comments

1. 
   admin bbsz

   # 2

   2022.01.15, 21:54 (szerk.: 2022.01.29, 00:20)

   Nem borult föl sem a pálya, sem a papírforma
   Ferencváros - Békéscsabai Előre FC 2-1 (0-0)
   
   NB I-es labdarúgó-mérkőzés, Budapest, Üllői út, 15 ezer néző
   V.: Kovács (Bognár, Kurmai)
   Ferencváros: Balogh T. 6 — Simon 5, Telek 6, Szekeres 4 — Páling 4, Fodor 4, Lipcsei 6, Keller 5 — Gregor 5, Balogh G. 4. Wukovics 4. Edző: Nyilasi Tibor
   Békéscsaba: Horváth (-) — Mracskó 5, Usmajev 5, Ionut 5, Kasik 5 — Szenti 5, Árgyelán 6, Vancea 5, Csató 6 — Kulcsár 5, Miklya 6. Edző: Pásztor József
   Csere: Horváth helyett Baji (7) a 20., Fodor h. Vanicsek (6) a szünetben, Wukovics h. Schneider (4) az 55., Vancea h. Szarvas (-) a 71. percben.
   Gólszerző: Telek a 64., Lipcsei a 72., Árgyelán a 74. percben.
   Sárga lap: Usmajev a 13., Páling a 38. percben.
   Szögletarány: 6:3 (2:2) a Ferencváros javára.
   
   Negyedóráig kellett várni az első érdemleges akcióra, s az rögtön a vendégek nevéhez fűződik: Kulcsár szöglete után Árgyelán visszagurított a román idegenlégiós elé, aki keresztbe ívelt Balogh T. kapuja előtt, a bal oldalról Csató a kapu elé gurított, ám Miklya elől Szekeres az utolsó pillanatban a gólvonalról kivágta a labdát.
   A 19. percben Szekeres és Horváth ütközött, az utóbbi bánta, megsérült, így le kellett cserélni. (A központi baleseti ambulancián összevarrták a kapus megsérült ujját.)
   Aztán Miklya lefutotta a védőket, Páling kétségbeesve utánaeredt, megpróbálta szerelni, de a csatár lábát találta el - 11-es. A büntetőt Kulcsár félmagasan jobbra lőtte, ám a labdát Balogh T. kitenyerelte.
   Szünet után az 58. percben ismét óriási gólhelyzet adódott a lila-fehérek előtt, Miklya kiváló labdájával Árgyelán lódulhatott meg, aki egész az 5-ösig gyalogolhatott, ott csinált egy lövőcselt, amire Telek el is mozdult, aztán továbbcifrázta a békéscsabaiak középpályása, ám az újabb csel már nem jött be, Simon elhalászta előle a labdát.
   A túloldalon Bajinak akadt dolga, amikor Lipcsei kétesei után 17 méterről megcélozta a kaput. A 64. percben Gregor futtatta lyukra az előreosonó Teleket, aki ráfordult a labdára, majd 18 méterről hatalmas gólt lőtt. A labda a bal kapufáról vágódott a bal felső sarokba, 1-0.
   Nyolc perccel később növelte előnyét a hazai csapat, amikor ismét Gregor indított, pontosabban a csatár a jobb oldalról középre húzott, majd remek ütemben gurított a védők közül kilépő Lipcsei elé. A középpályás elhúzta a labdát Baji mellett, majd 6 méterről a kapu közepébe gurított, 2-0.
   Két perccel később szépítettek a lilák, amikor Páling rosszul csúszott be, éppen Árgyelán elé tolta a labdát, aki nem habozott és 11 méterről a balösszekötő helyéről félmagasan a kapu közepébe bombázott, 2-1.
   Lipcsei 15 méterről eleresztett nagy lövését hárította Baji, majd Gregor kísérletét tette ártalmatlanná.
   A 87. percben ismét Lipcsei próbálkozott, de Baji a helyén volt.
   A 88. percben egyenlítési alkalmat szalasztott el a Békéscsaba, amikor Szarvas a 16-osról célzott, ám Balogh T. ujjheggyel még elcsípte a jobb alsó sarok felé tartó labdát.
   
   Az első tíz percben megilletődötten játszott az újonc a bajnok otthonában, de egy idő után levetkőzték kishitűségüket, mi több, egyre inkább átvették a játék irányítását, s egyre inkább uralták a középpályát.
   A házigazdák meglehetősen álmosan fociztak, s kevés híján ki is használhatta volna a Békéscsaba a ferencvárosiak tétlenségét, ám az elpuskázott 11-es annyit jelentett, hogy gól nélküli döntetlennel tértek pihenőre a csapatok.
   A fordulás után a Ferencváros nagyobb sebességre kapcsolt, míg a békéscsabaiak igyekeztek lassítani ezt a „gyorsulást”, ám csak 20 percig sikerült tartaniuk az eredményt és a reményt a kevés viharsarki szurkolóban.
   Gregor irányításával, illetve segítségével gyors egymásutánban betaláltak a hazaiak, amire ugyan jött a válasz, de csak egyszer, így szoros csatában a mérkőzés finisére javuló játékkal győztek a zöld-fehérek az újonc ellen.
   
   Nyilatkozatok
   Nyilasi Tibor:
   — Egy tudatosan is jól játszó Békéscsabát sikerült legyőznünk, noha nem játszottunk jól. A békéscsabaiak viszont jól kontráztak.
   Pásztor József:
   — A meglepetés a levegőben volt, jól játszottunk, de reméljük, máskor nagyobb szerencsénk lesz. A mérkőzés nagy részében nem szorultunk védekezésre.
   (S.G.)
   
   1. Ferencváros 2 2 - - 4-1 2
   ...
   11. Békéscsaba 2 - 1 1 3-4 1

   
   Békés Megyei Hírlap, 1992. augusztus 24.
   

   Ezért érdemes volt bejönni a TELEK-ről...
   Ferencváros - Békéscsaba 2-1 (0-0)
   
   Üllői út, 15 ezer néző
   Vezette: Kovács (****) (Bognár, Kurmai)
   FERENCVÁROS: Balogh T. 6 — Simon 5, Telek 6, Szekeres 4 — Páling 4, Fodor 4, Lipcsei 6, Keller 5 — Gregor 5, Balogh G. 4, Wukovics 4. Edző: Nyilasi Tibor
   BÉKÉSCSABA: Horváth (—) — Mracskó 5, Usmajev 5, Ionut 5, Kasik 5 — Szenti 5, Árgyelán 6, Vancea 5, Csató 6 — Kulcsár 5, Miklya 6. Edző: Pásztor József
   CSERE: Horváth helyett Baji (7) a 20., Fodor helyett Vanicsek (6) a szünetben, Wukovics helyett Schneider (4) az 55., Vancea he­lyett Szarvas (—) a 71. percben.
   GÓLSZERZŐ: Telek a 64., Lipcsei a 72., Árgyelán a 74. perc­ben.
   SÁRGA LAP: Usmajev (Keller felvágásáért) a 13., Póling (visszahúzásért) a 30. percben.
   SZÖGLETARANY: 6:3 (2:2)
   
   A 90 PERC KRÓNIKÁJA
   15. perc: Hatalmas békéscsabai helyzet maradt kihasználatla­nul. Kulcsár szöglete után Árgyelán visszagurított a csatár elé, aki keresztbe ívelt Balogh T. kapuja előtt, a bal oldalon kirob­banó Csató a megdermedt ferencvárosi védelem között a kapu elé gurított, ám az érkező Miklya elől Szekeres az utolsó pilla­natban, szinte a gólvonalról, kivágta a labdát.
   19. perc: Szekeres és Horváth egymásba rohant a csabai kapu előtt, a hazai játékos megúszta a találkozót egy kisebb ápolás­sal, ám a vendégek kapusát le kellett cserélni. Jött hát Baji ...
   Horváth Béla: — Szekeres belefejelt a jobb kezembe, a tenyerem éppen nyitva volt. Miután levettem a kesztyűt, lát­tam, hogy a középső ujjamon a csont átszakitotta a bőrt, (A mentők a Központi Baleseti Ambulanciára szállították a kapust, ahol összevarrták Horváth ujját.)
   23. perc: Keller-Wukovics-Balogh G. háromszögezés a ven­dégkapu előtt. Az eredmény: Balogh G. hosszan szöktette Kel­lert, aki elől Baji felmarkolta a labdát.
   24. perc: Páling villant: 25 m-ről nagy lövést eresztett meg a jobb felső sarokra, de sikertelenül.
   26. perc: Miklya iramodott meg a hazai térfél közepéről, fa­képnél hagyva a védőket. A tizenhatoson belül a szerelni igyek­vő Páling beérte, ám labda helyett Miklya lábát találta el. Tizenegyes! A büntetőt Kulcsár végezte el, de a félmagasan jobbra lőtt labdát Balogh T. kitenyerelte... Az ellentámadásból Keller szöktette Gregort, ám a csatár elől Baji még épp jókor mentett.
   32. perc: Vancea jobb oldali beadása után Kulcsár 15 m-ről egy fejessel ugrasztottá szét a ferencvárosi kapu mellett áll­dogáló fotósokat. ..
   39. perc: Gregor jobbról laposan lőtt Baji kapuja elé, de Ba­logh G. elől Ionut időben az oldalhálóba piszkálta a labdát.
   4«. perc: Lipcsei vette célba a vendégek kapuját, 13 m-es lö­vése alig ment a bal sarok mellé.
   58. perc: Szinte kihagyhatatlan vendéghelyzet - kihagyva... Miklya pazar keresztlabdával „kínálta meg” Árgyelánt, aki egye­dül vitte a labdát a Ferencváros ötöséig. Ott csinált egy lövőcselt (Telek balra el), majd még egyet, de ennél már Simon nem volt partner, azaz elvette a labdát. A mérkőzés talán leg­nagyobb ziccere volt. Az ellentámadásnál Lipcsei-szóló, két csel, egy 17 m-es lövés, amelyet Baji vetődve védett.
   64. perc: Megszűnt a gólínség... Gregor futtatta lyukra az előre osonó Teleket, aki ráfordult a labdára, majd 13 m-ről ha­talmas gólt lőtt. A labda a bal kapufáról vágódott a bal felső sarokba. 1-0.
   72. perc: Újra ünnepelt a Fradi-tábor. Ismét Gregor volt a gól előkészítője, a csatár a jobb oldalról középre húzott, majd remek ütemben gurított a védők közül kilépő Lipcsei elé. A közép­pályás elhúzta a labdát Baji mellett, majd 6 m-ről a kapu kö­zepébe gurított. 2-0.
   71. perc: Az ünneplés máris füttybe csapott át. Az történt, hogy a rosszul becsúszó Páling éppen Árgyelán elé tolta a lab­dát, aki nem habozott, és 11 m-ről, a balösszekötő helyéről, fél-magasan a kapu közepébe bombázott. 2-1.
   79. Perc: Balogh „Torony” fejelt Lipcsei elé, aki 15 m-ről kapásból lőtt, de Baji hatástalanította a jobb alsó sarokra tartó labdát.
   85. perc: A vendégek kapusa ezúttal Gregor 11 m-es, a háló bal oldalába tartó lövését ütötte ki.
   87. perc: Lipcsei húszméteres középre tartó labdáját hárította Baji.
   88. perc: A nagy hazai nyomás közepette majdnem egyenlített a vendégcsapat. Szarvas egy pillanat alatt került helyzetbe, 16 m-ről tüzelt a ferencvárosi kapura, de Balogh T. ujjheggyel még elcsípte a jobb alsó sarokra tartó labdát.
   
   2
   
   Nem volt telt ház az üllői úton, de azért megint összejött egy fordulócsúcsnyi néző.
   Vélhetően éppen ez és az ezzel járó, semmi máshoz sem hasonlítható Fradi-hangulattól féltek legjobban Pásztor József játékosai, amióta csak a Ferencváros ellen készülnek.
   Mi mással is lehetne magyarázni, hogy a kezdő sípszótól követően behúzott nyakkal futballoztak a csa­baiak, félve tették oda a lábukat a labda elé, helyezkedésükön, me­zőnymunkájukon látszott, hogy meg vannak fogva.
   Megszeppent ellenfele ellen a Ferencváros magától értetődő fö­lénybe került, de játékának kritiká­ja, hogy a vendégek megszeppentségéből adódó előnyt nem tudta ki­használni.
   Tíz perc után már kiegyenlített lett a játék, mert a békéscsabaiak kezdték elhinni, hogy velük szem­ben is csak emberek, „mezei” fut­ballisták állnak.
   Az előző mondat zárszavaként használt „állnak” kifejezést tessék szó szerint érteni, mert a zöld-fehér mezes játékosok elképesztően keve­set futottak.
   Nyoma sem volt a Fradit a ta­vaszon végigrepítő lendületnek, mert a középpályások közül Páling szinte minden hozzá kerülő labdát elszórt. Fodor és Lipcsei, akik fazont tudtak volna adni a bajnokcsapat játékának - meg sem próbáltak elszakadni emberüktől.
   Fodor úgy tűnt, mint aki nincs még meccskész állapotban, talán csak azért vállalta a mai játékot, mert a szerdai válogatott meccs előtti kerethirdetésnél nem akart sérültet jelenteni.
   A félidő közepétől a Békéscsaba fölénybe került a középpályán, az ácsorgó ferencvárosi játékosok kö­zött sikerrel kecsegtetett a fehér mezesek rövidpasszos játéka.
   Miklya kilépője, majd Páling be­lépője után a megítéli tizenegyessel óriási sanszot kapott az újonc a bajnok otthonában, de újra kishitű­sége miatt bukott a Békéscsaba. Kulcsár megijedt a lehetőségtől, és helyezett, de gyenge lövését Ba­logh T. védeni tudta.
   A félidő hátralévő húsz percében a futball paródiáját szenvedtük végig.
   A Ferencváros játékosai továbbra sem voltak hajlandók futni, sőt, most már szemmel láthatóan saját tehetetlenségük is felpaprikázta, el­bizonytalanította őket.
   A Békéscsabával szemben felesleges a kritika, mert az egy félidő után a bajnok otthonában pontszer­zésre álló újoncnak aligha kell foglalkoznia a játék színvonalával - útban az üdvösség felé.
   Fodor nem jött ki a második félidőre, Nyilasi Vanicseket küldte be helyére a középpályára.
   Hamar kiderült, hogy „Nyíl” jól cserélt, mert Vanicsek sokkal lendületesebb volt, mint a válogatott karmester.
   A Békéscsaba is változtatott. Pásztor várt még a második cseré­vel, de Kulcsárt egy sorral hátrább vitte. Egyszemélyesre fogyatkozott a csabai „támadósor”, a vendégek szemmel láthatóan bármit odaad­tak volna, ha Kovács játékvezető lefújja a találkozót.
   Megkezdődött a versenyfutás az idővel. A hátralévő bő fél óra nagy kérdése az volt, hogy érvényesül-e újra a futballnak az a törvényszerűsége, hogy hiába állja a sarat vitézül az újonc Dávid, végül mégis­csak a bajnok Góliát győzhet.
   Érvényesült. Kellett persze az is, hogy a múló idő azt eredményezze, hogy a békéscsabaiaknak egyre több lett a vesztenivalója, és et­től a játékosok egyre idegesebbek lettek. Kellett az, hogy feljavuljon Lipcsei, a szívből futballozó Si­mon is egyre többet vállaljon a középpályán, és kellett, hogy a „szabadnapos” csatárok helyébe lé­pő Telek kipúpozza a felső sarkot.
   A gól mintha béklyókat szakí­tott volna le a hazaiak lábáról. Az utolsó huszonöt percre nagyot javult a mérkőzés és - dicséretükre legyen mondva - ebben a békéscsabaiak az utolsó sípszóig partnerek voltak.
   Gregor egyetlen értékelhető meg­mozdulásából növelte előnyét a Fe­rencváros, de a Békéscsaba még ekkor sem került padlóra.
   Lassították a játékot a közép­pályán, és Miklya, illetve az üres­be induló középpályások révén megpróbálták menteni, ami még menthető. Volt esélyük az egyenlítésre is, vereségük ellenére emelt fővel távozhatnak, bár ezzel alig­ha vannak kisegítve.
   A fordulócsúcsnyi néző a hár­mas sípszó után lelkesen ünnepelte csapatát. A játékot végül is az eredmény minősíti, így a gyenge napot kifogó Ferencváros dicséretet érdemel azért, mert a sérült kulcsemberek távollétében is pontveszteség nélkül állnak a bajnok­ságban.
   
   Mestermérleg
   NYILASI TIBOR:
   — Jelenlegi helyzetünkben a győzelem volt a legfontosabb. Remélem, rövid időn belül „kiegyenesedünk”, és a sérültek rendbe jönnek. Egy rendkívül tudatosan és jól játszó Békéscsabát sikerült megvernünk, amely nemhogy a kiesé­sért, hanem egy jó helyezésért fog küzdeni.
   ♦ Minek tulajdonítja, hogy az első félidőben elképesztően gyenge teljesítményt nyújtott a csapat?
   — Nem játszottunk jól, de az elképesztő minősítést kicsit túl­zónak tartom.
   ♦ A gyenge játék fizikai vagy pszichikai okokra vezethető vissza?
   — A mérkőzés összképét te­kintve ismét más véleményem van, mert egy nagyszerű kont­rával játszó Békéscsabát győz­tünk le, akiknek a védelmét na­gyon nehéz volt feltörni. Sem fi­zikai, sem pszichikai okok nem játszottak szerepet.
   ♦ Elképzelhető-e: ahogy a vendégek lába remeg a hazai pálya miatt, a hazaiak lábában is görcs van az első gólig?
   — Igen, valóban görcsösen ját­szottunk az első gólig.
   ♦ Vélhető, hogy négy-öt já­tékos bekerül a válogatott ke­retbe. Jelenthet-e ez hátrányt a Kispest elleni rangadóra?
   — Remélem, hogy nem.
   PÁSZTOR JÓZSEF:
   — A csa­pat jól játszott, és úgy érzem, a meglepetés is benne volt a já­tékunkban. Sajnos, ezt nem sikerült elérnünk. Dolgozunk tovább, és reméljük, nagyobb szeren­csénk lesz a későbbiekben.
   ♦ Milyen mérkőzést várt az Üllői úton?
   — A mérkőzés előtt azt mond­tam a fiúknak: meglepetésre ké­szülünk, és ez tulajdonképpen a játékunkban benne volt. A fiúk mindent megtettek ennek érdeké­ben, de hát ilyen a labdarúgás.
   ♦ A mérkőzés egyes szakaszai­ban a Békéscsaba fölényben ját­szott, ezek szerint számított erre?
   — Hogy fölényben játszunk, ar­ra nem számítottam. Én a kontrára építettem a taktikát, de a mérkőzés nagy részében nem szo­rultunk védekezésre.
   ♦ Szarvas beállításától újból gólt remélt? .
   — Lendületet vártam tőle, saj­nos, korán kaptuk a második gólt, és ez megpecsételte sorsunkat. A csapatnak azonban 2-0 után is volt tartása, így tudtunk egy gólt elérni.
   (András Dénes, Gonda László, Sinkovics Gábor)
   

   
   Nemzeti Sport, 1992. augusztus 23. (Arcanum DT)
   

   Kulcsár nem érti
   
   Azt tartja a mondás, hogy tizenegyest nem lehet védeni, csak rosszul lőni.
   Nos, ebben sok igazság van, ugyanakkor nem szabad kihagyni azt a lehetőséget sem, hogy van egy párducgyorsaságú kapus, aki óriási vetődéssel akár hárít­hatja is a tizenegyes pontról meglőtt (s mellesleg jól helyezett) lövést.
   Balogh Tamás, a ferencvárosiak kapusa már nem az első alkalommal hárított tizen­egyest. Ezúttal is dicsérnünk kell, hi­szen a békéscsabai Kulcsár lövésére nem lehet azt mondani, hogy gyatra lett volna. Nem volt túl erős, de végül is a csatár jól helyezte a labdát, s ha nem ilyen gyors a Fradi-kapus, biztos, hogy gól lett volna a dologból.
   No, de inkább hallgassuk a két főszereplőt az izgalmas pillanatról...
   
   KULCSÁR SÁNDOR:
   — Ha most azt mondom, hogy az edzéseken százasával rugdosom a büntetőket, akkor csöppet sem túlzok. Tétmérkőzésen még sohasem hi­báztam tizenegyest, és most is biztos vol­tam a dolgomban. Egyszerűen nem is ér­tem, mi történt. Ugyanúgy csináltam, ahogy eddig. Nekifutottam, a jobb sarok felé lőttem a labdát, s úgy gondoltam, már mehetünk is a középkezdéshez. Balogh azonban óriásit védett. A társaim nem szidtak le, egy szót sem szóltak hozzám a tizenegyes után. Akkor még azt hittem, hogy később egy góllal helyrehozhatom a hibámat. Sajnos, nem így történt, s végül is ezért kaptunk ki.
   BALOGH TAMÁS:
   — Nem félek a tizenegyesektől. Már hárítottam büntetőt ko­rábban Szombathelyen, aztán a Vác ellen is. Most tulajdonképpen szerencsém volt, mert a csatár véleményem szerint gyengén lőtte a tizenegyest. Egyébként éreztem a találkozó előtt, hogy ítélnek ellenünk egy tizenegyest. Nem tartom magam büntető­specialistának, de azért nem remeg a lá­bam, amikor leteszik a labdát a tizen­egyes pontra. Mindig figyelek, s várok az utolsó pillanatig a vetődéssel. Úgy gondo­lom, elég gyors vagyok, s jók a reflexeim ahhoz, hogy háríthassak. Szerencsére ez most is így történt, hiszen ha gólt kapunk,akkor bizony, nagyon nehéz lett volna...

   
   Nemzeti Sport, 1992. augusztus 24.
   

   Lipcsei készíti a második Fradi gólt. Már kicselezte Bajit s útban van a labdával a háló felé.

   foci7, 1992. augusztus 26. (Arcanum DT)
   
    
2. 
   admin magyarfutball.hu

   # 1

   2016.04.18, 10:11 (szerk.: 2022.01.17, 15:51)

   1992. augusztus 21. péntek (MTI)
   
   Ferencváros - Békéscsabai Előre FC 2:1 (0:0)
   Üllői út, 15 000 néző, V: Kovács L.
   gólszerzők: Telek (64.), Lipcsei (75.), illetve Argyelán (77.)
   sárga lap: Páling (39.)
   jók: Telek, Lipcsei, illetve Baji
   
   Ferencváros:
   Balogh - Simon, Telek, Szekeres - Páling, Fodor (Vanicsek a szünet- ben), Lipcsei, Keller - Gregor, Balogh, Wukovics (Schneider 56.)
   
   Békéscsabai Előre FC:
   Horváth (Baji 20.) - Kasik, Usmajev, Ionut, Mracskó - Miklya, Csató, Szenti - Árgyelán, Vancea (Szarvas 71.), Kulcsár
   
   Zala György, a Ferencváros kenusa, aki bronzérmet szerzett Barcelonában az 1000 m-es egyesben, indította útjára a labdát. A két csapat a középső területen adogatott, felváltva birtokolták a labdát. A mérkőzést valamint néhány szurkoló arcát a nézőtéren támadt kisebb kakaskodás szinesítette. A pályán az első eseményt Szekeres Horváth-tal történő összeütközése jelentette, a békéscsabai kapust az eset után le is kellett cserélni. A Ferencváros rohamozott, de a pontatlan összjáték és a bosszantó technikai hibák nem engedték a 16-os közelébe. A Békéscsaba a 26. percben megszerezhette volna a vezetést, mert 11-eshez jutott. A labdának Kulcsár futott neki, de a jobb sarokba félmagasan tartó lövést Balogh kitenyerelte. A pályán történő szabálytalanságokat Kovács biró rendre csak mutatóujjának emelgetésével jelezte. A Ferencváros első gólesélyét Lipcsei 25 m-ről leadott lövése jelentette, de a labda elkerülte a bal sarkot.
   
   Szünet után megfontoltan kezdett a Ferencváros, Lipcsei villanásai jelezték, változás állt be a zöld-fehérek hadrendjében. Az elszánt ferencvárosi akciók azonban továbbra sem jelentettek nagy veszélyt a békéscsabaiak kapujára. Az első emlitésre méltó esemény a 64. percben egy ritkán látható nagy gól volt. A válogatott hátvéd Telek egy átadásból kaszáló mozdulattal óriási lövést zúdított a békéscsabai kapuba (1:0). A ferencvárosi szurkolók a sokat mozgó védő első NB I-es góljának tapsolhattak. A hirtelen jött gól felrázta mindkét csapatot, a Békéscsaba próbált fordítani, a Ferencváros előnyét kivánta növelni. A 75. percben Gregor cselezgetett, majd Lipcseit gyönyörű mozdulattal hozta helyzetbe, aki Bajit kicselezve már nem hibázhatott (2:0). A békéscsabaiak ellentámadásokkaal próbálkoztak, ebből született a 77. percben az a gól, amelyet Árgyelán a bal oldalon kiugorva elemi erővel küldött a bal felső sarokba. A mérkőzés hajrájában a Ferencvárosnak még két helyzete akadt, de Baji kapus hatástalanította a lövéseket.
   
   A Ferencváros az első félidőben gyenge játékot mutatott, a Békéscsaba könnyen megszerezhette volna a vezetést, a második játékrészben feljavult a bajnok, de a 2:1-es győzelem így is a szerencsének köszönhető.

   
   MTI