comments

1. 
   admin magyarfutball.hu

   # 5

   2017.02.12, 18:39 (szerk.: 2022.03.05, 17:58)

   1990. október 12. péntek (MTI) - Mészöly Kálmán, a labdarugó válogatott szövetségi kapitánya pénteken kihirdette a szerdai, Olaszország elleni Európa-bajnoki selejtező-mérkőzésre készülő 24 fős keretet. A játékosok szombaton 20 órakor találkoznak az MLSZ-ben.
   
   A keret:
   
   Petry Zsolt (Bp. Honvéd), Brockhauser István (Ú. Dózsa) -
   kapusok
   
   Mónos Tamás (Ekeren), Simon Tibor (Ferencváros), Pintér Attila (Ferencváros), Limperger Zsolt (Ferencváros), Keller József (Ferencváros), Szalma József (Tatabánya), Aczél Zoltán (Siófok), Kozma István (Dunfermline), Disztl László (FC Bruges), Garaba Imre (Charleroi), Lőrincz Emil (Molenbeek), Bognár György (Standard Liege), Kovács Ervin (Bp. Honvéd), Kiprich József (Feyenoord), Kovács Kálmán (Auxerre), Fodor Imre (Bp. Honvéd), Urbányi István (Bp. Honvéd), Keresztúri András (Ferencváros), Gregor József (Bp. Honvéd), Balog Tibor (MTK-VM), Duró József (Vasas), Rugovics Vendel (Veszprém) - mezőnyjátékosok

   
   MTI
    
2. 
   admin fgymat

   # 4

   2013.05.04, 20:32 (szerk.: 2022.04.01, 12:21)

   Ismét az Európa-bajnokságért - Először Olaszország ellen
   
   1990. október 17. szerda (MTI) - Az elmúlt idénybeli balsikerű vb-selejtezők után ismét tétmérkőzést játszott hazai környezetben a magyar labdarúgó-válogatott. A rivális ezúttal a vb-bronzérmes olasz csapat volt, s a tét az Európa-bajnoki döntőbe jutás. Az első meglepetés a Népstadion bejáratánál érte a mérkőzésre érkező
   tudósítókat. Az aréna környékén hatalmas tömeg kígyózott, s a lelátóra kívánkozó szurkolók valósággal megrohamozták a pénztárakat. Az már persze más kérdés, hogy ez a felfokozott érdeklődés a hazai, illetve a vendégjátékosoknak szólt-e?
   
   Már amennyire ,,hazainak,, lehet nevezni a mostani magyar válogatottat. Mészöly Kálmán szövetségi kapitány kezdőcsapatában ugyanis nem kevesebb, mint nyolc idegenlégiós szerepelt. Az öltözőfolyosón úgy tűnt, mintha az itáliaiak várták volna nyugodtabban a 90 percet. A kapus Walter Zenga például alig egy órával a kezdés előtt még kedélyesen kávézgatott a büfénél. Az MTI munkatársának kérdésére, mármint hogy álmosság ellen fogyaszt-e frissítőt, a ,,portás,, természetesen nemmel válaszolt, de azért hozzátette: reméli, a magyarok nem sűrűn jutnak el ,,felségterületére,,, így akár ki is pihenheti az olasz bajnokság megpróbáltatásait Budapesten.
   
   A szerdai mérkőzés a 28. volt a két ország labdarúgásának történetében. A magyaroknak több mint 25 éve nem sikerült legyőzni Itália nemzeti tizenegyét. Utoljára ez 1965-ben sikerült...
   
   Ami az összeállításokat illeti, egyik szövetségi kapitány sem változtatott a korábban megadott kezdőcsapatokon. A svéd Bo Karlsson vezetésével tehát a következő összetételben futottak ki a pályára 35 ezer néző előtt:
   
   Magyarország:
   Petry Zsolt - Disztl László - Garaba Imre, Limperger Zsolt - Mónos Tamás, Kozma István, Bognár György, Lőrincz Emil, Szalma József - Kiprich József, Kovács Kálmán
   
   Olaszország:
   Walter Zenga - Franco Baresi - Giuseppe Bergomi, Riccardo Ferri, Luigi de Agostini - Roberto Donadoni, Fernando de Napoli, Giuseppe Giannini, Giancarlo Marocchi - Salvatore Schillaci, Roberto Baggio
   
   A magyarok kezdték a játékot, az olaszok visszahúzódtak saját térfelükre, csak Schillaci maradt elöl, az ő semlegesítését pedig Limperger kapta feladatul. Az 5. percben Schillaci villantotta fel kivételes képességeit, átjátszotta magát a hazai védőkön, még szabálytalanul sem tudták szerelni, beverekedte magát a 16-oson belülre, laposan lőtt, de Petry jól mozdult ki kapujából, védett. Közben kiderült, hogy a másik itáliai ékre, Baggióra a magyar csapatkapitány, Garaba vigyáz. Ezután Donadoni jeleskedett a jobboldalon, szépen összejátszott Schillacival, de túlcifrázták, s a végén a Mondiale gólkirálya könnyelműen kapu mellé gurított. Aztán Baggio rajtolt egy előreküldött labdára, de Petry ismét jó ütemben lépett ki, s mentett. A másik oldalon Szalma előtt nyílt lehetőség, de kivárt, Donadoni beérte, s szögletre szerelte. A beívelés után Zenga bizonytalankodott, de ha nehezen is, elütötte a labdát Kiprich feje elől. A 16. percben váratlanul vezetést szerzett a tiszta fehérben játszó hazai válogatott: Bognár jobboldali szögletére Disztl robbant be, s 6 méterről a jobb alsó sarokba fejelt (1:0). Erre aztán nem sokan számítottak Kovács próbált meglódulni egy előrevágott labdával, de Baresi ügyesen útját állta. Közben az is nyilvánvaló lett, hogy Azeglio Vicini, a vendégek szakvezetője Kovács őrzését a csapatkapitány Bergomira, Kiprich kikapcsolását pedig Ferrire bízta. A 25. percben Mónos szorult rövid ápolásra, akkor sérült meg, amikor egy veszni látszó labdáért önfeláldozóan közbevetődött. Ez a hozzáállás egyébként az egész csapatra jellemző volt. Két perccel később Donadoni, majd Schillaci célozta meg a magyar kaput, de mindkét lövés elakadt a védőkben. A gól után jóval nagyobb olasz nyomást lehetett várni, de Petrynek szerencsére nem sok dolga akadt. Már félóra is eltelt, amikor Marocchi lódult meg,
   sorra hagyta maga mögött az ellenfél játékosait, de átadása lesen találta a gólra éhes Schillacit. A labda jobbára a magyarok térfelén pattogott, de Disztl és társai ezúttal nem játszottak alárendelt szerepet. A 37. percben tovább növelhette volna előnyét a hazai együttes: Bognár a felezővonal környékén ellopta a labdát a botladozó Baresitől, kapura húzott, aztán okosan a támadást kísérő Kovácshoz tette, ő már a 16-oson belül csinált egy jó cselt, de 12 méteres lövését lábbal mentette Zenga. A következő percben az oldalvonal mentén Garaba kakaskodott Gianninivel, a magyar csapatkapitány sárgalapos figyelmeztetést kapott.
   
   A hajrában egy alkalommal Giannini ollózva húzta kapura a labdát, de Petry ismét jól helyezkedett, s könnyedén tisztázott. Közvetlenül az első játékrész vége előtt Bognár megmozdulásai arattak tetszést, majd az váltott ki felhördülést a nézőtéren, hogy Kiprich megzavarta Baresit, s a söprögető saját térfele közepéről szögletre kanyarította a labdát.
   
   A félidőben:
   
   Magyarország - Olaszország 1:0
   Népstadion, 35 ezer néző, V: Bo Karlsson (svéd)
   gólszerző: Disztl (16. p.)
   
   Fordulás után rögtön rákezdett a magyar szurkolók kórusa, zúgott a: ,,még, még, még, ennyi nem elég,,... A 46. percben Kovács az ellenfél térfelén fölöslegesen leterítette Gianninit, amikor a labda játékon kívül került, az Auxerre idegenlégiósa is megkapta a sárga lapot. Aztán Baggio emelt középre, Marocchi szabadon fejelhetett, de labdája célt tévesztett, a jobb alsó sarok mellett hagyta el a játékteret. A másik kapu előtt Lőrincz vállalkozott távoli lövésre, de az irányzékkal most is baj volt. Az 50. percben Giannini hátulról csúnyán elkaszálta az előretörő Lőrinczet, a svéd játékvezető nem döntött azonnal, majd nagy meglepetésre csak a sárga lapot húzta elő zsebéből. Újabb öt perc elteltével egyenlítettek a vendégek. Petry az ötösnél fellökte De Napolit, a játékvezető habozás nélkül a 11-es pontra mutatott. A büntetőt Baggio a baloldalra mozduló Petry mellett a jobb sarokba helyezte (1:1). A kipattanó labdát az ítéletvégrehajtó messzire elvágta, ezért ő is feliratkozott a sárgalaposok közé. Négy percre rá Garaba csapott össze az egyik olasz játékossal, már az első pillanatban látszott, hogy sérülése súlyos, s aligha tudja folytatni a játékot. Igy is történt, helyére Fodor Imre állt be. Mészöly Kálmán szövetségi kapitány kényszerűségből átrendezte a hadrendet, Lőrincz húzódott hátra Garaba helyére, s vette át Baggio őrzését. Disztl törlesztett Gianninivel szemben, de megúszta ,,lapos,, figyelmeztetés nélkül. A túlságosan kemény belépőkért a skandináv játékvezető is felelős, mert a legelső durva utánrúgást, a Gianniniét nem torolta meg kellő szigorral. Valamivel később a csereként beállt Fodor a 16-os sarkánál már a büntetőterületen belül összeütközött Donadonival, de a bíró nem látott okot a közbeavatkozásra. A csapatkapitánnyá előlépett Bognár maradt később a földön, de szerencsére nem volt komoly a baj. A 70. percben Baggio bombázott kapura egy legurított szabadrúgást, Petry biztosan fogta a bal alsó sarokba tartó erős lövését. Pár perccel később De Agostini lopakodott előre, távoli bombája nem okozott különösebb gondot a jó formában védő magyar hálóőrnek. A másik oldalon Bergomi csak az utolsó pillanatban emelte ki a labdát Kiprich elől. Higgadtan adogattak a hazai játékosok, teljesítményük a legmerészebb várakozást is felülmúlta. Limpergernek volt egy szép beívelése a jobboldalról, labdáját Bergomi vagy Kovács csúsztatta kapu mellé, a játékvezető az utóbbit látta ,,tettesnek,,, így kirúgást ítélt. A közönségnek is nagyon tetszett a játék, mindent bele buzdítással lelkesítették a csapatokat. A 80. percben a nem túl sokat mutató Schillacit a 30 éves Aldo Serena váltotta fel.
   
   A hajrában Kovács Kálmán okozott zavart a 16-oson belül, Bergomi csak nagy nehezen tudott tisztázni előle. Aztán Kiprich alig maradt le egy labdáról, majd egy gyönyörűen kidolgozott támadás végén Bognár 16 méterről tüzelt kapura, Zenga csak nagy bravúrral, lábbal mentett. A 87. percben kettős csere következett, Giannini helyett Nicola Berti, Kozma helyén pedig Urbányi István folytatta. A végére sem fáradtak el a hazaiak, s a lelkes szurkolók szép volt, fiúk kiáltással köszöntötték a remekül helytálló nemzeti tizenegyet. Az utolsó percekben nem maradt el az ütemes vastaps sem, de igaz, ami igaz, a magyarok ritkán rukkolnak ki ilyen parádés játékkal.
   
   Magyarország - Olaszország 1:1 (1:0)
   Népstadion, 35 000 néző, V: Bo Karlsson (svéd)
   gólszerző: Disztl (16. p.), illetve Baggio (55. - 11-esből)
   csere: Garaba helyett Fodor Imre (60.), Kozma helyett Urbányi István (87.), illetve Schillaci helyett Aldo Serena (80.), Giannini helyett Nicola Berti (87.)
   sárga lap: Garaba (38.), Kovács (46.), illetve Giannini (50.), Baggio (55.)
   
   Az Eb-selejtező állása a 3. csoportban:
   
   1. Szovjetunió 1 1 - - 2-0 2
   2. Magyarország 2 - 2 - 1-1 2
   3. Olaszország 1 - 1 - 1-1 1
   4. Norvégia 2 - 1 1 0-2 1
   
   Ciprus még nem játszott.
   
   A kimagasló favoritként kezelt olaszoktól egy pillanatig sem ijedt meg az alaposan lebecsült magyar együttes, s Mészöly Kálmán csapata végre olyan 90 perccel örvendeztette meg a szurkolókat a Népstadionban, amilyenre csak az idősebb futballrajongók emlékeznek. Tagadhatatlan, a nézők többsége a világsztárokkal telitüzdelt squadra azzurrára volt elsősorban kíváncsi, amikor jegyet váltott az Eb-selejtező összecsapásra, de a szerdai magyar válogatott perceken belül megfordította ezt a negatív közhangulatot.
   
   A pályán nem Baggio és Schillaci, hanem elsősorban Bognár György, Disztl László, Garaba Imre és Kovács Kálmán villogtak. Szinte alig lehetett elhinni, hogy a labda lényegesen többet vándorolt magyar, mint olasz lábon, s az első félidőben többször is ,,padlóra került,, a vendégcsapat. Már a vezető gól előtt is kapkodott az olasz védelem, s a hátulról előremerészkedő Disztl László fejese után a vb-bronzérmes nem volt képes igazán talpra állni.
   
   Az a rossz magyar szokás viszont, hogy az ilyen lehetőségeket ,,illik,, elpuskázni, sajnos, ezúttal is érvényesült. Hiszen Bognár előtt valódi ,,meccshelyzet,, adódott az első játékrész vége felé, ezt az alkalmat azonban a Standard Liége idegenlégiósa elhibázta, így a második félidőben elég volt egy apró megingás, s a már-már reménytelenül, kétségbeesetten játszó itáliaiak tizenegyesből egyenlítettek.
   
   Különösen dicséretes viszont, hogy a magyarok végig bírták a 90 percet a világ legerősebb bajnokságában edződött játékosokkal szemben, nem lassították a játékot, s nem követtek el nagyobb taktikai hibákat. Különösen nehéz feladat jutott a fiatal ferencvárosi védőnek, Limperger Zsoltnak, akire a vb gólkirályának, Salvatore Schillacinak az őrzését bízta Mészöly Kálmán. A sziciliai csak egyszer, a találkozó elején került helyzetbe, később, ha olykor szabálytalanul is, de sikerült megállítani rohamait. Nem volt könnyebb dolga Garaba Imrének sem, aki sérüléséig kitűnően játszott, mindenütt ott volt, szerelt, s az összjátékból is kivette részét.
   
   A középpályán Bognárnak akadtak szép megoldásai, kitűnő keresztlabdái, s megbízhatóan teljesítette Mészöly kérését Lőrincz Emil is.
   
   A két magyar csatár közül ezúttal Kovács Kálmán volt a kapura veszélyesebb, de Kiprich József is felhívta magára a figyelmet több ügyes megmozdulásával.
   
   A félelmetes hírű olaszok viszont csalódást okoztak, nem rohamoztak úgy, mint azt a nyári vb-döntőn tették. Ami különösen szokatlan volt tőlük, védelmük hajmeresztő hibákat követett el, s Zenga kapusnak nem volt különösebben szüksége a feketekávé-ébresztőre, ,,aludni,, ugyanis pillanatnyi ideje sem akadt.
   
   Lehet, sokan megmosolyogták Glázer Róbertet, Mészöly segítőjét akkor, amikor egy nappal a találkozó előtt azt nyilatkozta: biztosra veszi, hogy ez a magyar csapat nem szenved vereséget
   Ezt a kijelentését úgy tűnt, nem indokolta az egy héttel ezelőtti, norvégok elleni teljesítmény, de úgy látszik, ezek a játékosok mindenre képesek.
   
   Nyilatkozatok:
   
   Dr. Laczkó Mihály, a magyar szövetség elnöke:
   - Csodálatos mérőzést vívott a két csapat, a magyar válogatott nagyon jól játszott, s nem túlzás állítani: győzelmet érdemelt volna. Ime a bizonyíték, valami mégis megmozdult a magyar futballban.
   
   Szepesi György, a FIFA végrehajtó bizottságának tagja:
   - Mi játszottuk az igazi futballt a félelmetes olaszok ellen, azt hiszem, ezzel megkezdtük a felzárkózást Európához a négy keserves esztendő után.
   
   Détári Lajos, aki sérülés miatt nem lehetett ott a társak között a játéktéren:
   - Nagyszerűen játszott a csapat, mindenkinek csak gratulálni lehet. A játék képe alapján nyernünk kellett volna.
   
   Limperger Zsolt:
   - Szenzációs első félidő után csak egy vitatható tizenegyessel egyenlítettek az olaszok, ennek ellenére is szerintem igazságos az eredmény.
   
   Bognár György:
   - Sajnálom, hogy nem nyertünk, pedig nekünk állt a meccs a helyzetek alapján. A közönségnek ezúton is szeretnénk köszönetet mondani, elkes biztatásukért, valósággal belehajtottak bennünket a jó játékba.
   
   Glázer Róbert pályaedző:
   - Bebizonyítottuk, hogy tudunk jó teljesítményt nyújtani. Ha így haladunk tovább, s velünk szemben türelmesek, megértőek lesznek ,,bíráink,,, még sok örömük lesz a magyar szurkolóknak.
   
   Mészöly Kálmán:
   - Örülök a mutatott jó játéknak, s főleg annak, hogy ezzel a teljesítménnyel vissza tudtuk adni a közönség hitét is. Bár kétségtelenül győzelmi lehetőséget szalasztottunk el, az egész csapattal elégedett vagyok.
   
   Azeglio Vicini:
   - Nem érzek csalódást. A külföldről hazatért játékosok tartást adtak a magyar válogatottnak, s mindenféleképpen végig egyenrangú partnernek bizonyultak. Az eredményt igazságosnak tartom, s külön dicsérnem kell Zengát, aki több alkalommal is bravúrosan védett. A magyarok rendkívül harcosan küzdöttek, s emiatt mi nem tudtunk szokott stílusunkban játszani.
   
   Nicola Berti:
   - Szerintem egészen jó mérkőzés volt, s hozzá kell tennem, a magyarok meglepően jó teljesítményt nyújtottak.
   
   Giuseppe Giannini:
   - A magyarok remekül játszottak. Ami számomra meglepő, hogy végig jól bírták erővel, s a vártnál sokkal tervszerűbben dolgozták ki helyzeteiket.
   
   Franco Baresi:
   - Tudtuk, hogy nem vár ránk könnyű feladat, ám a magyaroktól ilyen jó teljesítményt mégsem vártunk. El kell ismerni, a vendéglátók nagyon jól játszottak, de elég keményen is.
   
   Antonio Mattarrese, az olasz szövetség elnöke:
   - Mi tagadás, elégedetlen vagyok a csapat teljesítményével, de azért nem szeretném, ha egyesek ebből nemzeti tragédiát csinálnának.
   
   Salvatore Schillaci:
   - Nem ismertem ezt a válogatottat, s valamiért tartottam ettől az összecsapástól. Félelmem nem bizonyult alaptalannak, ez a magyar válogatott remek játékerőt képvisel. Feltétlenül rászolgált az egyik pontra.

   
   forrás:
   MTI
    
3. 
   Giovanni

   # 3

   2011.08.22, 14:05 (szerk.: 2022.03.05, 17:59)

   Azeglio Vicini a következő bő csapatot jelölte:
   
   kapusok:
   Stefano Tacconi (Juventus), Walter Zenga (Inter)
   
   védők:
   Franco Baresi (Milan), Giuseppe Bergomi (Inter), Luigi de Agostini (Juventus), Ciro Ferrara (Napoli), Riccardo Ferri (Inter), Giovanni Francini (Napoli)
   
   középpályások:
   Nicola Berti (Inter), Massimo Crippa (Napoli), Fernando de Napoli (Napoli), Giuseppe Giannini (Roma), Giancarlo Marocchi (Juventus), Roberto Donadoni (Milan)
   
   csatárok:
   Roberto Baggio (Juventus), Roberto Mancini (Sampdoria), Salvatore Schillaci (Juventus), Aldo Serena (Inter)
   
   Az edzőtáborba utazott magyar keret névsora:
   
   kapusok:
   Petry, Brockhauser
   
   mezőnyjátékosok: Mónos, Simon, Aczél, Garaba, Disztl L., Lőrincz, Limperger, Szalma, Keller, Bognár Gy., Fodor, Urbányi, Balog (MTK-VM), Keresztúri, Duró, Kovács K., Gregor, Rugovics, Kiprich

   
   MTI 1990. október 13.
    
4. 
   admin magyarfutball.hu

   # 2

   2010.06.07, 15:26 (szerk.: 2018.01.31, 18:18)

   
   forrás:
   Győr Béla - email
    
5. 
   admin fgymat

   # 1

   2009.05.24, 09:26 (szerk.: 2010.03.13, 10:44)

   Az alig több mint egy évvel ezelőtti utolsó találkozásunkról nagyon rossz emlékeink maradtak. Akkor az olasz csapatnál vendégeskedtünk és 4-0-ás kiütéses vereséget szenvedtünk. Az nem volt tétmérkőzés. Ez most az lesz, és a Népstadionban játsszuk. Kell ennél jobb alkalom a visszavágásra?
   
   Érezték ezt a magyar játékosok is és nagyszerű labdarúgással ajándékozták meg a szurkolókat. Harcosan és ötletesen játszottak. Most az előző találkozón gyengén teljesítő középpályások és csatárok voltak talán a legerősebbek. Az olasz próbálkozások rendre elakadtak és már futottak is a magyar akciók. Nagyon beszorítottuk a vendégeket, szinte támadást sem vezettek.
   
   Egyenlíteniük azonban egyetlen felfutásból, egy vitatható 11-es segítségével mégis sikerült. Ezután még erősebben támadtuk a kaput. Az olasz védelem végül már nem is gondolt arra, hogy indítson, csak a rombolás volt a célja. A győzelmet így is megszerezhettük volna, hiszen nagyon sok lehetőségünk volt, de a helyzeteink ismét kimaradtak.
   
   Az olasz csapat ellen egy pontot szerezni még itthon sem számít kudarcnak. Legfeljebb, ha eszünkbe jut, milyen könnyen lehetett volna győzelem is.

   
   forrás:
   mafoci