átszervezések eredményeként 1963-ban a hatodik ligában landolt a Vasutas. Ezekben az években gyakran a városi rivális, a Dunakeszi Kinizsi ellen küzdöttek az alsóbb osztályú bajnoki címért, érmekért. 1964-ben a hatodosztályban felállhattak a dobogó tetejére, következhetett ismét az ötödik vonal. Innen 1968-ban sikerült ismét feljebb lépniük egy bajnoki címmel. Itt két bronz érmet nyertek, majd 1973-ban újabb bajnoki elsőséggel biztosították helyüket a harmadosztályban. Itt egy harmadik helyezéstől eltekintve a középmezőnyhöz tartoztak, az átszervezéseknek köszönhetően 1978-ban mégis egy 11. pozíció is elég volt a másodosztályba való felkerüléshez. Itt két évet töltöttek el, kevés sikerrel. Olyan csapatokkal kerültek szembe, mint a BVSC, BKV, Kecskemét, Pénzügyőr, Dunaújváros, azonban nem sikerült felvenniük a tempót, így 1980. őszén újból a harmadosztályban rajtolhattak.
A harmadik és negyedik vonal között ugráltak az átszervezéseknek megfelelően, említésre méltó momentum két negyedosztályú arany érem 1984-ből és 1987-ből. Utóbbi győzelmet követően stabilizálódott helyük a harmadosztály középmezőnyében, majd 1994a 90-es évek közepén egy ezüst éremmel jelentkeztek, majd 1997-ben bajnoki címet is szereztek. A Doroggal mérkőztek a feljutásért, Dunakeszin 1-1-re végeztek, míg a bányász városban nem született gól, így nem került fel a Dunakeszi a másodosztályba. 1997. őszén a Magyar-Kupában fogadhatták a Haladást és bár félidőben még 1-0-ra vezettek, végül a vendégek diadalmaskodtak (2-1). 1998. őszén a 32. között a Tiszaújvárost verték a kupában (1-0), a nyolcaddöntőben azonban kikaptak az élvonalbeli Váctól (2-1). 1999-ben már nem volt szükség osztályozóra: a Mátra-csoport ismételt megnyerése másodosztályú tagságot ért. Az akkor NB I. névre keresztelt második vonalban egy évet töltött el a Vasutas, a 9. helyen végeztek a 20 csapatos ligában, mégis távozniuk kellett a negyedosztályba. Megmérkőztek a Videotonnal, a Kecskeméttel, a REACcal, a BVSC-vel, a BKV-val, az III. Kerülettel, a Kaposvárral, a Békéscsabával, a Szolnokkal, a Szegeddel, Sopronnal és nem egyet legyőztek, illetve maguk mögé is utasítottak az említettek közül. Döntetlent játszottak a Videotonnal, a Sopronnal és a Kaposvárral, de legyőzték a Pécset, a Kecskemétet, a Csepelt pedig oda-vissza múlták felül. Néhány gólzáporos győzelmet is arattak (3-0 Tiszaújvároson, 4-0 az Érd ellen). A végére kicsit visszaestek, de így is a középmezőnyben végeztek.
Innentől kezdve az NB III. állandó résztvevői, ez a bajnokság előbb negyed- majd 2005-től harmadosztálynak számított. Egy évre távozni is kényszerültek a megyei élvonalba, azonban egy bajnoki címmel azonnal vissza is jutottak (2009). Ekkor a Pest-megyei Szuper-kupa döntőjében is érdekeltek voltak: Verőce-Dunakeszi Vasutas 3-2.
2005-ben a Magyar-kupa országos tábláján a 64 között a Vasast fogadták, 2-1 arányban maradtak alul. A csapat fennállásának utolsó éveiben ismét az NB III. hátsó udvarában vitézkedett, de az érmes helyezéseket már nem sikerült megközelíteni, sőt többször is kieső helyük ellenére tartották bent őket. 2010-ben alakult ki a legérdekesebb eset: a RAFC és az Ózd 19 ponttal állt az utolsó kört követően, míg a Dunakeszi 18 egységet számlált. Csakhogy a Vasutasnak még volt egy elmaradt mérkőzése a Gyöngyös ellen. A RAFC és az Ózd mégis elkönyvelte a bentmaradást, saját honlapjukon is közzé tette mindkét klub az információt. A helyzetet végül úgy oldották fel, hogy mindhárom csapat megtarthatta NB III-as tagságát.

Dunakesziről indult Lebonicki Imre és a későbbi válogatott támadó Katona György is, míg napjainkban Egerszegi Tamás. De megfordult itt pályafutása során Bíró Imre és Telek András is. 2011. őszén a Dunakeszi a PMK-ban már ki sem állt a három osztállyal lejjebb szereplő Letkés ellen. A Budapest Környéki Törvényszék 2012. augusztus 8-án jogerőre emelkedett végzésével elrendelte az egyesület kényszer-végelszámolását.

Az utolsó időszak emlékezetesebb játékosai: Babarczi Rudolf - Mikesi Xavér, a Gyetván testvérek, Dizmatsek Emil, Lőrinc László. Sűrűn cseréltek játékosokat például a Veresegyházzal.

Szentgáli-Tóth Boldizsár, 2015.03.31

Tilos a www.magyarfutball.hu-adatbázis bármely fotójának vagy írott anyagának előzetes írásbeli hozzájárulás nélküli újraközlése.
» Teljes szerzői jogi nyilatkozat