You need to create a user account to be able to use all functions of the site: match rating, getting notified of important news about favourite players and clubs, getting featured on the hungarian groundhopper top list, helping us with missing data and commenting.
Abban a Szombathelyi AK-ban nőtt naggyá, mely a háború utáni években egyre nagyobb sikerrel vette fel a versenyt a fővárosi egyesületekkel. 1903 augusztus 26-án született Szombathelyen s a csintalan, sok verést kapott gyerek, korán megismerte a futballt. A Szent Márton utca csapatának, a Törekvésnek volt a kapusa s csapata hamarosan kinőtt a gyerekcipőből. Még túrára is elment Vasvárra s mivel a vonat reggel 5 órakor indult, egész éjjel nem aludt a nagy esemény előtt a gyerekhad. A meccset azonban 4:0-ra nyerte a csapat, mert Weinhardtnak nem lehetett gólt lőni! A tehetséges gyereksereg az egyesületi intézők figyelmét is felkeltette s 1919 őszén az SzSE-be szervezték be a Szent Márton-utca hőseit. Weinhardt azonban nem találta itt fel magát és 1920 tavaszán már a Gyöngyöspatak másik partján, a SzAK-pályán ütötte fel tanyáját. Még ebben az évben az első csapatba kerül, 1921-ben pedig már a kerületi válogatott hálóját védi. Ettől kezdve Nyugat színeit 13-szor képviseli. Az 1925. évi svéd—lengyel túrán feszül először széles mellén a válogatottak trikója július 19-én, az emlékezetes stockholmi kudarc után, a lengyelek ellen. Azóta összesen hatszor képviselte a nemzeti színeket. Legkedvesebb emlékei, legküzdelmesebb harcai a SzAK-hoz kötik, mely hat éven át nyerte a kerületi bajnokságot és háromszor vívta ki a legjobb vidéki csapat címet. A professzionizmus bevezetése óta a Sabaria kapuját védi. Rávetődésének stílusa körül jóformán állandó vita folyik, de mindenki elismeri, hogy az erőteljes, bátor, kiváló alakú Weinhardt egyik kivételesen nagytudású kapusunk. Nőtlen, motorszerelő.
forrás:
Vadas Gyula (szerk.): 100-ak könyve. Száz magyar versenyző írásban és képben - Nemzeti Sportkönyvtár 23. (Budapest, 1927)
Mindössze négy év óta futballozik nyilvános egyesületben. Szombathelyen egy cipőgyárban dolgozik, jelenleg 22 éves. Négy évvel ezelőtt még csak a kapu mögül nézte a játékot s onnan rugta vissza a labdákat. Később az SzSE-be lépett, ahol az ifjúsági csapatban játszott. Azonban az SzSE-ben nem méltányolták s ezért amikor a SzAK felkérte, hogy lépjen át, szívesen belement a klubcserébe. Itt egy ideig a második csapatban védett, amikor egyszer az öreg. Kovács helyett betették az első csapatba. A bemutatkozás sikerült s azután végleg az első csapatban maradt. Mint maga mondja, azóta két esetet kivéve, ott volt a SzAK minden mecscsén. Végtelenül szerény, komoly sportfelfogású fiu, aki azt mondja, hogy tudja, hogy mivel tartozik Szombathelynek és a SzAK-nak és sportszerűen készül minden mérkőzésére s így a válogatott meccsre is. Szerinte a vidéknek is rá kell jönnie, hogy csak komoly sportfelfogás vezet a sikerhez. Ha sor kerül a szereplésére, a magyar futballsport nem fog szégyent vallani a vidék nevelte kapussal.
WEINHARDT (VERMES) Ferenc (1903), a Szombathelyi AK és a Sabaria FC kapusa, 1925 és 1929 között 9 alkalommal őrizte a magyar csapat hálóját (szerk. 10).
(Weinhardt Ferenc mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A daliás termetű, harmonikus mozgású kapus joggal pályázhat a „minden idők legvakmerőbb magyar kapusa" címre. „Merne", a szombathelyi szurkolók hajdani büszkesége, minden elképzelést túlszárnyaló bátorsággal vetette magát a küzdelembe. Kitűnő képességű kapuvédő volt. Helyezkedése, labdafogása és öklözése, gyorsasága és ruganyossága – mind megütötte a válogatott színvonalat. Egészen kiváló teljesítményt nyújtott 1926. szeptember 19-én, az osztrákok ellen (3:2). Szintén 1926-ban, a Spanyolország elleni mérkőzésen (2:4) egy tizenegyest kivédett.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
comments
forrás:
Vadas Gyula (szerk.): 100-ak könyve. Száz magyar versenyző írásban és képben - Nemzeti Sportkönyvtár 23. (Budapest, 1927)
Mindössze négy év óta futballozik nyilvános egyesületben. Szombathelyen egy cipőgyárban dolgozik, jelenleg 22 éves. Négy évvel ezelőtt még csak a kapu mögül nézte a játékot s onnan rugta vissza a labdákat. Később az SzSE-be lépett, ahol az ifjúsági csapatban játszott. Azonban az SzSE-ben nem méltányolták s ezért amikor a SzAK felkérte, hogy lépjen át, szívesen belement a klubcserébe. Itt egy ideig a második csapatban védett, amikor egyszer az öreg. Kovács helyett betették az első csapatba. A bemutatkozás sikerült s azután végleg az első csapatban maradt. Mint maga mondja, azóta két esetet kivéve, ott volt a SzAK minden mecscsén. Végtelenül szerény, komoly sportfelfogású fiu, aki azt mondja, hogy tudja, hogy mivel tartozik Szombathelynek és a SzAK-nak és sportszerűen készül minden mérkőzésére s így a válogatott meccsre is. Szerinte a vidéknek is rá kell jönnie, hogy csak komoly sportfelfogás vezet a sikerhez. Ha sor kerül a szereplésére, a magyar futballsport nem fog szégyent vallani a vidék nevelte kapussal.
Sporthirlap, 1925. július 12.
Forrás:
https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-G1ZR-S7Q?mode=g&i=254&wc=92QH-L2J%3A40681801%2C64178601%2C42881401%3Fcc%3D1452460&cc=1452460
(Weinhardt Ferenc mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A daliás termetű, harmonikus mozgású kapus joggal pályázhat a „minden idők legvakmerőbb magyar kapusa" címre. „Merne", a szombathelyi szurkolók hajdani büszkesége, minden elképzelést túlszárnyaló bátorsággal vetette magát a küzdelembe. Kitűnő képességű kapuvédő volt. Helyezkedése, labdafogása és öklözése, gyorsasága és ruganyossága – mind megütötte a válogatott színvonalat. Egészen kiváló teljesítményt nyújtott 1926. szeptember 19-én, az osztrákok ellen (3:2). Szintén 1926-ban, a Spanyolország elleni mérkőzésen (2:4) egy tizenegyest kivédett.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig