comments

1. 
   ryzsy

   # 7

   2019.11.29, 20:27

   Üdv mindenkinek! Cikket írok az 1969-es csehszlovák-magyar meccsről, ami Marseille-ben volt. Van esetleg itt, a csoportban valaki, aki ott volt azon a meccsen? Vagy ismer valaki valakit? Beszélgetnék vele egy 15-20 percet, hogy kicsit az akkori korról többet meséljen.
   Nagyon reménykedem!
   
    
2. 
   admin magyarfutball.hu

   # 6

   2017.02.12, 16:18

   - Beszéljünk az 1969-es prágai 3-3-ról, meg Marseille-ről!
   Göröcs János: Marseille-nek valójában nem is lett volna szabad bekövetkeznie. A FIFA ugyanis menet közben találta ki, hogy pontegyenlőség esetén harmadik meccs dönt. Az eredeti kiírásban még az állt, hogy a gólkülönbség dönt, és ez nekünk 16-7 volt, a cseheknek meg 12-6. De hát soha nem lett volna pontegyenlőség, ha nem Sós Károly a szövetségi kapitány. 1967. október 29-én, az NDK-tól Lipcsében elszenvedett 1-0-s vereségünk után Illovszky Rudolf megsértődött, lemondott (tényleg "botrányos" volt a mérlege, tíz válogatott meccsen nyolc győzelem, egy-egy döntetlen és vereség, 26-9-es gólkülönbség), és Csanádi Árpádnak, az OTSH elnökhelyettesének nyomására azt a Sós Károlyt nevezték ki, aki azon a lipcsei mérkőzésen az NDK szövetségi kapitánya volt. Sós nem volt rossz edző, azelőtt, hogy 1961-ben az NDK szövetségi kapitánya lett, az Újpestet, a Fradit és a Honvédot is irányította, de akkoriban fogalma sem volt a magyar futballról, senkit sem ismert. Engem Tichynek szólított, mivel Titi a becenevem, Mészölyt és Solymosit is keverte, szóval teljes volt a káosz.
   ...
   De ez semmi ahhoz képest, ahogyan előtte 3-2-re kikaptunk Koppenhágában.
   
   - Hogyan?
   - Ott kezdődött a pechsorozat, hogy szerdán a Vásárvárosok Kupája döntőjének visszavágóján 2-0-s vezetésünkről 3-2-re kikaptunk a Newcastle Unitedtől - én rúgtam az első gólunkat -, és másnap hajnalban már indultunk Koppenhágába a vb-selejtezőre. Hullafáradtan, elkeseredve. Sokkal jobbak voltunk a dánoknál, de szünetben 2-2-re állt a meccs, Csanádi bejött az öltözőbe, és azt mondta, az MLSZ ötezerről hatezer forintra emeli a győzelmi prémiumot. Ez volt a taktikai utasítás. A végén 3-2-re kikaptunk, Albert súlyosan megsérült, többé nem volt a régi, de Dunai Anti is kidőlt a sorból. Ezek után jött a prágai 3-3, de ha Koppenhágában nem botlunk, simán ott vagyunk a mexikói világbajnokságon.
   
   - Ehelyett december 3-án Marseille-ben kellett pótselejtezőt játszaniuk a csehekkel.
   - Elátkozott meccs volt. Mielőtt elindultunk volna a szállodából a Stade Velodrome-ba, Hegyi Gyulára, az MLSZ elnökére, a csapatvezetőnkre rájött a hasmenés. A buszunkat felvezető motoros rendőrök már ötször ránk szóltak, hogy hatalmas csúcsforgalom van, nem fogunk kiérni időben a stadionba. Gyula bácsi azonban kiordított, hogy várjuk meg, még dolga van. Senkinek nem jutott eszébe, hogy a busz induljon el, és Hegyi majd legfeljebb taxival utánunk jön. Így tíz perccel a kezdés előtt estünk be a stadionba, a csehek már éppen végeztek a bemelegítéssel, mi a buszban kapkodtuk magunkra a szerelést, el is maradt a masszírozás, a melegítés. Nem volt esélyünk, Miska (Szentmihályi Antal - a szerk.) két gólban is benne volt, 4-1-re kikaptunk, lemaradtunk a mexikói világbajnokságról.

   
   http://www.origo.hu/sport/magyarfoci/20110531-interju-gorocs-janossal-az-ujpest-legendajaval.html
    
3. 
   wmisharin

   # 5

   2012.07.08, 14:07 (szerk.: 2016.01.27, 09:44)

   
    
4. 
   AMiUtunk

   # 4

   2012.05.28, 19:20

   Érdemes tudni, hogy ezen a meccsen hangzott el a legendás Szepesi György rádióközvetítésében az azóta is sokszor felidézett, ébresztőként harsogott kulcsmondat, a "Jönnek a csehszlovákok!"
   
   http://www.youtube.com/watch?v=_F_GQtPlfUA
    
5. 
   wmisharin

   # 3

   2012.05.28, 17:32 (szerk.: 2016.01.27, 09:44)

   
    
6. 
   admin magyarfutball.hu

   # 2

   2010.12.31, 17:19

   
   forrás:
   http://cgi.ebay.co.uk/Football-programme-Hungary-Czechoslovakia-1969-/300509455234?pt=UK_Sports_Memorabilia_Football_Programmes_ET&hash=item45f7c26382
    
7. 
   admin fgymat

   # 1

   2009.05.23, 07:26

   Tehát egy harmadik mérkőzésből kell kiderülnie ki méltó a világbajnokságon való részvételre. Sajnos sérülés miatt nem játszhatott Páncsics, Dunai II., Szűcs, Albertet pedig hosszabb ideje nélkülözte a válogatott.
   
   Az első percek az ellenfél szándékának kitapogatásával teltek. Lassan, óvatosan indultak akciók is. Válogatottunk egyre meggyőzőbben játszott. Megmozdulásainkat a közönség időnként tapssal honorálta. Amikor pedig Bene végzett el egy szabadrúgást, már mindenki "Gól!"-t akart kiáltani, de a csehszlovák kapus nagy-nagy bravúrral védett. Kezdett a csehszlovák válogatott is magára találni és támadásaik egyre nagyobb veszélyt jelentettek. Az egyik ilyen veszélyes alkalommal a támadó Veselyt Kelemen csak szabálytalanul tudta megállítani és ráadásul a 16-oson belül. A félidő előtt néhány perccel ebből a büntetőből megszerezte a vezetést a csehszlovák csapat.
   A második félidőben válogatottunk egyre lélektelenebbül játszott. Hitét vesztett szenvedő labdarúgókat láthattunk csapatunkban, míg az ellenfél természetesen egyre magabiztosabbá vált. A remény vesztés folyamatával együtt kaptuk a gólokat is. Nekünk csak annyi maradt, hogy nem kellett becsületgól nélkül búcsút intenünk Mexikónak. Elkeseredetten támadtunk, aminek eredménye egy kiállítás és az utolsó percben egy 11-esből elért szépítés.
   
   Ez volt az első olyan világbajnokság, amelyre neveztünk, de mégsem vettünk részt a küzdelmekben.
   A kiesés nyomán támadt felháborodást érzékelve egy héttel a találkozó után, december 10-én lemondott a szövetségi kapitány.
   
   Hosszú évekig - talán sokan még ma is - ezt a mérkőzést labdarúgásunk Mohácsának nevezték, ill. nevezik. Hja, ha tudták volna, hogy ezt követően hány Mohács lesz még?

   
   
   forrás:
   mafoci