MAFC - MTK 1 : 1
I. osztály 1904, 13. forduló
I. osztály 1904: összes
mérkőzés
ground :
Budapest, XIV. ker., Millenáris
referee :
Herczog Ede
attendance:
- Magyarország: nagy közönség
- Sport-Világ: közepes számú nézők
MAFC | MTK |
---|---|
coach: hiányzó adat beadása |
coach: hiányzó adat beadása |
match history
- 1923.06.03 MTK - MAFC 9-0
- 1922.12.07 MAFC - MTK 0-1
- 1920.06.03 MTK - MAFC 6-1
- 1919.09.07 MAFC - MTK 0-9
- 1905.10.15 MAFC - MTK 1-15
Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
comments
Közepes számú nézők előtt tartotta e két egyesület bajnoki mérkőzését a millenáris versenypályán. A mérkőzés eldöntetlen lett, daczára ama fölénynek, melyet a Testgyakorlók ez alkalommal mutattak. Tisztán az ellenfél kapusának kitűnő helyezkedése és bámulatos ügyessége s a M A. F. C. bäckek erőszakos játéka mentette meg a Műegyetemieket a vereségtől. A játékot a M. A. F. C. támadása nyitja meg, de a rövid ideig tartó offensivát csakhamar a M. T. K. veszi át és hosszabban viszonozza A Műegyetemiek térfelében folyó küzdelem olykor átterelődik a kék-fehérek mezejébe, komoly veszedelembe azonban a kaput hozni nem képesek, Végre a 21-ik perczben a M. T. K. egy szépen keresztül vitt támadássá Zulu centerezése után Károly révén érvényre jut, ki a labdát védhetetlenül befejeli. Felállás után a játék a fentjelzett modorban folytatódik. Károly majd Hoffer éles lövései hol a kapufáról, hol pedig a kapusnak kezéről a mezőnybe pattan, mig Pozsonyi által lőtt labdát a kapus már látszólag a kapuvonal mögött siet ártalmatlanná tenni. Műegyetemiek csatársora ezalatt a bäckek által előreadott labdát hatalmukba kerítve megszöknek és Relle nagy meglepetésre a 32-ik perczben kiegyenlíti az adott goalt. A félidő vége felé ismét a M. T. K. uralja a helyzetet, de a vezető goalhoz jutni nem képes.
A második félidőben a piros-feketék kapusa már alig győzi a sűrűn jövő labdáktól kapuját védeni. Nagyobbára azonban a bäckek játszanak sok szerencsével és erőszakkal, mert többet foglalkoznak az emberrel, mint a labdával. A bíró gyakori füttye és figyelmeztetése akasztja meg a játékot s közvetlen a kapu előtt adott szabad rúgás után Király belövi a labdát, de mivel ez érintetlenül jutott a kapuba a játékot folytatják. Niesner zökése nem sikerül, mivel Kürschner, ki a csapatnak jelenleg legjobb játékosa, résen áll. Félhomályban fejeződik be a játék a jelenlevő konkurrens egyesület fehérszegfűs játékosainak fülsiketítő „csatazaja“ közepette. A match alatt különben is oly fényes magaviseletét tanúsítottak, hogy a jelenvoltak egy esetleges ízléstelen verekedés szemlélését megelőzendő jóval a befejezés előtt elhagyták a pályát Bíró Herzogh Ede (M. U E ) volt, ki ez alkalommal az of-side szabályokat több ízben figyelmen kívül hagyta.
Sport-Világ, 1904. november 6.
A csömöri-uti pályára nagy közönség ment ki megnézni, miképpen veri nagy főlénynyel a M. T. K. a Műegyetemieket; azonban a közönség erősen csalódott, mert bár a Műegyetemiek nagyon gvenge csapattal állottak ki a Testgyakorlók még sem tudtak győzni. A játékot a kék-fehérek kezdik, de rögtön a piros-feketékhez kerül a labda és máris megközelítik az ellenfél kapuját. Ezután folyton a M. T. K. támad, de minden nagyobb emóczió nélkül, mig végre a 22. perczben Zulu szép beadását, Károly remek technikával a kapuba fejeli. Most tán még kedvetlenebből játszik a M. T. K., úgy hogy a 33. perczben a Műegyetemiek szép lerobanassal, Relle révén megszerzik a kiegyenlítő goalt.
A második félidő elején meglehetős érdektelen, lanyha játék folyik és csak a Mügyetermek jó védelme és Pozsonyi nagyszerű driblijei érdemelnek említést. A játék utolsó 20—25 perczében azután megembereli magát a M. T. K. és igazán rég látott szép és heves játékkal ostromolja állandóan a Műegyetemiek kapuját, de folytonos balszerencse üldözi, úgy hogy a győztes goalt nem képes megcsinálni. Hoffer lelkes játékával kimagaslott társai közül, mig Károly csillogtatta ugyan tehetségét, de önző játéka folytán lerontotta a szép és jó játékával szerzett előnyöket. A csatársor két szárnya lógott. A Műegyetem éknél kiemelendő Relle, Niessner, Friedrich és Niernsee játéka, Fischer is jó lenne a balszélen, de ő tavaly óta még folyton mindig off-sideon áll. Nem hagyhatjuk említés nélkül a tegnapi M. T. K.—M. A. F. C. matchen a Ferenczváros dicstelen szereplését. A második félidőben ugyanis, amikor a M. T. K. erősen szorongatta ellenfele kapuját, a régi tribün legtetején egy csoportba verődve állottak a Ferenczvárosiak játékosai hozzátartozóikkal és amint veszély fenyegette a Műegyetemiek kapuját, oly éktelen orditozást vittek végbe, hogy a pár év előtt a budapesti Állatkertben szereplő sziu indiánok hatalmas csataorditása lágy zephirsusogés volt hozzá képest; úgy hogy a páholyokban és a tribünön ülő hölgyek közül nem egy hagyta el ijedten helyét, pláne, mikor a bíró személye ellen kiáltottak részrehajlással vádoló, kvalifikálhatatlan kifejezéseket. Nehogy azonban tájékozatlanságában a nagyközönség azt higyje, hogy nemes intenczió vezette a kiabálókat, akik a csüggedő ellenfelet buzdító kiáltásokkal akarták nagvobb erőfeszítésre serkenteni. Nem! Ezek a jó urak csakis az ő kilátásban levő bajnokságukat akarták megvédeni, hol: a mezőnyön? Nem: a tnbünön! Szemmel látható volt, hogy miképpen befolyásolták a bírót. Iszer Károlynak a pályaszövetség elnökének felhívjuk a figyelmét a tegnapi ferenczvárosi esetre és kérjük, hasson oda, hogy az oda gyanutlanul kijövő hölgy- és úri közönség a pénzéért megváltott sportélvezetében bármily meghatóan nyilvánuló "klubérzés és összetartozóság" ellen megvédessék. Ha a Magyar Atnletikai Club meg tudta rendszabálvozni a nézőközönség bőrébe nem férő részét, hát ezt bizvást elvárhatjuk a pályaszövetségtől is.
Egyébként Herczog Ede (M. U. E.) biró szigorú pártatlansággal, kitünően bíráskodott és csak a nagy orditozás folytán fütyült le egy nem off-side-ot a Műegyetemieknél és rövid idővel később a Testgyakorlóknal. Tudtunkkal a biró diszkreczionális joga kiterjed a tribünökre is és Herczog lidércznyomáslól szabadította volna meg a közönséget, ha a rakonczátlankodó karzatot kiüríttette volna.
Magyarország, 1904. november 1.