Kovács Péter
2004.04.09 Kovács Péter: Nottingham?
Kovács Péter, a norvég élvonalban szereplő Tromsö csatára azzal kezdte a tegnapi beszélgetést, hogy adott egy másik telefonszámot, amelyen vissza kellett hívni, mi több, egy szobaszámot is adott, amelyet kérni kell. A szám előtt nem Norvégia, hanem Anglia előhívója szerepelt, ami már csak azért is érdekes, mert az északiaknál hétfőn indul a bajnokság, vagyis csak nyomós okkal maradhatott távol a csatár az utolsó néhány edzésről.
– Tulajdonképpen azért kerestem volna, hogy a norvég bajnokságról beszélgessünk, de előtte árulja már el, hogy mit csinál Angliában?
– Jelenleg egy nottinghami szállodában vagyok, mivel a város egyik futballcsapatánál, a Forestnél veszek részt próbajátékon – mondta a játékos. – Az egész hetet itt töltöttem, még megnézem a Nottingham–Stoke mérkőzést, és utána utazom vissza a klubomhoz.
– Hogyan került kapcsolatba az angol második vonalban szereplő együttessel?
– A télen La Mangán voltunk edzőtáborozni a klubommal, és rajtunk kívül több szigetországi klub is ott készült. Többek közt a Sunderland, az Ipswich és természetesen a Nottingham. Akkor szúrtak ki a Forest vezetői, ott kezdődött a kapcsolat, és reményeim szerint szerződés is lesz belőle.
– Biztatták valamivel a klub elöljárói?
– Úgy tűnik, hogy jól állnak a dolgok. Legalábbis a vezetők azt mondták, hogy tetszett a teljesítményem, és szeretnének szerződtetni. Erre legkorábban júliusban adódik lehetőségük, akkor lesz ismét átigazolási időszak. Én nem kiabálnék el semmit, majd csak akkor hiszem el, hogy ide igazoltam, ha már mindent aláírtunk.
– Régi vágya teljesülne, ha sikerülne Angliába igazolnia.
– Én már ott tartok, hogy csak ide akarok jönni. A labdarúgásban ez a csúcs, és azt hiszem, nekem is fekszik az itteni stílus. Fantasztikus körülmények között készül a Nottingham a meccseire, itt minden ideális. Szükségem van az új kihívásra.
– Talán a válogatottba is könynyebb lesz visszakerülnie, mert úgy tűnik, a kapitány a ciprusi torna után elfelejtette önt.
– Csütörtökön jutott el hozzám a hír, hogy ezúttal sem kaptam meghívót. A válogatottban mindig jó játszani – a brazilok ellen meg főként –, de az edző dolga összeállítani a keretet, a futballistáé meg az, hogy dolgozzon és játsszon úgy, hogy beválogassák.
– Jó ajánlólevél lenne, ha jól szerepelne a norvég bajnokságban, és a végén valami jó eredményről számolhatna be.
– A végén már nem szeretnék a Tromsö játékosa lenni… Akkor már inkább nottinghami futballista lennék. Az edzőmérkőzések jól sikerültek, de ezzel így voltunk egy éve is, aztán majdnem kiestünk, úgyhogy most szerényebbek vagyunk, és azt mondjuk, hogy maradjunk az élvonalban. A Rosenborg – bármennyire unalmas is – biztosan megnyeri a bajnokságot, messze a legjobb gárda Norvégiában.
– Tulajdonképpen azért kerestem volna, hogy a norvég bajnokságról beszélgessünk, de előtte árulja már el, hogy mit csinál Angliában?
– Jelenleg egy nottinghami szállodában vagyok, mivel a város egyik futballcsapatánál, a Forestnél veszek részt próbajátékon – mondta a játékos. – Az egész hetet itt töltöttem, még megnézem a Nottingham–Stoke mérkőzést, és utána utazom vissza a klubomhoz.
– Hogyan került kapcsolatba az angol második vonalban szereplő együttessel?
– A télen La Mangán voltunk edzőtáborozni a klubommal, és rajtunk kívül több szigetországi klub is ott készült. Többek közt a Sunderland, az Ipswich és természetesen a Nottingham. Akkor szúrtak ki a Forest vezetői, ott kezdődött a kapcsolat, és reményeim szerint szerződés is lesz belőle.
– Biztatták valamivel a klub elöljárói?
– Úgy tűnik, hogy jól állnak a dolgok. Legalábbis a vezetők azt mondták, hogy tetszett a teljesítményem, és szeretnének szerződtetni. Erre legkorábban júliusban adódik lehetőségük, akkor lesz ismét átigazolási időszak. Én nem kiabálnék el semmit, majd csak akkor hiszem el, hogy ide igazoltam, ha már mindent aláírtunk.
– Régi vágya teljesülne, ha sikerülne Angliába igazolnia.
– Én már ott tartok, hogy csak ide akarok jönni. A labdarúgásban ez a csúcs, és azt hiszem, nekem is fekszik az itteni stílus. Fantasztikus körülmények között készül a Nottingham a meccseire, itt minden ideális. Szükségem van az új kihívásra.
– Talán a válogatottba is könynyebb lesz visszakerülnie, mert úgy tűnik, a kapitány a ciprusi torna után elfelejtette önt.
– Csütörtökön jutott el hozzám a hír, hogy ezúttal sem kaptam meghívót. A válogatottban mindig jó játszani – a brazilok ellen meg főként –, de az edző dolga összeállítani a keretet, a futballistáé meg az, hogy dolgozzon és játsszon úgy, hogy beválogassák.
– Jó ajánlólevél lenne, ha jól szerepelne a norvég bajnokságban, és a végén valami jó eredményről számolhatna be.
– A végén már nem szeretnék a Tromsö játékosa lenni… Akkor már inkább nottinghami futballista lennék. Az edzőmérkőzések jól sikerültek, de ezzel így voltunk egy éve is, aztán majdnem kiestünk, úgyhogy most szerényebbek vagyunk, és azt mondjuk, hogy maradjunk az élvonalban. A Rosenborg – bármennyire unalmas is – biztosan megnyeri a bajnokságot, messze a legjobb gárda Norvégiában.