1. 1) következő évben távol maradt a bajnokságtól
2. 2) volt Műegyetemi Football Club

Az I. osztály mezőnye ebben az évben tovább bővült, mivel az MLSz elfogadta a bajnokságra újra – most már Műegyetemi Athletikai és Football Club néven – jelentkező műegyetemisták nevezését. A bajnoki erőviszonyok az előző évhez képest nem változtak, az élen a tavalyi dobogósok végeztek, csak a sorrend módosult. Első bajnoki címéhez jutott az MTK. Az aranyérem sorsa ezúttal is, óvások után a zöld asztalnál dölt el. A szövetség a döntetlenül (1:1) végződött MTK – MAFC mérkőzés mindkét pontját – jogosulatlan játékos szerepeltetése miatt – az MTK-nak ítélte. Ezzel a döntéssel a kék-fehérek a minimális 1 pont különbséggel előzték meg az egyébként lényegesen jobb gólaránnyal rendelkező FTC-t és 3 ponttal a BTC-t.

Az újonc Fővárosi Torna Club nem tudott versenyben lenni a legmagasabb osztályban, messze leszakadva a mezőnytől az utolsó helyen végzett. A legjobbak közé visszavett MAFC csapata csalódást keltett, mindössze 1 pont választotta el az osztályozót jelentő 8. helytől.

Az osztályozók:

Újpesti Torna Egylet – Fővárosi Torna Club 1:0 (félbeszakadt), 1:1
“33” Football Clubja – III. kerületi Torna és Vívó Egylet 2;2:3;1:0,1:4
Az utóbbi találkozó mind a négy eredményét a feltárt sorozatos szabálytalanságok miatt az MLSz megsemmisítette, majd a 3. mérkőzést utólag igazolta, így mindkét csapat megtartotta az eredeti osztályát.
Fentiek alapján a Főv.TC és a “33” FC is maradt az I. osztályban

Közben a választások révén megújult szövetség fontos intézkedéseket hozott. Felosztotta az országot hét – egy budapesti és hat vidéki – kerületre, és kiírta a vidéki bajnokságokat. Lehetőséget kaptak a kerületi bajnokok, hogy egymás között kieséses rendszerben folyó mérkőzéssorozatban döntsék el, ki játszhat a budapesti kerület győztesével “Magyarország bajnokcsapata” címért. Bár a vidéki bajnokságok megvalósulására néhány évet még várni kellett, a hozott rendelkezések döntő jelentőségűek voltak a vidék fejlődésére, az alakuló csapatok számának növekedésére, a labdarúgás országos elterjedésére.
Feltétlenül említést érdemel, hogy az MLSz keretein kívül megalakult az ifjúsági csapatokat tömörítő Ifjúsági Labdarúgó Szövetség. Rögtön kiírta az első ifjúsági bajnokságot, mégpedig őszi-tavaszi (!) rendszerben. Ezzel biztosítottá vált a 18 éven aluliak rendszeres versenyeztetése is szervezett keretek között.

Szövetségi díj – I. osztály

1. Ferencvárosi Torna Club II 16 28
2. Magyar Athletikai Club II 16 26
3. Budapesti Torna Club II 16 19
4. Postások Sport Egyesülete II 16 18
5. Magyar Úszó Egyesület II 16 15
6. Magyar Testgyakorlók Köre II 16 14
7. „33” Football Clubja 16 12
8. Fővárosi Torna Club 16 7
9. Műegyetemi Athletikai és Football Club II 16 5

Forrás: Földessy János dr.:A magyar futball és az MLSz. 1897-1901-
1925.