comments

1. 
   admin heimo

   # 3

   2016.11.27, 08:15 (szerk.: 2016.11.27, 08:15)

   TATABÁNYA—Ú. DÓZSA 4-1 (2-1)
   
   Tatabánya: Kiss — Horváth R. (Barabás, 26. p.), Lakatos, Udvardi, Fischer — Emmer, Fükő, Kökény — Kiprich, Weimper (P. Nagy, 75. p.), Hermann.
   Ú. Dózsa: Szendrei — Szűcs, Kardos, Sarlós, Herédi — Szebegyinszky, Kisznyér, Szabó (Árky, 63. p.) — Horváth K. Steidl, Kiss.
   
   Tatabánya, 5000 néző. Jv.: Urbán.
   
   A csendes légkört Weimper korai gólja felkavarta. Utána sokszor olyan volt a játéktér, mint a tekepálya, ledőlt bábukkal. A tatabányai Horváth kórházba szállítása és két sárga lap — kapta Herédi és Szebegyinszky — pedig haragot szított ugyan a nézőtéren, de a keménység a pályán megmaradt. A rossz félidőzárás — újpesti gól közvetlenül a szünet előtt — a folytatásban egy ideig meglátszott a hazai csapaton, de 3-1 után már nem volt kétség: a Dózsa egy hosszal mindenben hátrányban van.
   
   Gól: Weimper (7. p.), Klprich (39. és 64. p.), Kiss S. (45. p.), Fükő (55 p.).

   
   
   Népszabadság, 1983. május 19.
    
2. 
   admin heimo

   # 2

   2016.11.26, 19:31 (szerk.: 2016.11.26, 19:32)

   Magabiztos bányászok
   
   Tatabánya—Ú. Dózsa 4—1 (2—1)
   Tatabánya, 7000 néző, v.: Urbán.
   
   Gólok: Kiprich (2), Weimper, Fükő, illetve Kiss S.
   
   Tatabánya: Kiss I. — Horváth R., Lakatos, Udvardi, Fischer — Emmer, Fükő, Kökény — Kiprich, Weimper, Hermann.
   Ú. Dózsa: Szendrei — Szűcs, Kardos, Sarlós, Herédi — Szebegyinszky, Kisznyér, Szabó, — Horváth K., Steidl, Kiss S.
   
   Cserék: Horváth helyett Barabás, 28. p., Szabó helyett Árky, 68. p., Weimper helyett P. Nagy, 74. p.
   
   A 7. percben Hermannhoz került a labda, a balszélső pontosan adott Weimperhez, aki 11 m-ről a bal alsó sarokba helyezett (1—0). A 25. percben Herédi a fekvő Horváth R. hátára ugrott, a tatabányai hátvédet ölben vitték le a pályáról, majd mentővel a kórházba. A játékvezető „szabályosnak” ítélte a produkciót ... A 40. percben Kiprich néhány lépés után 14 méterről a kifutó Szendrei mellett a jobb alsó sarokba lőtt (2—0). A 45. percben szépített a Dózsa: Kiss Sándor 5 méterről a kapu bal oldalába bombázott (2—1).
   
   Szünet után az Ú Dózsa lendült előre, mégis az 55. percben a jól helyezkedő Fükő fejéről 7 méterről nagy erővel vágódott a kapu bal oldalán a léc alá a labda (3—1). A 69. percben újabb gólt értek el a bányászok. Kiprich a jobb oldalon megszabadult őrzőjétől, 14 méterről nagy erővel lőtt félmagasan a kapu bal oldalába (4—1).

   
   
   Népszava, 1983. május 19.
    
3. 
   admin heimo

   # 1

   2016.11.26, 19:24 (szerk.: 2016.11.26, 19:26)

   Az Újpesti Dózsát fogadja a Bányász
   
   Ma délután 6-kor a tatabányai stadionban a labdarúgó NB I. ötödik és hetedik helyezett együttese csap össze. A lila-fehérek eddig 28. a bányászok 24 pontot gyűjtöttek. Legutóbb a Dózsa a Népstadionban kikapott a Ferencvárostól. A Tatabánya a 24. fordulóban Szombathelyen a félbeszakadt mérkőzésen Kiprich és Fükő góljával nyert. Dalnoki Jenő szerint lendületben van együttese, ezért döntetlennél rosszabb eredménnyel nem zárulhat a nap. A győztes csapaton ne változtass elv alapján majdnem ugyanazok kezdenek, mint a Haladás ellen. Meggyógyult Fischer térde, ezért ő ismét a védelmet erősíti. Tepszics kimarad, mert Szombathelyen megkapta második sárga lapját. Ősszel a lilák nyertek 2-1-re. Most a tatabányaiak a hazai publikum segítségével visszavághatnak a vereségért. A rangadó jellegű találkozón ha a Bányász jól folytatja tavaszi sorozatát, mérsékelheti hátrányát az újpestiekkel szemben.

   
   
   Dolgozók Lapja, 1983. május 18.
   
   
   

   Végre elégedett közönség
   
   Tatabánya, 5000 néző, Vezette:Urbán.
   
   TBSC: Kiss I. — Horváth R., (Barabás, 26. perc). Lakatos, Udvardi. Fischer — Emmer, Fükő. Kökény — Kiprich, Weimper,(P. Nagy, 75. perc), Hermann.
   Edző: Dalnoki Jenő.
   
   Ú. Dózsa: Szendrei — Szűcs, Kardos, Sarlós, Herédi — Szebegyinszky, Kisznyér, Szabó, (Árky, 63. perc) — Horváth K., Steidl, Kiss S.
   Edző: Temesvári Miklós.
   
   A lelátón napozó honi szurkolók bizakodását növelte, hogy az ifjúsági csapatok 4:0-ra nyert.
   A Dózsa kezdő lendülete az első csapatok találkozóján viszont rontott ezen. Aztán jött egy váratlan fordulat: a 7. percben Hermann partdobást végzett csaknem a szögletzászlónál. Weimper úgy mutatta, hogy csak leveszi a labdát, ám egyből, fordulásból a bal sarokba lőtte. (1:0). Egy perc múlva Horváth R. kapáslövése mutatta, hogy a Bányász kevesebb húzásból épít, nem szöszmötöl annyit. A 11. percben Kiprich nagy lendülettel tört kapura, de vállalkozás helyett egy büntetőre játszott, amit Urbán játékvezető nem vett be. A 20. percben a Dózsa csaknem egyenlített: Kiss S. lövését ütötte ki a tatabányai Kiss. Az ellentámadásnál Kiprichet Sarlós többedszer felvágta. Olykor olyan volt a játéktér, mint a tekepálya, halomra dőlt bábukkal. A 26. percben Horváth Róbertet taposták meg, orvos névrokona levitette a pályáról, onnan az öltözőbe, végül a kórházban kötött ki. Helyére Barabás állt. Urbán csak ezután szedte elő a sárga lapot, először Herédinek, aztán Szebegyinszkynek mutatta fel, aki Barabást gyötörte meg. A 39. percben fura dolog történt: Weimpert „ollóba” fogták csaknem a tizenhatoson. A szabadrúgást ő gurította le, de társai csak méláztak. Ez a Dózsa-védőket is meglepte, Kiprich „kikaparta” közülük a labdát, aztán a vetődő Szendrei mellett a kapuba helyezte. (2:0). Egy perc múlva Kiss Imre bizonyította képességeit, (mire a lelátón nyomban Zsiborással hasonlították) később Kiprich nyújtóztatta meg alaposan Szendreit. A Dózsa sem adta alább. Közvetlenül szünet előtt Heréditől Kiss S. kapta a labdát, és tatabányai névrokona már tehetetlen volt. (2:1).
   
   Szünet után a felzárkózás a Dózsát nagyon hevítette. A 47. percben Sarlós fejese suhant el a felső sarok mellett. A feloldódás csak az 55. nercben következett be. Ekkor Kökény szögletét Fükő fejelte a léc alá. (3:1). Ezután sokáig csak "páros tánc" folyt, például Weimper és Sarlós, Kiprich és Herédi között, de többnyire a hazaiak járták jobban. A 61. percben ismét Kiss Imre mutatta, hogy lehetne magasabb posztja is a labdarúgásban. A 64. percben Kiprich nagy labdát kapott Barabástól, jó tempóval vezette kapura, aztán ugyanazzal a lendülettel vágta hálóba a labdát. (4:1). Ez már megszabta az érzelmeket. Az újpestieknél a belenyugvás, a tatabányaiaknál az elégedettség uralkodott. Weimper a 75. percben lecserélését kérte; még soha nem kísérte le ilyen nagy taps a pályáról. Kiprich is bőven adott okot az ujjongásra, egyszerűen nem tudtak mit kezdeni vele Herédiék. De ez már inkább a Dózsa felett aratott győzelem kísérőzöngéje volt, a végén mindent feledő szurkolóknak.
   
   A vasárnapi válogatott mérkőzés hatása csak áttételesen érződött ezen a bajnoki találkozón. Elég szép közönség gyűlt össze, és olykor volt is ok arra, hogy úgy véljék a tatabányai drukkerek: Mészöly jobb helyzetben lenne, ha alaposabban körülnézne a pályákon, igaz, hogy a Dózsából éppen két válogatott hiányzott. Ilyen eredmény után az egyéni értékelés is ehhez igazodik. Rosszat egy tatabányai játékosról sem mondhatunk, bár voltak holtpontok. Kiss válogatott formában védett, Lakatos jelenleg a legjobb középhátvéd. A két védelem közötti különbség amúgy is meghatározó volt. Fükő egyre jobban belejön az irányításba. Weimper rutinja néha csodálatra méltó. Főképp most, amikor Sarlóssal kellett birkóznia. Kiprichet "visszamenőleg" mindenki odakívánta a vasárnapi válogatottba, jogosan. Remek dolgokat művelt, kétségbe ejtette az egész Dózsa-védelmet.

   
   
   Dolgozók Lapja, 1983. május 19.