Az, hogy édesapám kitűnő élvonalbeli futballista volt egyértelműen meghatározta a későbbi sorsomat, hiszen az edzőm is volt, külön gyakorolt velem, s általa ismertem meg a pályák, különösen az RTK sporttelep légkörét. 1987-ben lettem igazolt labdarúgó, amikor mostani utánpótlás válogatottbeli társam, Buzsáky Ákos édesapja lett a trénerem Rákoskeresztúron, a Grund FC-ben, egy évvel később pedig már Kispesten játszottam. Édesapám egyetlen klubnak sem szurkolt, igaz édesanyám és a nagymamám máig nagy Fradi-drukker, ám egyszerűen a kispesti pálya volt a legközelebb hozzánk, ezért igazoltam hozzájuk.¹