Bevezetés

Döbbenetesen alacsonyak a magyar mérkőzések látogatottságai. Ez szerintem anyagi, PR és lelkesedésbeli problémákból fakad és bővebb elemzést igényel. Sokan nem képesek az árképzésnél megérteni, hogy Magyarországon meccsre a többség 1000 Ft feletti áron nem megy. Az FC Liverpool drukkerei transzparenst állítottak, hogy „a munkásosztály játéka, az elit áraival”. Ott gyakoriak a szurkolói tüntetések, mivel az alsó, közép és munkásosztály tagjai az árak miatt kiszorulnak a stadionokból.

A meccsre járás indítékai

Földesiné Szabó Gyöngyi korábbi írásában kitér arra, hogy szerinte „a sportklubok, labdarúgó-szakosztályok vezetői általában azt gondolják, hogy a nézők "szeretik a futballt". Ez a jóindulatú előfeltevés gyakran hibás kiindulópontnak bizonyul: a szurkolóknak csupán egytizede említette a labdarúgás szeretetét a mérkőzéslátogatás konkrét indítékai között. Itt szerepel még a kikapcsolódási szándék, barátok ösztönzése, azonosulás a kedvenc csapattal, feszültség levezetése, azonosulás a lakóhellyel, szórakozási igény, családi ösztönzés.

Komlótól Hernádnémetiig, Orosházától Mosonmagyaróvárig hobbiból bejártam az ország valamennyi labdarúgó pályáját. Évtizedekkel ezelőtt sokkal nagyobb lelkesedést tapasztaltam meccsre járás tekintetében. Férfi kézilabdában ez ma is tapasztalható, de megdöbbentő módon csak vidéken, hisz a fővárosban nincs egyetlen NB 1-es csapat sem.

Voltam egyszer még a 70-es évek végén egy Véméndi TSZ SK – MTK MNK meccsen az édesapámmal, ahol 3500 néző volt, sokkal több, mint a falu lakossága. Ellenpéldaként említhető Csepel, Rákospalota, Zugló, vagy akár Szeged, ahol csak legfeljebb 500 néző lézengett, mikor ott jártunk pár évtizede. A meccsre járást sokan pótcselekvésnek élik meg, mivel aki a munkahelyén, otthon, a házasságában, az iskolában visszahúzódó, az a stadionban kinyílik, neki van a legnagyobb hangja, minden erejét és dühét az ellenfélre, a bírókra zúdítja, majd este hazamegy és visszatér az otthoni papucshősi szerepébe. Tapasztalataim alapján a meccsek látogatottságát egyáltalán nem befolyásolja az adott település lakóinak száma.

Szurkolók, stadionok

Megkülönböztethető az elvakult fanatikusoktól, a "divatszurkoló", aki csak a különleges meccsekre megy ki, vagy azokat nézi otthon, vagy egy kocsmában haverok társaságában a tévén. Ugyancsak külön kategória az utazó drukker és az, aki csak az otthoni meccsekre megy ki. Az utazók bárhova elmennek, ha nincs pénzük még stoppal is, élményeket gyűjtve útközben, csakhogy láthassák imádottjaik szereplését. Idegen városban, külföldön hangosan tudtára adják a helyieknek, hogy megérkeztek: csapatszínű öltözékeikkel, sapkáikkal, sáljaikkal, indulóikkal, csatakiáltásaikkal, így egyesítik saját lokálpatriotizmusukat. Minden valamire való csapatnak van vezérszurkolója: Magyarországon a budafoki néhai Zöllei János, alias Kalap egyetlen szavára rákezdett az egész a Fradi-kórus.

Tradicionális csapatok drukkerének lenni sok esetben politikai-társadalmi állásfoglalás is. Nálunk kialakultak beidegződések, mely szerint a XIII. kerületi  Vasas SC munkáscsapat, sőt a lelátó közepén ült régen gyakran Kádár János is. Jelenleg 3 év kihagyás után ismét az első osztály tagjai, sőt vezetik is a tabellát. Új stadiont kapnak, de szerintem egy jelenleg BL szereplésre is esélyes gárdának a tervezett 5000 fős mini stadion kicsi.

A Felcsút (Puskás Akadémia FC) csapatáról sosem hittem volna, hogy NB I-be juthat, de megtörtént. Igaz kiestek, de a körülményeik ideálisak. Kicsit hasonló helyzetben van, mint annak idején a Volán SC. A XV. kerületi Bp. Volán SC, majd Bp. Volán FC - ma REAC a vidéki fellegvárak szemében örök szálka volt. Sokáig Debrecennek, Nyíregyházának, Pécsnek, Szegednek, Miskolcnak sem volt első osztályú csapata, de a „kis” Volán a csekély szurkolójával az első osztályban vitézkedett, a nagy vidéki városaink irigységére.

A VIII. kerületben lévő MTK-nak a zsidó származásúak szurkolnak, ezért a csapatot a 40-es években, a zsidótörvények idején ki is zárták a bajnokságból. 1974-ben egyesült a soroksári gödörben található VM Egyetértéssel, így sokáig MTK VM néven szerepelt. A most felépült vadonatúj stadionja kisebb ugyan, de a kor követelményeinek megfelelő.

A IX. kerületi Ferencvárosi TC tábor a jobboldali elemeket tömörítette. Több jobboldali párt, így egykoron a nyilasok is igyekezték kihasználni a Fradi népszerűségét. Az FTC nemrég, mivel pénzügyi csődbe került - angol segítséggel lábalt ki a bajból, de általános megrökönyödésre 3 esztendőt volt kénytelen eltölteni az NB II Keleti csoportjában. Ma a bajnokság egyik élcsapata, ékszerdoboz stadionnal.

A IV. kerületi Újpestet elkönyvelték "rendőrcsapatnak", mivel a Belügyminisztérium támogatta a Dózsát. Ma már Újpest FC-nek hívják. Stadionja nemrég lett felújítva, de egy-egy városi derbin mindig az az érzésem, hogy kicsire tervezték, jelenleg is felújítás alatt áll.

A XIX. kerületi Budapesti Honvéd a Honvédelmi Minisztérium csapata volt, manapság Kispest önkormányzatának támogatásával szerepel és a neve Budapest Honvéd FC. A stadionját ugyan az elnöke felújítatta, de további fejlesztésre szorul, ami hamarosan realizálódik.

A III. kerületi TVE a jelenlegi főpolgármester Tarlós István, volt óbudai polgármester hathatós támogatásával az első osztályig jutott, ahol gyakran skandálták drukkerei, hogy „hajrá kerület, első a becsület”. Már rég kiestek az első ligából, most az NB III-ban harcolnak.

A Csepel SC is sokáig volt meghatározó az első ligában. A szocializmus bukásával, és a klub gazdasági stabilitásának csökkenésével, valamint az egyoldalú gazdasági szerkezettel úgy, mint több vidéki volt baloldali NB 1-es fellegvár - Salgótarjáni BTC, Tatabányai Bányász SC, Dunaújvárosi Kohász SE, Ózdi Kohász, Komlói Bányász SK, Dorogi AC – talán végleg távozott az első osztályból.

A jelenleg alacsonyabb osztályban szereplő nagy múltú fővárosi csapat közül a Vasas Izzó, a Budafoki MTE, és a BKV Előre SC pár évet eltöltött az első osztályban, a Pénzügyőr SE, 22. számú Volán, Bp. Építők SC, Ganz Mávag (a csapat megszűnt, területe beépítve), Erzsébeti SMTK inkább a második vonalban vitézkedett. Itt stadionfejlesztés szóba sem jött eddig.

A gazdasági lehetőségek szűkülése miatt sok jelentős magyar vasutas klub vegetálásra kényszerül: BVSC, Pécsi VSK, Győri MÁV DAC, Szegedi VSE. Egyedül a Szombathelyi Haladás tartja magát közülük.
Pécsnek 1980-ban kettő NB I-es csapata volt (PMSC, PVSK), majd hosszú évekig egy sem. A PVSK a megyei bajnokságba zuhant, a PMFC pedig jelenleg az NB 3-ban szenved.
Ellenpélda lehet az atomenergia jelenlegi hazai futtatása folytán a Paksi FC csapatának és az Erőműnek jelentős támogatása. A Diósgyőr is régi-új színfoltja az első ligának – hatalmas és egyedi szurkolótáborával és sajátos Miskolc életérzésével.

A Székesfehérvári Videoton FC és a Felcsúton található Puskás Akadémia FC, valamint a Győri ETO FC is fejlődésnek indult, új stadion létesítésével. Jelenleg más okból kifolyólag az ETO a Nyíregyháza sorsára jutva az NB III-ból kénytelen feléledni újra, de ebben a városban található a Gyirmót FC is, mely az előkészületek során legyőzte az AS Roma csapatát is és jelenleg vadonatúj stadionjával együtt az élvonalban szerepel. Dunaújvárosban sokáig jó csapat volt és stadion nem. Most stadion van, de a csapat csak az NB III-ban küszködik. Sok NB I-es meccset játszanak más csapatok e létesítményben.

A Debreceni VSC évek óta a bajnokság esélyese, sőt a Bajnokok ligája és Európa liga keretében oly ismert csapatokat hozott el hozzánk, mint az FC Liverpool, Lyon, ACF Fiorentina, Sampdoria FC, PSV Eindhoven. A  megszokott környezet helyett a Puskás Ferenc Stadionban kényszerült játszani, mivel nem rendelkezett előírásoknak megfelelő stadionnal, ami mára már rendeződött.

Stadionépítések hatása

Egy attraktív stadion bevonzza a nézőket és vendégcsapatok számára is megtisztelő oda ellátogatni. Sok világeseményt buktunk el a megfelelő stadionok hiánya következtében. A Magyar labdarúgó válogatott hosszú évtizedek távolmaradása után, idén végre ott volt az Európa Bajnokságon, ahol nagyszerűen helytállt. Mindezekért időszerű az új Nemzeti Stadion felépítése, megfelelő méretekkel.

Összegzés

A környező országoktól is évtizedekkel voltunk lemaradva stadionok területén, ami jelenleg már nem áll fenn, fejlesztésre került ez a terület. Véleményem szerint viszont az épített stadionjaink kisebbek, mint ami egy jól funkcionáló sportág esetén szükséges lenne. A labdarúgás jobb feltételek közé került, így a fejlődés is prognosztizálható. Nézők nélkül viszont nincs hangulat, nincs valódi hajtás. A jelenlegi magyar viszonyok közepette a jegyárakat inkább vissza kellene fogni és nem a nyugati árakhoz közelíteni. Olcsó jegy - több néző, nagyobb bevétel! Szeretném megérni, hogy a nemzetközi porondon tovább kelljen bővíteni a stadionjainkat, mert sokan nem férnek be a lelátóra. Megfelelő stratégiával, további befektetésekkel és jól képzett, motivált edzőkkel mindez elérhető.