† Lakat Károly dr. (Győr 1920.11.27 - Budapest 1988.12.03)
játékos
edző
dr. Lakat Károly válogatott labdarúgó, mesteredző. 1963 és 1972 között az olimpia válogatott szövetségi kapitányaként két arany- és egy ezüstérem volt a csapat eredménye. Több magyar csapat vezetőedzője 1957 és 1985 között. Összesen 625 bajnoki mérkőzésen ült a kispadon, ami 2009. szeptember 19-ig magyar rekord volt. Fia Lakat T. Károly újságíró.
1943 augusztusában mutatkozott be a Ferencváros első csapatában. A következő idényben magyar kupagyőztes lett a csapattal, a bajnokságban pedig a második helyen végeztek.
A II. világháború utáni első bajnokságban szintén másodikak lettek. Két bajnoki érem nélküli idény után 1947-1948-ban harmadikok, a következő idényben bajnokok, majd másodikak lettek a bajnokságban. Az 1948-1949-es bajnokcsapat tagjainak jelentős részét kényszerrel átigazolták Újpestre (Deák, Henni) és a Kispestből alakult Bp. Honvédhoz (Budai, Kocsis). 1952-ben az akkor Bp. Kinizsi néven szereplő Ferencvárosban fejezte be az aktív labdarúgást.
Összesen 302 mérkőzésen szerepelt a Fradiban (228 bajnoki, 47 nemzetkőzi, 27 hazai díjmérkőzés) és 6 gólt szerzett (4 bajnoki, 2 egyéb).
A "Lakat tanár úr" becenevet nem csak polgári foglalkozása (a magyar irodalom és történelem tanára volt) miatt, de magas szintű labdarúgó tudása, sportszerű, szorgalmas játéka miatt is kiérdemelte. Sokat dolgozó, szorgalmas balfedezet volt. Kiváló érzékkel helyezkedett, pontos ütemérzékkel szerelt és hihetetlen szívóssággal őrizte ellenfelét. (Erről csak annyit, hogy Puskás egyedül vele nem boldogult a magyar védők közül.) Bár kétségtelenül a védekezés volt az erőssége, a támadásokat is kiválóan segítette. Fejjátékában némi hátrányt jelentett alacsony termete.
Aktív játékos pályafutása után eredményes szakmai munkát végzett. Edzőként dolgozott a Tatabányai Bányász, az MTK, a Honvéd, a Salgótarján és az FTC csapatával. Ez utóbbival két bajnoki címet nyert el (1967, 1968). 1979-80-ban 6 alkalommal vezette válogatottunkat. A salgótarjániakat pedig kétszer vezérelte a dobogóra. 1982 után a Volán SC és a DMVSC edzője volt.
Sok írása jelent meg a labdarúgás szinte valamennyi területéről.
1943 augusztusában mutatkozott be a Ferencváros első csapatában. A következő idényben magyar kupagyőztes lett a csapattal, a bajnokságban pedig a második helyen végeztek.
A II. világháború utáni első bajnokságban szintén másodikak lettek. Két bajnoki érem nélküli idény után 1947-1948-ban harmadikok, a következő idényben bajnokok, majd másodikak lettek a bajnokságban. Az 1948-1949-es bajnokcsapat tagjainak jelentős részét kényszerrel átigazolták Újpestre (Deák, Henni) és a Kispestből alakult Bp. Honvédhoz (Budai, Kocsis). 1952-ben az akkor Bp. Kinizsi néven szereplő Ferencvárosban fejezte be az aktív labdarúgást.
Összesen 302 mérkőzésen szerepelt a Fradiban (228 bajnoki, 47 nemzetkőzi, 27 hazai díjmérkőzés) és 6 gólt szerzett (4 bajnoki, 2 egyéb).
A "Lakat tanár úr" becenevet nem csak polgári foglalkozása (a magyar irodalom és történelem tanára volt) miatt, de magas szintű labdarúgó tudása, sportszerű, szorgalmas játéka miatt is kiérdemelte. Sokat dolgozó, szorgalmas balfedezet volt. Kiváló érzékkel helyezkedett, pontos ütemérzékkel szerelt és hihetetlen szívóssággal őrizte ellenfelét. (Erről csak annyit, hogy Puskás egyedül vele nem boldogult a magyar védők közül.) Bár kétségtelenül a védekezés volt az erőssége, a támadásokat is kiválóan segítette. Fejjátékában némi hátrányt jelentett alacsony termete.
Győri AC, 1934-1940
...Szegedi KEAC, 1940-1941
...Szeged FC, 1941-1943
...Ferencvárosi TC, 1943-1952
...Aktív játékos pályafutása után eredményes szakmai munkát végzett. Edzőként dolgozott a Tatabányai Bányász, az MTK, a Honvéd, a Salgótarján és az FTC csapatával. Ez utóbbival két bajnoki címet nyert el (1967, 1968). 1979-80-ban 6 alkalommal vezette válogatottunkat. A salgótarjániakat pedig kétszer vezérelte a dobogóra. 1982 után a Volán SC és a DMVSC edzője volt.
Sok írása jelent meg a labdarúgás szinte valamennyi területéről.
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
comments
2020. 11. 27. 07:03
Száz éve, 1920. november 27-én született Lakat Károly labdarúgó, mesteredző, aki a magyar olimpiai válogatott szövetségi kapitányaként két aranyérmet nyert.
A győri születésű Lakat Károly előbb a Győri AC, majd a Szegedi KEAC és a Szegedi AK játékosa volt, 1943 és 1952 között pedig a Ferencvárost erősítette balfedezetként. A fővárosi együttes színeiben egyszeres bajnok, háromszoros ezüst- és egyszeres bronzérmes volt. Összesen 302 mérkőzésen szerepelt az FTC-ben, és hat gólt szerzett. Beválasztották a klub örökös tagjai közé illetve megkapta a Magyar Köztársasági Sportérdemérem ezüst fokozatát, majd a Magyar Népköztársaság kiváló sportolója elismerő címet.
A magyar válogatottban 1945 és 1950 között 13 alkalommal szerepelt.
Kiváló érzékkel helyezkedett, pontos ütemérzékkel szerelt, és szívósan őrizte ellenfelét. A védekezés volt az erőssége, de a támadásokat is kiválóan segítette. Fejjátékában némi hátrányt jelentett alacsony termete.
Edzőként 1956 és 1985 között a Gödöllői Dózsa, az MTK, a Szegedi Haladás, a Tatabányai Bányász, a Ferencváros, a Budapesti Honvéd SE, a Salgótarján, a Volán SC és a Debreceni MVSC együttesét irányította. Ebben az időszakban a Ferencvárossal kétszeres bajnok (1967, 1968) és Vásárvárosok Kupája-döntős (1968) volt. A Tatabánya élén 1972-ben döntős volt a Magyar Népköztársasági Kupában, és kétszer megnyerte a Közép-európai Kupát (1973, 1974).
Összesen 625 magyar bajnoki mérkőzésen ült a kispadon vezetőedzőként, ezzel második az örökranglistán Garami József mögött.
A magyar olimpiai válogatott pályaedzőjeként 1960-ban Rómában bronzérmes volt, majd 1963-ban átvette a csapat irányítását, amely 1964-ben Tokióban, és 1968-ban Mexikóvárosban is aranyérmet nyert.
Kovács Ferenc lemondása után, 1979-ben és 1980-ban hat mérkőzésen át a felnőtt válogatottat is irányította. Edzői pályafutását 65 évesen fejezte be.
A Tanár úr becenevet nem csak polgári foglalkozása – magyar irodalom és történelem szakos tanár -, hanem magas szintű labdarúgótudása, sportszerű, szorgalmas játéka miatt is kiérdemelte.
Lakat Károly 1988. december 3-án Budapesten hunyt el.
https://www.teol.hu/sport/hazai-sport/kereken-100-eve-szuletett-lakat-karoly-labdarugoedzo-3283291/
forrás:
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=180195508843077&set=a.146071308922164.1073741995.100005578868040&type=1&theater
– Lakat tanár úr – a magyar irodalom és történelem tanára – a rendkívül lelkiismeretes, szorgalmas és sportszerűen küzdő labdarúgók közé tartozott. Ügyesen helyezkedett, jó érzékkel szerelt és szívósan tapadt ellenfeléhez. (Puskás Ferenc például egyetlen hazai védőjátékostól sem tartott, csak Lakattól. Egyszerűen nem boldogult vele.) A védekezés volt az erőssége, de a támadásban is megfelelt. Alacsony termetének hátrányát csak a levegőben, a fejjátékban érezte. Legemlékezetesebb teljesítményét 1946. október 6-án nyújtotta az Ausztria elleni találkozón (2:0). Visszavonulása óta edzőként működik – igen eredményesen. Sokáig a Tatabányai Bányász csapatánál, újabban az FTC-nél tevékenykedik. Legnagyobb edzői sikerét 1964-ben és 1968-ban érte el. A magyar olimpiai csapat Tokióban, majd Mexikóban az ő szakmai irányításával szerezte meg a csillogó aranyérmet. 1967-ben és 1968-ban az FTC csapatát nagy biztonsággal „vezényelte" a bajnoki elsőséghez vezető úton.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig
és az edző:
forrás:
picasaweb.google.com/FTC.Barati.Kor/Edzok#5331107521282286610
picasaweb.google.com/lh/photo/RJPoinFBWcvvU1_xKz9wgA