comments

1. 
   admin heimo

   # 2

   2017.10.15, 16:25 (szerk.: 2017.11.24, 21:32)

   Ezt várom a fordulótól
   
   Mészáros József:
   
   Ú. Dózsa - Vasas
   
   "A piros-kékek eredményei tiszteletet parancsolnak, hiszen Zalaegerszegen is nyertek, most pedig ötöt rúgtak a Dunaújvárosnak. A Dózsát is legyőzik."

   
   
   

   A Fáy utcában nyugodtabban várják a rangadót
   
   Az Újpesti Dózsa nincs könnyű helyzetben. Szerdán a lilák két játékosát kiállította a bíró, sérültjeik is vannak.
   
   Göröcs János nincs jó hangulatban. Még mindig nem tudja túltenni magát a szerdán, a Szombathelyen történteken.
   
   — Valahogy nem jön ki velünk Drigán játékvezető — jegyezte meg Göröcs. — Elvett tőlünk egy pontot Szombathelyen. Tavaly is négy pontunk bánta működését. Talán jó lenne egyszer tisztázni vele az okokat.
   
   — Igen, ez lenne a legegyszerűbb. Most azonban térjünk át a Vasas elleni meccsre.
   
   — Két emberünket állították ki a Haladás ellen, így nélkülük kell szerepelnünk. A Vasas most egyébként jó formában van. A Dunaújváros elleni 5-0 arra utal, hogy Kisteleki és csapata jól együtt van. Papíron mindenképpen a Vasas tűnik esélyesebbnek.
   
   — És ez mit jelent a Dózsa számára?
   
   — A piros-kékek lendületben vannak, de meg lehet állítani őket. Azt mondom, egy pontot elhozunk a Népstadionból.
   
   — Mi dönthet szombaton délután?
   
   — Például a jobb helyzetkihasználás. Ha két ékünk úgy játszik, mint az Intertotó Kupában, akkor jó eredményt érhetünk el. Visszatérve a szombathelyi meccsre, ott is jól játszottunk. Úgy vélem, hogy az ismerős környezetben megy majd a foci a mieinknek.
   
   Érdemes arról is szót ejteni, hogy a Dózsa és a Vasas is úgy foglalt állást még a sorsolás előtt, hogy a fővárosiak elleni rangadókat a Népstadionban kívánják játszani. Hogy miért, erről kérdeztük már a Fáy utcában dr. Genczwein Ferencet, a piros- kékek technikai vezetőjét.
   
   — A Vasas vezetői úgy ítélték meg, hogy az általunk rendezett három rangadón nagyobb lesz a bevétel, mintha a Fáy utcában szimpla meccseket vívnánk. Ezért támogatta az elnökség a kettős mérkőzések megszervezését. Bár most nem mi vagyunk a pályaválasztók, bízunk abban, hogy sokan lesznek a kettős mécsesén szombaton délután és kora este.
   
   — A Vasas mellett szól sok minden az első rangadón.
   
   — Valóban így van. Ám jól emlékszem néhány olyan meccsre, amikor a lilák sokkal gyengébben álltak, mint a három másik fővárosi együttes, mégis nyertek a Népstadionban.
   
   A szakmai kérdésekről már Kisteleki Istvánnal beszélgettünk, a pénteki edzés előtt.
   
   — A Vasas az esélyes. Nem nyomja ez az edző és a játékosok vállát?
   
   — Örülünk annak, hogy esélyesnek tartanak, inkább feldob, mint nyomaszt minket. Úgy vélem, rövid idő alatt egységesebb és jobb csapatunk alakult ki, mint a jelenlegi Dózsa!
   
   — Érzik ezt a játékosok is?
   
   — Bízom benne, hogy valamennyien érzik, és tudják pontosan, miről is van szó.
   
   — Kedvezőbbek a viszonyok a Vasasban. Ezzel élni kell.
   
   — Más a csapat arculata, mindezt az eredményekkel is alátámasztjuk. Indul a rangadósorozat a Népstadionban. Most azonnal itt a lehetőség, hogy bizonyítsuk: a rólunk kialakuló új kép az igazi!

   
   Népsport, 1986. augusztus 30.
   
   

   A lilák most nem csak szövegeltek...
   
   Újpesti Dózsa - Vasas 2-0 (1-0)
   Népstadion, 10 000 néző. Vezette: Nagy B. (*****) (Lázin, Plasek).
   
   Ú. Dózsa: Szendrei 6 — Szűcs 5, Kozma 6, Schneider 6, Szabó 5 — Rostás 7, Steidl 6, Sulija 5, Kecskés 5 — Balogh 5, Katona 6.
   Edző: Göröcs János.
   Vasas: Kakas 4 — Farkas 5, Elekes 5, Balog 5, Rácz 5 — Teodoru 5, Gubucz 4, Hermann 4 — Bodnár 5, Szabadi 4, Borostyán 6.
   Edző: Kisteleki István.
   
   Csere: Gubucz helyett Szíjjártó (5) a szünetben, Farkas helyett Zvara (—) a 61., Sulija helyett Víg (—) a 86., Balogh helyett Schróth (—) a 87. percben.
   Gólszerző: Rostás a 23., Rostás a 75. percben.
   Sárga lap : Balog a 65. percben.
   Szögletarány: 7:6 (3:2) az Ű. Dózsa javára.
   
   A Vasasból Szíjjártó, a Dózsából pedig Schróth került a kispadra, Teodoru és Balogh játszott a helyükön. Az első negyedórában a Vasas kezdeményezett többet, két alkalommal is Bodnár került lövőhelyzetbe. Majd nem sokkal később Szabadi elől mentettek a védők egy szabadrúgást követően.
   
   A 23. percben ment a lila - fehérek első lövése a Vasas kapujára, mindjárt gól is lett belőle. Szabadrúgáshoz jutott a Dózsa, a kaputól 28 méterre. Szabó, Kozma és Rostás állt a labda mögött. Szabó sarokkal Rostás elé gurított, az újpesti középpályás rálőtte a labdát, amely a kapu bal oldalában kötött ki. Kakas alaposan elkésett, először ugyanis jobbra mozdult. 1-0
   
   (A gól pillanatában Szendrei kapuja mögött, ahol a Dózsa-szurkolók foglaltak helyet, megjelent egy lila füstbomba, és néhány pillanatra lila köd terjengett a szektor fölött. A rendőrök nyomban akcióba léptek, s néhány perccel később „kiemelték” a petárdarobbantót.)
   
   Felélénkült a Dózsa. Rostás huszonöt métere szabadrúgása szállt fölé, majd a 37. percben, jobb oldali szögletet követően Balogh nyolc méterről a bal sarok mellé gurított.
   
   Élénkebb lett a játék a félidő hajrájában. Öt perccel a szünet előtt Borostyán jó keresztlabdáját Hermann tiszta helyzetből, nyolc méterről a jobb sarok mellé küldte. Nem sokkal utána Kecskés harminc m éterről lövésre szánta el magát, a bizonytalankodó Kakas későn eszmélt, de azért bele tudott tenyerelni a labdába, amely kezéről a felső lécre pattant. A lefújás előtt közvetlenül Hermann hívta fel magára a figyelmet, közeli lövése azonban célt tévesztett.
   
   SZÜNET UTÁN
   az első kihagyott helyzet Borostyán nevéhez fűződik. A Vasas szélsője közelről kapura lőtt, Szendrei szögletre ütötte a labdát. Ismét Vasas helyzet adódott a 60. percben. Ekkor Borostyán átadását Teodoru tíz méterről küldte a jobb sarok irányába, Szendrei ismét szögletre mentett. A 65. percben Balog hátulról „beleszállt” az oldalvonalnál Katonába, ezért sárga lapot kapott. A 70. percben Bodnár lövésébe Schneider belelépett, Szendrei - aki már elmozdult jobbra —, csak nagy nehézség árán tudta a bal sarokra szálló labdát megkaparintani.
   
   A 75. percben jött az újabb lila - fehér találat. Rostás kapott jó labdát, egy lövőcsellel becsapta Hermannt aztán tizenhét méterről a jobbösszekötő helyéről a jobb sarokba lőtt. 2-0
   
   (Üde színfolt volt a meglehetősen szürke találkozón Rostás teljesítménye. A lilák tízese a pálya szinte minden pontján feltűnt, szabadrúgásokat lőtt, fejesekkel veszélyeztetett, és két találatával döntő érdemeket szerzett a győzelemben. Ez a lelkes, csupaszív futballista valamennyi játékostársát „lekörözte” ezen az összecsapáson.)
   
   A 83. percben ismét Rostás következett, labdáját Kakas nagy bravúrral hárította. A hajrában újra a Vasas kapusa vétette észre magát: Sulija kapott jó labdát, aztán tíz méterről megcélozta a bal alsó sarkot, ám Kakas a kapufára ütötte a labdát. A hajrában Szabadi öt méterről sem tudta fejjel eltalálni a kaput.
   
   
   Rostás nem csak bűvölte, kétszer távolról kapura is lőtte a labdát. Ezzel a két góllal nyert az Újpest.
   
   ★ ★
   
   Nem hozta lázba a Népstadion közönségét ez a találkozó. Az elején a Vasas játszott valamivel tervszerűbben, a piros-kékek többet birtokolták a labdát, de csupán helyzetekig jutottak. A Dózsa eléggé bátortalanul kezdett, óvatos volt, s inkább csak kontrákkal kísérletezett. Fordulatot hozott Rostás gólja, ezt követően ugyanis a lilák aktívabbakká váltak, több támadást vezettek.
   
   Szünet után az volt a nagy kérdés, hogy ki szerzi az újabb gólt. A Vasas kísérletei nem sikerültek. Az angyalföldieknél ezúttal nem volt egyetlen játékos sem, aki magával ragadta volna a többieket, így maradt a szürke darálás, amiből nem nagyon alakulhatott ki gólhelyzet. Az Újpest dicséretére szól, hogy mind bátrabb támadójátékkal rukkolt ki, és ez meghozta második gólját is. A sok hiányzó miatt a lilák most nem voltak többre képesek, de ez is elegendő volt váratlan, ám megérdemelt győzelmükhöz...
   
   A Vasas és az Újpesti Dózsa volt az a két együttes, amely a Népstadionra szavazott, amikor a kettős találkozókról esett szó az MLSZ-ben. Nos, ezúttal nem nagyon igazolták — főleg az angyalföldiek —, hogy a Népstadion közönségének megnyerése fontos a számukra.
   
   Göröcs János: — Rostás két csodaszép lövése jelentette számunkra a győzelmet, de ezenkívül is nekünk volt több lehetőségünk.
   
   Kisteleki István : — Függetlenül attól, hogy ellenfelünk megérdemelte a két pontot, mi saját magunkat vertük meg.

   
   Népsport, 1986. augusztus 31.
   
   

   Rangadók a kispadról nézve
   
   
   
   GÖRÖCS JÁNOS higgadtan és nagyon őszintén értékelt vasárnap.
   
   - Az volt az elképzelésünk - válaszolt első kérdésünkre -, hogy egy pontért játszunk a Vasas ellen. Hogy végül is kettő lett belőle, abba belejátszott Kakas és a piros-kékek szerintem rossz játékfelfogása is. Tulajdonképpen megkönnyítették a dolgunkat. A győzelem nagyon jól jött a szombathelyi fiaskó után. Tartalékosan rangadót nyerni esélyesebb csapat ellen, igazán nagy eredmény. Mi egyébként is készültünk a Vasasból. Baróti Lasjos bácsi látta játszani a Dunaújváros ellen, és nagyon jó információkat adott róla. Óvatosan játszottunk, mert mi is esélyesebbnek tartottuk az ellenfelet. Ügyeltünk Farkasra és Bodnárra, a két szervező emberre, védekeztünk, ahogyan elterveztük.
   
   - Mi változtatta meg eredeti terveiket?
   
   - A Vasas visszafogott játéka. A piros-kékek 2-0-nál sem támadtak eléggé, hátul járatták a labdát. Mi egyébként gyorsabbak voltunk, és helyzeteink egy részét legalább kihasználtuk.
   
   - Tanulságok?
   
   - A futball az idegek harca. Mindig és minden helyzetben higgadtnak kell lenni. Ha így teszünk korábban, akkor most játszhatott volna a Népstadionban Kardos és Kovács is. Az, hogy jól jöttünk ki az első budapesti rangadóból, biztatást ad. Hideg fej, és a helyzetek valós felmérése, ez kell, hogy jellemezzen bennünket, és akkor nem lehet nagyobb gond. Szombaton jön a Dunaújváros, meg kell vernünk.
   
   
   
   KISTELEKI ISTVÁN a vereség után sem tűnt letörtnek.
   
   — Biztonsági játékkal kezdtünk, arra számítva, hogy kivárjuk az adódó ziccereket és ha eljön a pillanat, gyors ritmusváltással valósítjuk meg elképzeléseinket. Tudtuk, hogy a Dózsa döntetlenre játszik, s erre alapoztuk taktikánkat. Mi támadtunk, ám helyzeteink kimaradtak, s ekkor jött az a szerencsétlen első gól, amelyben nem csak Kakas a ludas. Hol voltak a védők?
   
   - Tehát nem jöttek be az elképzelései. Miért? Tudja rá a választ, vagy még keresi?
   
   - Világos a kép. Hibáztunk, s nem csak abban, hogy kimaradtak a ziccerek. Csatáraink keveset mozogtak, így nem tudták kihozni a kapu előteréből a védőket, emiatt a felfutó nem volt szabad területük.
   
   - A mérkőzés előtt biztos győzelmet várt. Milyen tanulságokat vontak le a vereségből?
   
   - A vereség nem változtatta meg a terveinket. A Vasas jobb csapat, mint a Dózsa, ezt továbbra is vallom. Ám az esélyességet győzelemre kell váltani. A sikert azonban ki kell vívni, ezt még meg kell tanulni a Fáy utcában is. A győzelem tudománya fontos dolog. De nem olyan kacifántos, mint ahogyan sokan hiszik. Van, aki a legegyszerűbbet érti meg a legnehezebben. Egy mondatba sűrítve így fogalmazhatnám meg: kevés az, ha az egyik csapat papíron jobb a másiknál, kevés, hogy esélyesebb az adott meccsen és kevés, ha sok helyzete adódik a kapu előtt, mindezt érvényre is kell juttatni. És mi ebben hibáztunk most. De legközelebb másként lesz.

   
   Népsport, 1986. szeptember 01.
   
   

   Rangadók, ráncokkal
   
   "A Népstadionban úgy egyébként lejátszottak két mérkőzést is. Az első vagy legalábbis annak első negyvenöt perce jószerivel belefulladt az unalomba; a mérkőzés előtt teljesen esélytelennek tartott Újpesti Dózsa simán verte a mérkőzés előtt abszolút favoritnak minősített Vasast. A piros-kékek házatáján (a vezetőedzőn, Kisteleki Istvánon kívül) nem akadt olyan ember, aki előzetesen ne csak a győzelem különbségét vitatta volna; két egymást követő győzelem (ZTE, Dunaújváros) bőségesen elegendő volt, hogy lelkesebb híveik már az új bajnokesélyest lássák az angyalföldi gárdában. Kisteleki most, fiatal kora ellenére, edzői rutinból tett jeles vizsgát, hiszen a találkozó előtt másról sem beszélt játékosainak, mint arról, hogyha egyetlen percig is azt hiszik, hagy a tartalékos és meglehetősen gyenge formában levő Újpesti Dózsában a Dunaújvárost tisztelhetik, akkor kínos meglepetés, csúfos kudarc vár rájuk. Mindenkit arra kért, hogy egy kirobbanó formában levő Dózsát képzeljen maga elé, egy olyan csapatot, amelyet csak rengeteg futással, hajtással, önfeláldozással, kockázatvállalással és kiemelkedő egyéni teljesítményekkel lehet legyőzni... A játékosok hallgatták edzőjüket, de lelkük mélyén nem igazán hittek neki. Magukban azt gondolták; ezt az Újpesti Dózsát úgyis megeszik reggelire... Mint a futballban szinte mindig, úgy most is talán hasznosabb lett volna az óvatosság, az egészséges tartás és félelem, hiszen olyan játékkal, amilyet a Vasas ezúttal produkált, nemhogy rangadót, de még egy BLSZ II-es csapat elleni edzőmérkőzést sem lehet megnyerni... A Dózsa sem játszott jól, ám tökéletesen tudomásul véve esélytelenségét, egy emberként harcolt kilencven percen át, s Rostás személyében volt egy nyerő embere, aki két látványos góljával elmondhatja magáról azt is: a Népstadion őszi első kettős rangadóján pályára lépett 51 játékos közül egyedül ő tudott a hálóba találni!"
   
   Borostyán, a Vasas csatára hármas őrizetben, így aztán amolyan sok lúd disznót győz alapon persze, hogy nyer ellene a Kecskés, Rostás, Balogh hármas...

   
   Képes Sport, 1987. szeptember 02.
   
   

   
   Borostyán a labdában felbotló Rostás mellett robog el.
   
   Sulija (félig takarva) fejeli el a labdát Hermann elől, hátul Szíjjártó figyeli a jelenetet a népstadionbeli kettős bajnoki műsor első találkozóján
   
   Balog Tibort hátulról támadja Katona a Vasas-Dózsa meccsen

   
   Labdarúgás, 1986. szeptember - 1987. január
   
   
    
2. 
   admin heimo

   # 1

   2017.10.15, 15:48 (szerk.: 2017.10.15, 15:48)

   Ú. DÓZSA—VASAS, Népstadion, 16.15. Jv.: Nagy B.
   
   Az angyalföldi csapat a legutóbbi fordulóban gólzáporral győzte le az újonc Dunaújvárost (5-0), ezért szurkolói most okkal reménykednek abban, hogy lendülete tovább tart. A bizakodás nem alaptalan, hiszen a lila-fehérek Szombathelyen nem szerepeltek fényesen, s pont nélkül távoztak.

   
   Népszabadság, 1986. augusztus 30.
   
   

   Ú. DÓZSA - VASAS 2-0 (1-0)
   
   Ú. Dózsa: Szendrei — Szűcs, Kozma, Schneider, Szabó — Rostás, Steidl, Sulija (Víg, 86. p.), Kecskés — Balogh (Schróth, 87. p.), Katona.
   Vasas: Kakas — Farkas (Zvara (61. p.), Elekes, Balog, Rácz — Teodoru, Gubucz (Szijjártó, 46. p.), Hermann — Bodnár, Szabadi, Borostyán.
   
   Népstadion. 12 000 néző. Jv.: Nagy B.
   
   Az első húsz percben lélektelen, unalmas játékot lehetett látni. Ezután felüdülésnek számított, hogy végre történt valami: Rostás rossz hazaadása után Borostyán elől kellett menteniük a lila-fehér védőknek. Rostás a 24. percben Szabó legurítását rúgta a rosszul vetődő Kakas hálójába. Ezután a kevés szurkoló — ennyi nézőért bizony kár a Népstadionban egyetlen találkozót is rendezni — azon bosszankodott, hogy sorrendben Sulija, Hermann, Kecskés és Szabadi nagy helyzetekben, hibázott. A folytatásban valamivel élénkebb lett a játék, a dózsás Balogh fejelhetett volna gólt, Balog (Vasas) Katonát nem kímélve volt túl erélyes, majd a volt ferencvárosi Szabadi ügyetlenkedett, s így odalett az egyenlítés. S jött újra Rostás: a 74. percben az újpesti középpályás gyermekded cselek után került nagy helyzetbe, s növelte csapata előnyét. Kisteleki István hiába gyakorolt együtt játékosaival a mérkőzés előtt a Népstadion öltözőfolyosóján, az edzői lelkesedést nem lehetett felfedezni a Vasas futballistáiban. Nem csoda, hogy a Dózsa könnyedén jutott a két ponthoz, méghozzá úgy, hogy ezért Rostásnak és társainak sem kellett túl sokat tenniük...
   
   Gólok: Rostás (24. p., 74. p.).

   
   Népszabadság, 1986. szeptember 01.