comments

1. 
   admin magyarfutball.hu

   # 1

   2016.01.09, 09:59

   Kétszáz meccsen huszonnyolc gólt ért el az első osztályban. Ő a PAKSI FC NB I-es történetének egyik legjobb játékosa. Sosem játszott más klubban, pedig volt időszak, amikor állítólag a Videoton és a Fradi vitte volna, de ő mindig hű maradt az atomvárosiakhoz. Tavaly a Ferencváros ellen lépett pályára utoljára a paksi csapat színeiben. Ma már csak levezet az NB III-ban, és az edzői pályára készül.
   
   Szerdán először Ön nélkül kezdte el a felkészülést az NB I-es csapat. Különös nap ez az életében?
   Igen, talán mondhatjuk, hogy különös, hiszen amióta bemutatkoztam a PAKSI FC-ben, sosem hagytam ki az első edzést. De ne gondolja, hogy lazsáltam. Az NB III-as keret már hétfőn elkezdte a felkészülést, én már velük dolgozom, tehát még előnyben is vagyok az NB I-esekkel szemben. A koromra való tekintettel már nem kell annyi edzésen részt vennem, mint a fiataloknak, de higgye el, itt is örömmel csinálom a feladatokat, amit kiadnak nekünk az edzők. Sok játékost ismertem korábbról, hiszen már tavaly is többnyire a harmadik osztályban játszottam, az újakat pedig lesz időm jobban megismerni.
   
   Nehezen hozta meg a döntést?
   Nem mondanám. Valójában számítottam rá, sejtettem, hogy egyszer eljön az ideje a búcsúnak. Amikor nyáron leültünk Haraszti Zsolt ügyvezetővel, abban állapodtunk meg, hogy még egy évet csinálom, aztán majd meglátjuk, hogy az első vagy a második csapatnál kapok-e szerepet. Nem vagyok már fiatal, az ember 36 évesen már sejti, hogy mi fog következni. Azért jó, hogy így alakult. Ha egyik napról a másikra kitettek volna a keretből, akkor rosszul érezném magam.
   
   Megkapott mindent a focitól, elégedett?
   Gyerekként, amikor elkezdtem focizni, a legszebb álmaimban sem gondoltam, hogy az NB I-ben kétszáz meccsen kapok lehetőséget. Tizenöt éve vagyok Pakson, ebből tizenhárom éven keresztül azt hiszem, meghatározó játékos voltam. És ami fontos, meg is becsültek. Egyetlen vágyam nem teljesült csak, a válogatottban jó lett volna legalább egyszer pályára lépni.
   
   Emlékszik még az első meccsére? Az első góljára?
   Az ember soha nem felejti az első NB I-es meccsét, mint ahogy az utolsót sem. Vácon mutatkoztunk be az élvonalban, és nyertünk kettő nullára. Buzás Attila tizenegyes góljával szereztünk vezetést, és én lőttem a másodikat. A váciak hozzánk hasonlóan újoncok voltak, náluk volt a hazai pálya előnye, de végül mi örülhettünk. Kovács Attila az első félidőben nagyon jól védett, neki is sokat köszönhettünk. Akkor volt a legjobb a statisztikám az NB I-ben, lehet, hogy akkor kellett volna abbahagynom.
   
   A legemlékezetesebb meccse? Van listája?
   Az Újpest elleni egy nullás győzelmünk kétezer-kilencből. Rengetegen voltak, és én fejeltem a győztes gólt. Nagyon erős csapattal álltak fel a lilák, Sándor György, Tóth Norbert, Simek Péter, Kabát Péter. Szerintem nem kell bemutatnom őket senkinek. Aznap volt a 30. születésnapom, felejthetetlenre sikeredett. De nagyon jó szívvel emlékszem az Európa Liga-menetelésünkre. A tromsői meccsre, ahol két gólt is szereztem. A norvégok előzetesen nagyon lekezelően beszéltek rólunk, el sem tudták képzelni, hogy ne ők jussanak tovább a párharcból, de végül mi nyertünk három nullára.
   
   Nagyon hűséges, nem vágyott soha másik csapatba?
   Igazából sosem merült fel, hogy másik NB I-es csapatba igazoljak. Nagyon jól éreztem magam Pakson, semmi okom nem volt a váltásra.
   
   Pedig mi is írtunk róla, hogy hívta a Vidi, és a Fradi is. Nem volt igaz?
   Engem, a klubvezetést konkrét ajánlattal egyetlen klub sem kereste meg. Én is hallottam róla, hogy elvinne a Videoton, a Fradi, sőt a Zalaegerszegről és a Debrecenről is pletykáltak, a csapattársaktól is hallottam ezt, azt, de talán egyik sem volt igaz.
   
   Ki volt a legjobb edzője?
   Azt mondják, mindig az a legjobb edző, akinél játszik az ember. Valójában sok jó edzőm volt, nem tudok választani. Mindenkinek más volt az erénye, más az erőssége, de mindegyikkel nagyon jó volt a viszonyom. Valamennyitől sokat tanultam, mindegyiktől ellestem ezt, azt. Tizenkét, tizenhárom évig mindig ott voltam a pályán, igyekeztem tudásom legjavát nyújtani, hogy az edzőim számoljanak velem. Nem lenne fair, ha rangsort állítanék fel.
   
   És a kedvenc csapattársa?
   Rengeteg remek futballistával focizhattam együtt, de az, akivel a leginkább szerettem játszani, az Tököli Attila volt. Vérbeli csatár volt, a gólszerzés volt az élete. Futószalagon szállította a csapatnak a győzelmeket, megállás nélkül lőtte a gólokat. Én nem ilyen vagyok, inkább amolyan szélső, amolyan hátravont csatár szerettem lenni, akinek ugyanolyan boldogságot jelent, ha gólpasszt ad, mint az, ha ő talál be.
   
   Talál még kihívást az NB III-ban? Vagy csak levezet?
   Mondhatjuk levezetésnek is. Ezt a félévet még végigcsinálom, de elárulhatom önnek, hogy nyártól a szakmai stábhoz fogok tartozni. Erőnléti edzői képzésre járok, nagyon tetszik, el tudnám képzelni magamat ebben a szerepkörben. Megvan az B-liszences végzettségem, szeretném majd megszerezni az A-s képesítést is. Az NB III-as csapatnál Osztermájer Gábor mellett sokat tanulhatok az edzői szakmáról, aztán majd meglátjuk, hogy mit hoz a jövő. Lehet, hogy egyszer majd vezetőedző leszek egy csapatnál, de az is lehet, hogy az erőnléti edzői pozíciót töltöm majd be. Bármelyik is leszek, biztosan megtalálom majd benne a kihívást.
   
   Kisfia nemsokára lesz két éves, focista lesz? Azt szeretné, hogy az legyen?
   Szeretném, ha az lenne, de nem fogom ráerőltetni. Ha sportolni fog, ha bármelyik másik sportágat választja, az édesanyjával együtt elégedettek leszünk. A gömbérzéke mindenesetre egyre jobb, van egy barátja, akivel naphosszat képesek rúgni a labdát. Tulajdonképpen nem telik el úgy este nálunk, hogy ne kerülne elő a labda.
   
   A Tolnai Népújságban megjelent cikk, szerzője Rónai Gábor

   
   2016.01.09
   http://paksifc.hu/news.php?extend.6259