Mitől lesz jó vagy rossz egy focicsapat és hogyan készítik fel a játékosokat a különböző országokban? Ezekre a kérdésekre keressük a választ, miközben a magyar foci helyzetére is kitérünk.
Nyugat-Európában megfigyelhető, hogy már nagyon fiatal korban elkezdik a gyerekek játékos oktatását és sportra nevelését. Az utánpótlást tömörítő intézmények jól szervezettek és központi filozófiájuk van, ami általában haladó gondolkozást, illetve modern metódusokat és technológiát alkalmaz. Sokkal inkább szól a fociról a szövetségek és alapítványok munkája. Az embernek az az érzése a külföldi berendezkedést vizsgálva, hogy akárcsak egy jó és átgondolt autó esetében a sofőr köré, a futballban a focisták köré épül a rendszer. Ez aztán mindenhol meg is mutatkozik, a csapat nyer - minden téren. Angliában például egy új tehetséggondozó programot indított fiatal játékosok számára. Egy BBC interjúban a Fulham Akadémia igazgatója Huw Jennings at mondta, hogy a fiatalkortól való edzés hosszú távon hat majd a nemzeti futballra.
 
Infrastruktúra
A Magyar Labdarugó Szövetség (MLSZ) felkérésére a Double Pass nevű független belga cég, felmérést készített az futball akadémiák, azaz az utánpótlás bölcsőjének állapotáról. Mindezt azért, hogy megtudják, hol tartanak a vezető európai klubokhoz képest és, hogy pontos képet kapjanak róla merre kell haladniuk. A 2014-ben elkészült első, 134 oldalas jelentés pontosan rámutatott a jelenlegi rendszer hibáira, miszerint szervezeti szinten vannak problémák. Nem világosak a célkitűzések, egyének hoznak stratégiai döntéseket, miközben az akadémiák és a klubok kapcsolata nem tisztázott és rendezett.
 


 
Habár az infrastruktúra fejlesztése indokolt volt és üdvözölt, az edzéseket és az utánpótlás nevelését, a tehetségeket nem megfelelően támogatják. Hiányoznak a rendszeres és alapos felmérések, a részletes funkcionális, technikai-taktikai és pszichológiai vizsgálatok.
 
Fizikai felkészültség
Különböző összehasonlításokban vizsgálhatjuk meg egy csapat vagy játékos teljesítményét. Bicskei Bertalan egy filmes interjúban az NB I-es összmozgás-mennyiséget vetette össze a jobb focistákéval. Az élvonal játékosai extrém esetben 14-15 kilométert is futnak egy meccs alatt. Ez a szám itthon 5-10 kilometer. Bicskei szerint az igazi differencia mégsem itt mérhető. Szerinte az intenzív mozgás, az intenzív mozdulatok az igazán mérvadóak. Az nyugat-európai szint 200-250 robbanékony mozdulat meccsenként, ez a magyar átlagot tekintve körülbelül négyszeres szám. A volt válogatott labdarugó véleménye alapján a fizikai felkészítés csak az egyik fele a problémának, inkább a technikai hiányosságainak tudja be a jelenséget.
Korábban a német válogatott is segítségre és edzései újragondolására szorult. Bár a legutolsó világbajnokságot megnyerték, előtte utoljára 1990-ben került erre sor. Az erőnléti edzők csapatát Mark Versetegen erősítette és módszerei meghozták a sikert a csapat számára. A New York Times részletes interjút készített az edzővel, többek közt módszereiről is. Verstegen elmondta, hogy “a fizikai edzés nagyon általános volt, sok hosszú futással. Ugyan a játékosok még mindig sok időt töltenek a technikai és taktikai munkával, de a fizikai felkészülés fókuszáltabb és egyénre szabottabb.”.
 
Mentális felkészültség
Meglehetősen háttérbeszorult a mentális felkészülés fontossága, pedig esszenciális szerepe van. Még kevésbé elterjedt a sportpszichológus alkalmazása, pedig a szakértők szerint a pszichológusoknak folyamatosan jelen kellene lenniük és össze kellene dolgozniuk a stábbal. Amíg más fejlett országoknál minden csapatnál és válogatottnál - természetesen nem csak a fociban - van állandó pszichológus, addig a magyaroknál ez nincs így. “A sportpszichológiai technikákat ugyanúgy tanulni kell, mint például a kapura dobást vagy lövést. Sajnos az edzői társadalom egy része még mindig azt hiszi, hogy minden a pályán dől el. Mentálisan is edzeni kell!” – fogalmazott dr. Lénárt Ágota sportpszichológus, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Pszichológia Tanszékének vezetője az MTI megkeresésére még 2010-ben az Európa-bajnokság kézilabdaveresége után. Becslései szerint a magyar olimpiai keret tagjainak mintegy fele járt már sportpszichológusnál, ugyanakkor csak a versenyzők negyedének van állandó kapcsolata pszichológusával. Nyugaton és a tengerentúlon minden élcsapatnál, illetve válogatottnál állandó a pszichológusi jelenlét.
 


 
Más országoban fejlett mentális edzést alkalmaznak, melyek hasonlóak a stratégiai játékokban, mint amilyen a foci és a póker is. Luca Pagano profi pókerjátékos is külön coach segítségét kérte. Elmondása szerint az is fontos, hogy az adott szakember tisztában legyen a sport sajátságaival, hogy könnyebben azonosulhasson játékosok problémáival. A pszichológsok munkája segíthet ugyanos a döntéshozási képesség fejlesztésében, ahogy a helyzetfelmérő készség és az anlitikus gondolkodás elsajátításában is.
 
Hogyan lehet jó focistákat nevelni?
Pontosan a fent leírtakból kirajzolódó elveket kell követni. Tehát szükségünk van infrastruktúrára, hogy megfelelő körülmények között lehessen edzeni. Megfelelő technikai alap kell már nagyon fiatal kortól, majd nagy fizikai terhelés a kamaszkorban. Aztán szükség van edzőkre, akik céltudatosan magas szakmai tudással vezetik a sportolók fejlődését, sportpszichológusokra, akik mentális téren segítenek a gyerekeknek, sportolóknak. Egyébként pont ezekben nem jeleskedik az itthoni rendszer, de a Double Pass-al aláírt három éves együttműködés a jó irányba mozdíthatja a dolgokat. Szabó Tamás az MLSZ részéről az auditálás vezetője az MTI-nek elmondta a sportsmarketing.hu interjút hogy ez egy “Magyarországon eddig példa nélküli, széles spektrumot átölelő vizsgálat, amely támpontot ad ahhoz, hogy a sikeres külföldi akadémiákhoz képest hol járunk, és hogyan tudunk előrelépni.”