A hőszigetelés az energiamegtakarítás kiváló eszköze, amely akár a fűtési költségek 30-35 százalékos csökkenését eredményezheti. A megfelelően kivitelezett hőszigetelés mindig megtérülő, éppen ezért kellő figyelmet kell fordítanunk az alkalmazott anyagokra és módszerekre.

Tény, hogy a hőszigetelés költsége igencsak jelentős összeg, különösen egy nagy alapterületű családi ház esetén. Minél nagyobb a hőveszteség, annál gyorsabb lesz a megtérülés; a homlokzati hőszigetelés mellett tető-, padlás-, padló- és pinceszigeteléssel védekezhetünk a veszteségek ellen. Ha szem előtt tartjuk az évről évre emelkedő energiaárakat, a minél alaposabb hőszigetelési megoldások válnak ajánlhatóvá.

A szigetelt felületek az energiamegtakarítás feltételei

A lakóházak esetében a falak és az ajtó- és ablakrések szigetelése mellett a tető- és a padlóterületek szigetelésére is szükség van. Ezek együttesen képesek biztosítani azt az energiahatékonyságot, ami alacsony fűtésköltséget eredményez számunkra.

A felületek méretéből adódóan a falak jelentik a hőszigetelés legfontosabb területét. Az újabb lakóingatlanok jobb hőszigetelő képességű falazóblokkból épülnek, a régebbi házak esetében azonban a hőenergia 40%-a is távozhat a falakon keresztül.

Ritkábban esik szó a tető szigetelésének fontosságáról, holott a hőenergia csaknem negyede távozhat ezen keresztül. Fontos megjegyezni, hogy a tető szigetelésére beépített és beépítetlen padlástér esetében is szükség van. Ezt az állítást elsősorban a hő fizikai tulajdonsága indokolja, miszerint a meleg levegő felfelé igyekszik, vagyis a tető kisebb hőátbocsátási tényezővel kell rendelkezzen a falaknál, azaz jobb hőszigetelésűnek kell lennie.

A nyílászáról esetében a hőszigetelés mértékét jellemzően két különböző tényező határozza meg; részben az üvegfelületek szigetelő képessége, részben a réseken átjutó levegő mennyisége befolyásolja, mennyi hőenergiát veszítünk. A régi ablakok az évtizedek során vetemednek és deformálódnak, így bizonyos idő eltelte után már csakis az ablakcsere lehet az egyetlen hatékony megoldás. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy ablakcserét követően tudatos szellőztetésre van szükség, hiszen a meleg levegővel együtt a pára is megreked a lakásban, ami falpenész kialakulásához vezethet.

Szót kell ejteni a padló- és talajszigetelésről is, ami akár 15%-os hőveszteségért lehet felelős. Néhány évtizeddel ezelőtt az építőszakma egyáltalán nem foglalkozott a talaj irányába elszenvedett hőveszteséggel, így a régebbi házak esetében a legritkábban fordul elő padlószigetelés. Amennyiben a lakóingatlan alatt fűtetlen pince helyezkedik el, annak födémét egyszerűen szigetelhetjük, így elkerülve a padlózat bontását.

Milyen hőszigetelő anyagokat válasszunk?

Hőszigetelő lapok és tekercsek széles kínálatával találkozunk, így könnyedén kiválaszthatjuk az optimális vastagsággal és szigetelő képességgel rendelkező termékeket. A hőszigetelő anyagokat elsősorban anyaguk alapján különböztetjük meg, valamint számontartjuk azok sűrűségét és nyomószilárdságát.

A mai napig a polisztirollap a legismertebb hőszigetelő, de ma már kapható grafitadalékkal dúsított változat is, ami hozzávetőlegesen 10%-os hatásjavulást eredményez számára.

A másik elterjedt hőszigetelő anyag az üveg- és kőzetgyapotlemez, ami vizes területek kivételével a polisztirolhabhoz hasonlóan széleskörűen használható. Létezik vakolható változata, tűzálló tulajdonsága miatt fontos védelmi megoldás lehet.

Mindezek mellett érdemes megismerkedni az üveghab, a kenderbeton és a cellulóz szigetelés kifejezésekkel is. Némi utánjárás után könnyedén megtalálhatjuk a számunkra optimális megoldást.