comments

1. 
   Zsorzsinju

   # 2

   2017.11.30, 20:47 (szerk.: 2017.11.30, 22:20)

   Jucsov és társai
   Görög játékosok a magyar futball első- és második vonalában I. rész - a hatvanas évek
   
   1948-ben még javában folyt a görögországi polgárháború, amikor a Görögországi Kommunista Párt határozata alapján megkezdődött a bombázott falvak, veszélyesnek minősített körzetek lakosságának – elsősorban a nőknek, gyermekeknek és időseknek – a kimenekítése a szomszédos Albániába, majd onnan Kelet-Európa különböző országaiba. A Nemzetközi Vöröskereszt adatai szerint 1948-49-ben 24-25 ezer gyermeket menekítettek ki Görögországból, közülük mintegy 3000 került Magyarországra.
   
   A Demokratikus Hadsereg 1949 augusztusában végső vereséget szenvedett a kormányerőktől, utolsó bázisait, városait is elveszítette; a vereség újabb menekülési hullámot indított el. Becslések szerint összesen mintegy 120 ezer ember hagyta el Görögországot a negyvenes évek végén, menekülve a háború borzalmai, illetve a győztes kormányerők megtorló akciói elől. Országonkénti megoszlásuk megállapítása szinte lehetetlen, nemcsak a többé-kevésbé áttekinthetetlen menekülési utak és szervezett menekítési programok, hanem a Nemzetközi Vöröskereszt családegyesítéseket szolgáló akciói miatt is.
   
   Szidiropulosz Archimédész a menekültek születési csoportok szerinti megoszlását vizsgálva három nemzedéket különböztet meg – becslései szerint az 1934 előtt születettek az összes menekült mintegy 42, az 1934 és 1948 közötti (tehát még görögországi) születésűek a menekültek 15, a már emigrációban, tehát 1948 után születettek a csoport 43 százalékát adták.
   
   Az ötvenes évek végéig a menekült görögök zárt, kolóniaszerű telepeket alkottak, Magyarországon ilyen volt a Dohánygyár, illetve a Fejér megyei Beloiannisz község, de egyes lakótelepeken is kialakultak „görög házak” – a görögök és a magyarok között a társadalmi érintkezés ebben az időszakban még kifejezetten alacsony fokú volt. A zárt közösségek felbomlása az ötvenes-hatvanas évek fordulójára tehető – ezzel együtt kisebb lokális közösségek jönnek létre, amelyek már a magyarokkal is érintkezve sajátos nemzeti vonásokat is őrző csoportokká válnak.
   
   
   
   Témánk szempontjából a zárt közösségek felbomlása, a negyvenes években, illetve a már Magyarországon, az ötvenes években született fiatalok integrálódása döntő jelentőségű. A Magyarországi Görögök Kulturális Egyesületének 1985-ös adatai szerint a Magyarországon élő görögök száma az ötvenes évekre elérte a 9000 főt. Bár ez az adat nem minősíthető száz százalékig pontosnak, érzékelteti, hogy komoly létszámú csoportról van szó. A hatvanas évek elejére a családegyesítések, illetve egyéb migrációs folyamatok hatására a létszám ugyan csökkent, de Szidiropulosz számításai szerint még így is közel 5000 főt tett ki – ennek legalább 20 százalékát, de valószínűleg inkább nagyobb hányadát tették ki a Görögországból még gyermekként elmenekült, a hatvanas évek elejére tizen- illetve huszonévessé váló fiatalok.
   
   
   
   Nikos Gioutsos 1941. április 16-án született Kastoriában – 7-8 éves gyermekként menekült szüleivel együtt Magyarországra. Pontos adatunk nincs labdarúgó pályafutása kezdeteiről, a meglévő információk alapján annyit valószínűsíthetünk, hogy a Csepelben kezdett futballozni. A Csepel az ötvenes-hatvanas évek fordulóján meglehetősen hektikus teljesítményt nyújtott a bajnokságban. 1958-59-ben magyar bajnoki címet nyertek, a következő évben már csak a 12., azt követően pedig a 10. helyet szerezték meg, míg végül az 1961-62-es szezon végén a mezőny leggyengébb teljesítményét nyújtva búcsúra kényszerültek. A másodosztályba történt „száműzetés” ekkor még nem tartott persze sokáig, 1962-63-ban óriási fölénnyel nyerték meg az NB II Nyugati csoportját, és visszajutottak a legjobbak közé. A hatvanas évek hátralévő részében a Csepel az NB I középcsapatává vált.
   
   Gioutsos Nikos a másodosztályban mutatkozott be bajnoki mérkőzésen a Csepel nagycsapatában Kalmár, Takács György, Rottenbiller, Kleibán Antal mellett, a Kőbányai Lombik ellen; már első mérkőzésén góllal vette ki a részét az ellenfél 5-0 arányú legyőzéséből. Lényegében azonnal kiszorította a csatársorból a korábbi jobbösszekötőt, az NB I-et megjárt Csordást. A tavaszi szezon 15 mérkőzéséből 12-n lépett pályára, hat gólt szerezve.
   
   Ha a korabeli lapokat nézegetjük, a Gioutsos nevet nem találjuk a jegyzőkönyvekben. A Csepel jobbösszekötőjeként az oroszos nevű Jucsov van feltüntetve – Jucsov Miklós, Jucsov Nyikoláj, egyszerűsítve Jucsov Kole mindazonáltal nem egy orosz vendégjátékos, a név Gioutsost fedi. Hogy hogyan vált Gioutsos Jucsovvá, nem tudtuk kibogozni. A görög wikipédia szerint ez a névvariáns többek számára megkérdőjelezte Gioutsos „görögségét” – véleményem szerint ugyanakkor kizárt dolog, hogy a Jucsov név mögött több rejtőzne egy, az eredeti név leírását nehézkesnek tartó, ezért azt „oroszosító” szakvezetőnél, újságírónál vagy serdülő-edzőnél.
   
   Gioutsos – maradjunk a hivatalos nevénél – az NB I-be jutott Csepelben is alapember maradt. Az 1963-as félszezonban 12 meccsen 5 gólt szerzett, 1964-ben 23 mérkőzésen lépett pályára, 6 gólt szerezve. A következő évben már nem találkozunk a nevével a Csepel keretében, a Népsportban is hiába keressük Jucsov nevét az NB I-ből távozott játékosok között.
   
   Gioutsos 1965. május 23-án már a görög labdarúgó válogatott színeiben lépett pályára a moszkvai Lenin Stadionban a Szovjetunió ellen. Ekkor már az Olympiakos Pireus játékosa, bajnoki szerepléséről nincsenek összesítő adataink. A phantis.com annyit rögzít, hogy első bajnokiját 1965. január 10-én a Panathinaikosz ellen játszotta, a footballdatabase.eu az 1964-65-ös évben 1 nemzetközi mérkőzését tartja számon.
   
   Gioutsos 1964-től 1974-ig játszott az Olympiakosban, tagja volt Bukovi Márton edzősége alatt az Olympiakos „aranycsapatának”. Négyszeres görög bajnok, háromszoros görög kupagyőztes lett. 1973-74-ben búcsúzott a klubtól, a következő két évet az Ethnikos csapatában töltötte.
   
   A görög válogatott is számított a játékára, 1965 és 1970 között 15 válogatott mérkőzéséről tudunk, ezeken 6 gólt szerzett. Kiemelkedő meccse volt az 1969-es Izrael elleni találkozó, a 3-3-mal zárult összecsapás mindhárom görög gólját ő szerezte.

   
   http://futballtortenet.blog.hu/2014/12/12/gorog_jatekosok_a_magyar_futball_elso-_es_masodik_vonalaban
    
2. 
   Longinus

   # 1

   2017.11.30, 15:08 (szerk.: 2017.11.30, 22:20)

   A minden idők egyik legnagyobb görög futballistája, Nikos Gioutsos (ejtsd Jutszosz), magyar nevén Jucsov Miklós, 1965 január 10-n, szerződik át a Csepeli csapattól az Olimpiakos-hoz. A “törj be Gioutsos!” (έμπαινε Γιούτσο!!!!) kifejezés a mai napig libabőrössé teszi az Olimpiakos csapat rajongóit.
   Nikos Gioutsos a Görögországi Kastoriában született, majd még kisgyerekkorában szüleivel politikai menedékjogot kapott Magyarországon.
   Jucsov - használjuk most a magyar nevét - nyiratkozása az Olimpiakoshoz örömmámorba döntötte a görög szurkolókat. Jucsovval egy időben szerződött le az Olimpiakoshoz a híres magyar labdarúgó, edzőként: Bukovi Márton és vele együtt Lantosi Mihály.
   Jucsov első görög gólját január 27-én rúgja, a Tumba-i mérkőzés 4-0 győzelem egyik góljaként. Ez az az év, amikor az Olimpiakos 7 év után újból bajnok lesz, amikor az edző és vele érkezett játékosa egy új éra alapjait lehelyezik. Bukovi és a 8 gólt lövő Jucsov csodát tesznek az Olimpiakossal, aranybetűkkel írván be nevüket a görög labdarúgás történetébe.

   Forrás: hosnok.hu
   
   A görög válogatottban 15 alkalommal lépett pályára és ezeken 5 gólt szerzett. Tagja volt az Olympiakos és az Ethnikos Pireus csapatainak. Magyarországon a Csepel SC csapatában 36 NB I-es mérkőzésen 11 gólt szerzett.Képek: atexnos.gr