Vasas SC - Bocskay FC 2 : 2
I. osztályú profi liga 1928/1929, 8. forduló
I. oszt. profi liga 1928/1929: összes
mérkőzés
ground :
Budapest, IV. ker., Újpesti Stadion
attendance:
- nela: 2.000
Vasas SC | Bocskay FC |
---|---|
coach: hiányzó adat beadása |
coach: hiányzó adat beadása |
match history
- 1932.05.22 Bocskay FC - Vasas FC 3-2
- 1931.12.06 Vasas FC - Bocskay FC 2-2
- 1931.03.15 Bocskay FC - Vasas SC 2-1
- 1930.11.02 Vasas FC - Bocskay FC 1-1
- 1929.06.16 Bocskay FC - Vasas SC 5-0
Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
comments
A csapatok így jöttek ki:
Bocskay, Hübner — Fejér dr. Dettrich — Wampetich, Sághy, Keviczky, — Markos, Vincze, Teleky, Semler, Mertin. Vasas: Szulik — Király, Pozsonyi — Remmer, Burger, Fried — Stancl, Tóth, Fröhlich, Jellinek, Himmer.
kőzést egy szabályszerű hármas „Tempó"-val, de a Vasas csatársor a nagyon bizonytalan Bocskay-védelem mellett még így se kap erőre. A 8. percben veszélyes először a Vasas-támadás: Stanclnak véletlenül sikerül egy elfutás, Tóth fejjel Fröhlich elé teszi a labdát, a center öregurasan próbálkozik, de Hübner kifut és tisztáz.
Ezután egy percet Frontz Döme emlékének szentel a bíró. A 18. peneben Semler kiugrasztja Mertint. Szulik azonban egy bekknek is becsületére való rúgással küldi a mezőnybe a labdát. Egy percre odázta el csak a gólt a Vasas-kapus, mert
Keviczky pontos keresztpasszával Mertil meglép, labdájába Vince beleszalad és máris a hálóban táncol az első Bocskay-gól (1:0).
Ez a gól egyébként szólóban táncol az egész félidőben. A 22. percben Szulik megint lábbal ment. A Vasas továbbra is támad, de csak Remmer próbálkozik lövéssel— kétszer is. Sághy erős labdája Rozgonyit leveszi a lábáról, de ez fekve is fejjel játszik — kornerre. A Bocskay néha önállóan is támad. Egy ilyen alkalommal Zemler jobbra vágja a labdát, ezzel a változatosság kedvéért balra tart Vince, lő is, ám Szulik a vonalon lefüleli a céltudatos labdát. Kevés az akció, a Bocskaynál a védelem hagy ki, ezt viszont egalizálja a Vasas-csatársor. A 30. és 10. perc között például egyetlen feljegyeznivaló akció sincs, amíg végre Stancl jó labdát ad középre, Hübner és Jellinek egyformán ambicionálják a megfogását, ez Hübnernek sikerül . Jellinek úgy rekompenzálja magát, hogy a kapu helyett Hübnerbe rúg, ez persze nem gól s így a félidő eredménye marad.
Azt állítják félidőben, hogy az eredmény fordítva lenne igazságos, ami annyiban helytálló is, hogy a Vasas többet mutatott, bár soknak azt se lehet mondani. Általában a mérkőzés képe úgy alakult, hogy ha a Vasas-csatársorban Báder a jobbszélső és a belsők — tegyük fel lőnek — belekalkulálva a Bocskay-védelem „pillanatnyi" indiszpozícióját a Bocskay két gól hátránnyal fordult volna a II. félidőbe. Szünet után Telekié az első lövés érdeme, Szulik beledobja magát — nagy taps a jutalma. Markos és Rozgonyi öszszeverekednek, a Vasas-kaputól a fél pályáig lökdösik egymást, Iváncsics nem lát semmit s végül is feldobja a labdát. A Bocskay elkezdi a kapufát lödözni, de nem nagy eredménnyel, mert a mérkőzés folyamán lelkiismeretesen összeszámolt hat biztos kapuralövésből egy bizonytalan gól se lesz.
A 11. percben Fröhlich hosszan előrevágott labdájára Hübner kifut, de a szemfüles Tóth rajta keresztül is gólba viszi a labdát (1:1).
A 16. percben Dettrich szabályszerűen tartja Fröhlichet, Ivancsics azonban 11-est ítél, amit Himner a vezető góllá értékesít.
Két Bocskay-kapufa után Markos tisztára játssza Telekit, már mindenki bent látja a labdát, de Szulik jól véd. A 24. percben
Vince közelharcba bocsátkozik a védelemmel, a labda nála marad, fordulatból megvágja s ezzel egyenlít (2:2).
Négy perc múlva Markos szabályosan beteszi Semler hosszú passzát, Iváncsics azonban a góllövés pillanatában fütyül és ofszájdot ítél. A Bocskay most fokozza az iramot, valósággal odaszögezi a Vasast, amelynek védelme azonban jól funkcionál, meg azután a kapufa is derekasan megold néhány nehéz helyzetet. A mérkőzés stílusos vége az, hogy Markos centerét Teleki kapufára fejeli. Ha a játék első felében az utolsó félóra irama és nívója jelentkezett volna, úgy stílusosnak lehetne jelezni ezt a mérkőzést. Így pedig csak egyéni teljesítményeket lehet dicsérni, a csapatok összmunkája azonban még a jóindulatú kritikát se bírja el. Remmer, és Fried a Vasasnál, a Bocskaynál meg Markos, Mertin és különösen Vince azok, akiknek teljesítménye dicséretet, érdemel. Iváncsics jóindulattal, de érthetetlen elfogódottsággal bíráskodott s ez egy pontjába került a Bocskaynak.
Sporthirlap, 1928. november 19.