pályafutás
MÁVAG SK
? - ?
MOVE Szent László FC
? - ?
Dózsa MADISz
1945 - 1946
1946 és 1948 között eltiltva
Goldberger SE
1948 - 1949
Dorogi Tárna/Dorogi Bányász
1949 - 1953
Budapesti Dózsa/Újpesti Dózsa
1953 - 1958
Egyetértés SC
1958 - 1961
FTM MOGÜRT (játékos-edző)
? - ?
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
comments
— Guszti bácsi most nem rúg két gólt, mint annak idején a franciáknak — fogadkozott a Köztisztasági kapusa. v
Nos, nem lett igaza. Az első félidőben 30 méterről talált a léc alá, a második félidőben pedig úgy hajtott végre egy szabadrúgást, hogy a kapus — az ellenkező sarokra vetődött.
Népsport, 1965-06-08
Labdarúgás, 1959. november, 11.sz.
Első NB I-es mérkőzése: 1948 augusztus 29 Goldberger SE – Haladás 1:1 (1:1)
Kamarás Mihály– Károlyi József, Jezsó István– Palotás János, Dombóvári József, Csurgó Mihály – Aspirány Gusztáv, Konrád Ferenc, Győrvári , Varga II Ferenc, Varga I. József
G: Győrvári Mihály a 18. percben
Gecsei Sándor és Németh Sándor edző, Balázs István intéző,
Mikor született, honnan került a Dózsa Madiszba, mi volt pontosan az eltiltás tárgya (Haladás-bunda, tudom, de bővebben is érdekelne), miért és mikor kapott amnesztiát az örökre szóló eltiltás miatt, hogyan került a Goliba, és később hogyan, mikor lett dorogi?
http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=6443&na_step=30&t=9065992&na_order=
nela
http://soccerdatabase.eu/player/174793/
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig
Kedves sportszerető Nemzettestvéreim! Aspirány Ferenccel pontosan 50 évvel ezelőtt, az 1960-61-es iskolai tanévben ismertük meg egymást, nyolcadik osztályosokként. Köszönjük az akkori csodákat, a sportot, tanárainkat, osztálytársainkat és a Teremtőnek, hogy 50 év után erre a szép jubileumra visszatekinthetünk. Feri barátommal a régi idők emléke alkalmából nagy örömmel ültünk le beszélgetni.
-Hogy alakult az életed, mióta nem találkoztunk?
- Az általános iskola után a Vendéglátóipari Technikumot végeztem el. 1957-től, alig tíz évesen igazolt labdarúgója lettem az Újpestnek. Az NBI-es újpesti ifi csapat tagjaként együtt játszhattam Fazekas Lászlóval, Krivitz Tamással, valamint Nagy Lászlóval. A kölyök vagy az ifi időkből Kozák Pali bácsira, később Balogh II. Sándorra, majd Balogh I. Istvánra, mint edzőinkre emlékszem. Nagyszerű időszak volt ez.
Ferikém! A múlt idézésekor elsőként a sikereidről szóljál.
Összesen 108 alkalommal szerepeltem NBI-es csapatokban, 1968-tól az Egyetértésben, olyan játékosokkal, mint Kuharszky, Halápi, vagy éppen Józsa Sándor, majd Sóvári Kálmán „Csucsu”. Később érkezett a klubhoz 1968-tól Mátrai Sándor és Karába János. 1970-től a Doroghoz szerződtem, ahol Ilku István védett, még Varga János edzősége idején. Itt játékostársam volt Bartalos, Csóri és Laczkó. 1974-től újra a VM Egyetértés következett. Ebből az időből elsorolnám a legtöbbet szerepelt együttesünket: kapus: Hajdu – Aspirány, Józsa, Komáromi, Szigeti – Ullman J., Kanász – Takács, Bódi, Szuromi, Budavári. Keszthelyi Mihály volt az edzőnk. Őrá nagyon szívesen emlékszem, mert nagyszerű ember volt. Az MTK-val történt fúzió után (Az eset azért is sajnálatos, mert ilyen fúzió a magyar NB-I története során még nem fordult elő. Ezzel a döntéssel komolytalanná tették az egész az évi bajnokságot. Mindez Kutas István, MLSZ elnöksége idején történt. Például vegyünk egy másik esetet, ami ehhez kapcsolódik egyébként: hivatalosak voltunk az MLSZ székházába, Salga Lajoshoz és úgymond „megkérdezték”, hogy mi a véleményünk a két klub összevonásáról. Tulajdonképpen emiatt kerültem 29 évesen a FŐSPED Szállítókhoz, Bundzsák Dezső edzősége idején.) az NB-I csapatából kimaradtam. A FŐSPED Szállítókban a legtöbbet szerepelt csapatunk a következő volt: Kapus Lanczkor – Egri, Kárpáti, Molnár II., Aspirány – Major, Kanyó G., Losonczi – Márkus, Alapi II. K., Stefán.
Amikor „kiöregedtél”, abbahagytad a focit?
Nem, azt nem lehet. A későbbi években végzett edzőként kisebb kluboknál még sokáig dolgoztam szeretett sportágamért. A civil életben pedig a FŐSPED-nél tehertaxisként találtam meg számításomat.
A sportszerető olvasók körében még a legidősebb korosztály előtt is az Aspirány név nagyon ismerősen cseng.
Ez azért is tölt el nagy büszkeséggel, mert tudom, hogy az idősebb korosztály elsősorban édesapámra, Aspirány Gusztávra emlékezik, aki szintén labdarúgó volt. Pontosabban ő volt a labdarúgó és én az ő hatására szerettem meg, még egészen kis koromban a labdát. Ő Kispesten nevelkedett, majd jött a Goldberger, a híres GSE hívószava. Itt például Kamarás, Várnai, Fehérvári voltak édesapám játékostársai. 1950-ben ő is Dorogra távozott és három év múlva az Újpest hívására került a Megyeri útra. Itt olyan játékosok között szerepelt, mint Henni, Deák, Várhidi, Tóth M., Egressy, Szusza valamint Virág „Táska”. Ebből a nagyszerű csapatból lett válogatott édesapám Bukovi Márton szövetségi kapitánysága idején. Első válogatott mérkőzése Bulgária ellen volt 1954-ben, majd jött az 1956-os forradalom és szabadságharc, amiatt átszervezték a magyar válogatottat és így az 1957-es népstadioni francia válogatott elleni mérkőzésen ő is ismét képviselhette Hazánkat. Balösszekötőként játszott és ahogy emlékszem is, 100 ezer néző előtt. Ennek a meccsnek nem ez a legfőbb érdekessége, hanem az, hogy édesapám szerezte mindkét gólt, amely egyben a győzelmünket is jelentette. (Az 1958-as VB bronzérmes csapata ellen arattak győzelmet.) Tehát nekem volt kitől tanulnom.
Ha már a tanulást hoztad szóba, emlékszel még az általános iskolai győztes csapatunkra?
- Hát lehet azt elfelejteni. Ma is meghatódottan emlékszem a kőbányai általános iskolára, ahol sportpályafutásunk kezdődött. Itt, a Száva utcai iskola csapatában a Kőbánya Bajnoki Címét hozhattuk el, ami akkor világraszóló dicsőségnek számított. Őrzöm is a csapatképet, amely ezt a nagyszerű eseményt megörökítette.
- Szívesen beszélgetnék még veled napestig, de terjedelmi okok miatt már csak egy rövid kérdésre maradt lehetőség: mi van az utánpótlással?
Kis unokám még csak 3 éves, nem tudom, hogy alakul a sorsa, de bízom benne, hogy a labdaszeretetet az Aspirányoktól örökölte, a többit meg majd meglátjuk. Nyugdíjasként is dolgozom én is, a feleségem is. Nem panaszkodunk...
Ferikém, köszönöm a beszélgetést. Jó volt felidézni a múltat.
Krajczár Zoltán
Képaláírás
A Spartacus Sporttelepén rendezett döntőt 4:1 arányban nyertük meg 1961-ben, amely híres csapatnak mindketten tagjai voltunk. A képen Aspirány Feri barátom a guggoló sor bal szélén látható, jómagam a jobb oldalon. Érdekesség még, hogy ezen a mérkőzésen Feri két gólt lőtt, ezzel is hozzájárulva a kiváló győzelemhez
A régi klub és a régi játékostárs elleni mérkőzésen Újpest – Egyetértés vívott egymással, ahol fehér mezben Aspirány Ferenc
http://vilagmagyarsaga.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=51&Itemid=64