eredmények / elismerések
EB-bronzérmes (Magyarország 1964)
2-szeres magyar bajnok (Budapesti Honvéd 1954, 1955)
Magyar kupagyőztes (Budapesti Honvéd 1964)
Közép-európai Kupa-győztes (Budapesti Honvéd 1959)
5-szörös magyar gólkirály (1958-1959, 1960-1961, 1961-1962, 1963 ősz, 1964)
Ifjúsági UEFA-torna (U19-es EB)-győztes (Magyarország 1953)
† Tichy Lajos (Újpest 1935.03.21 - Budapest 1999.01.06) 
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
comments
Góljai 80%-át 16-osról, vagy azon túlról szerezte. A kapás lövés és bombagólok királya. Feldobott 2 forintos oxival ingzsebbe. Dekázgatva futotta körbe a pályát. Stb, stb..
Ezer és ezer emlék fűz össze veled, onnan kezdve, hogy gyerekként a nyakadba vettél és úgy vittél végig az öltözőfolyosón. Ember még olyan boldog nem volt, mint akkor én, az a kisfiú.
Láttalak Kispesten, amikor fogadásból 5-ből négyszer találtad el a felső lécet a 16-osról. Láttam vagy 300 gólodat a Honvédban és a válogatottban. A Fradi elleni 7-2 után hajnalban vártam a Képes Sportot az újságosnál, még mindig megvan az a lap, a címlapon a fotóddal.
Sosem feledem a kedvenc szólásodat, amikor vacsora k9zben azt mondtad egy ellenfélről, hogy "figyelj, ezeket te, én és nagyanyám, 3-an megverjük".
Az a 4-es Svájc ellen a Népstadionban...
A meg nem adott gólod az 1962-es chilei vb negyeddöntőjében, amikor a szabadrúgásod után fél méterrel a gólvonal mögé pattant a labda Csehszlovákia ellen.
Zárójel. A meccset az a szovjet (orosz) Nyikoláj Latisev vezette, aki pikkelt a magyarokra, mert Sipos Feri (született Sipszky) egy korábbi meccsen elküldte az any..ába (job tvoje maty). Nem csak Tichy szabályos gólját nem adta meg, de a csehek gólja előtt, Lali állítása szerint lesről engedte el a győztes gólt szerző Scherer.t. Pedig az a csapat vb-döntőt játszhatott volna a brazilokkal. Zárójel bezárva.
Sírtam a búcsúmeccseden (Tamásnak rúgtál egy bődületes kapásgólt), a temetéseden mellettem zokogott válogatottbeli társad, a fradis Rákosi Gyula és a 85 éves Baróti Lajos. Faragó Lajos, a Honvéd legendás kapusa egy pöttyös focilabdát gurított a kiásott sírodba.
10 évvel voltál idősebb nálam, most már az öcsém lehetnél. Sosem feledlek, te voltál az ideálom. Cucu (Bozsik), Öcsi (Puskás), Lali (Tichy), nálam örökre a három legnagyobb magyar futballista marad.
Akkor Flóri és Lajos között választottunk, ki ki lesz a pályán. Én Tichy rajongó voltam, már a tartása miatt is!
Ma is emlékszem, a búcsúmeccsen a helyszínen látott kapásgóljára.
Latisevnek meg, ...
.
Egykori társak között is volt olyan, aki szerint Lajos 'bá volt az, aki Alberttal összeugratta, de ha csak nem tudta összebékíteni őket, már azzal is nagy hibát követett el.
.
Más idők voltak, más foci járta akkoriban, az azonban vitathatatlan, hogy korszakos játékos volt, akinek lövéseit rettegték a kapusok. Később a Honvédban az is kiderült róla, hogy nemcsak a góllövéshez ért: Kozma Misi és a többiek mesélhetnének róla, milyen labdákat kaptak tőle...
Baróti aztán azzal vágott vissza, hogy sem Tichyt, sem a 21 éves fiatal csillag Varga Zoltán nem játszatta. Kérdésemre, hogy miért, azzal védekezett. hogy mindketten sérültek voltak. Ez Tichy esetében biztosan nem igaz, ezt magától, Lajostól tudom. Varga Zoli esetében sem vagyok biztos az állításában.
Baróti utálta a Honvédot, amivel nem volt egyedül, a Kádár korszakban 25 évig nem lehetett bajnok a kispesti csapat, "bűnhődnie" kellett az 50-es évekért. Kádár a Vasasnak szurkolt, a Fradit az élelmiszeripar, (akkor vezető iparág), az Újpesti Dózsát a belügy támogatta.
Végül negyedszázad múltán, 1980-ban, pont Tichy edzősége alatt lett újra bajnok a Honvéd. Az akkori csapat tagja volt többek között, Gujdár, Kocsis István, Nagy Antal, Garaba, Lukács, Varga, Gyimesi, Dajka, Pintér, Bodonyi, Kozma, Esterházy, Weimper, valamennyien magyar válogatottak.
https://www.nemzetisport.hu/nso_cikkhozzaszolas/?cikk_id=2996809
Puskásék távozása és Hidegkuti kiöregedése után a magyar labdarúgás egyik legbecsültebb, legértékesebb és leggólképesebb tagjává Tichy Lajos emelkedett. Amikor a BVSC-ből a Honvédba került, még vitáztak, ki álljon Puskás és Kocsis közé: Machos vagy Tichy. A két nagyszerű játékos közül Tichyt becsülték többre. Nemcsak nagy sikerű bombázónak bizonyult, mint irányító is felvette a versenyt Machossal, sőt, néha Szuszára emlékeztető nagyvonalúsággal vezette támadásba társait. Rövid adogatásai, pontosan irányított, hosszú passzai egyaránt könnyen kezelhetők, továbbíthatók voltak. Mindkét lábával tökéletes biztonsággal játszott és bombázott. Sokan a lassúságot, bizonyos körülményeskedést, túl sokáig tartó tájékozódást vetették a szemére. Holott csak óvatosan szervezte a játékot, sohasem akart hebehurgyán félmegoldásokkal, bizonytalanságokba torkollva adogatni.
Ez az éve különösen jól sikerült. Nemzetközi szereplései közül kiemeledett a Jugoszlávia ellen 4:0-ra megnyert mérkőzésen mutatott játéka, s két hatalmas gólja. A bajnoki mérkőzéseken is végig jól, okosan és eredményesen játszott. Nem rajta múlt, hogy a Honvéd egyetlen ponttal lemaradt a Csepel mögött a bajnokságról! (Az MTK-t már megelőzte volna jobb gólaránnyal!) Ez az egy pont elveszett - amikor Tichy nem játszhatott. (Néhány mérkőzésről hiányzott - ismerjük el - saját hibájából is!) Bajnoki mérkőzései közül kiemelkedett a bajnokcsapat elleni 4:1-es győzelmük alkalmával mutatott teljesítménye. Góljai közül pedig az kapta a legnagyobb tapsot, amit egy szögletrúgás nyomán a Vasasnak vágott be a szintén 4:1 arányban megnyert mérkőzésen. Ez évi elsősége - Machos jó éve ellenére - vitathatatlan.
Forrás:
Hoppe Pál-Szabó Ferenc: Labdarúgó bajnokságaink 1945-1986
http://www.ebay.com/itm/WC66-021-6x4-PHOTOGRAPH-HUNGARY-1966-LAJOS-TICHY-/231692065085?hash=item35f1ec593d
Forrás: https://www.facebook.com/pages/Retro-Focivil%C3%A1g/408711915901321
Tagja volt az 1958. és 1962. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek.
– A piros-fehérek középcsatára – Machos Ferenchez hasonlóan – kiváló társak között fejleszthette ki nagyszerű képességeit. Már ifjúsági játékos korában a Bp. Honvéd „aranycsapatába" került, nevelő egyesületéből, a BVSC-ből. Új környezetében, Bozsik, Puskás, Kocsis és Czibor mellett, rengeteget tanulhatott. A tanultakat azután pályafutása során jó tanítványhoz illően hasznosította is.
A válogatottban legtöbbször (48 mérkőzésen) a balösszekötő helyén szerepelt. Erőteljes fizikumú, lendületes, robbanékony, gólképes játékos. Mindkét lábbal jól kezeli a labdát, ötletesen osztogat. A mezőnyben is mozgékony, de legnagyobb erénye a határozott, eredményes befejezés, a gólveszélyesség. Gyorsasága és fejjátéka nem kifogástalan. Említett jó tulajdonságai miatt fénykorában Európa legjobb csatárai között emlegették. 1964-ben meglehetősen váratlanul került ki a válogatott csapatból. Az ott rábízott előkészítő szerepkör akkoriban nemigen felelt meg játékstílusának. Csaknem másfél évtizedes élvonalbeli pályafutásának legsikeresebb mérkőzését 1959. október 25-én, a svájciak ellen (8:0) játszotta. Ekkor négy góllal terhelte meg a vendégek hálóját.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig