Tatabánya, OPUS TIGÁZ Tatabánya
bajnoki szereplések
| szezon | bajnokság | osztály | klub neve | hely | pontok |
|---|---|---|---|---|---|
| 2023/2024 | Nemzeti Bajnokság III, Észak-Nyugati csoport | 3 | OPUS TIGÁZ Tatabánya | 1 | 66 |
| 2022/2023 | Nemzeti Bajnokság III, Nyugati csoport | 3 | OPUS TIGÁZ Tatabánya | 2 | 90 |
| 2021/2022 | Nemzeti Bajnokság III, Nyugati csoport | 3 | Tatabányai SC | 8 | 57 |
teljes név
Tatabányai Sport Club
Szurkolók
alias
TBSC
Tatabánya FC
AS Tatabaniese Calcio
Tatabánya FC
AS Tatabaniese Calcio
kapcsolódó csapatok
cím
elérhetőség
telefonszám +36 (20) 483 1525
e-mail karapg513@indamail.hu
alapítás
1910. február 6.
klub színei
kék - fehér
bajnokság (2024/2025)
stadion
- Grosics Gyula Stadion
(1940 - )
- Erőműi Sportpálya
(? - ?)
- TSC-pálya
(1910 - 1940)
- Béke téri Stadion
(? - ?)
- Szőnyi úti Stadion
(2008)
2008 tavasz
névváltozások
- Tatabányai Sport Club
1910 - 1949 - 1947-ben beolvadt a klubba a Tatabányai SC MaDISz és a Tatabányai SC Barátság
- Tatabányai Tárna
1949 - 1951 - Tatabányai Bányász SK
1951 - 1956 - Tatabányai Sport Club
1956 ősz - 1957 augusztus - Tatabányai Bányász SC
1957 - 1992 - Tatabányai Sport Club
1992. március 9 - 1995 - Tatabányai FC
1995 - 1996 - Lombard FC Tatabánya
1996 - 2002 - 2002-ben klubbot működtető kft. Szombathelyre költözött és Lombard FC Haladás néven indított csapatot
Helyette a Csepel-Auto Tradert működtető cég költözött Tatabányára és itt indította csapatát - Auto Trader-FC Tatabánya
2002 - 2005. szeptember - Csőszer FC Tatabánya
2005. szeptember - 2005. szeptember 20 - Csőszer FC Tatabánya-Auto Trader
2005. szeptember 20 - 2006 - Football Club Tatabánya
2006 - 2007. március - Football Club Tatabánya-Vértes Center
2007. március - 2007. június - Football Club Tatabánya
2007 - 2010 - Enternet-Football Club Tatabánya
2010 - 2011. június - Duna Football Club Tatabánya
2011. június - 2013
Football Club Tatabánya
2013 - 2018 - 2018. június 20-án beolvadt a Tatabányai FCE csapata
- Tatabányai Sport Club
2018. június 20 - 2023 - OPUS TIGÁZ Tatabánya
2023 -
dicsőséglista
- 7-szeres NBII/másodosztályú bajnok
1912, 1914, 1948, 1950, 1955, 1999, 2005 - NBI/első osztály bronzérmese
1964
1966
1981/1982
1986/1987 - Magyar Kupa döntős
1972
1984
1999 - Középeurópa Kupa győztes
1973
1974 - NBI/első osztály ezüstérmese
1980/1981
1987/1988
mérkőzések
-
2025.02.23
Kisvárda-Master Good - OPUS TIGÁZ Tatabánya -
2025.02.16
OPUS TIGÁZ Tatabánya - Budapest Honvéd FC -
2025.02.09
Szeged-Csanád GA - OPUS TIGÁZ Tatabánya -
2024.12.01
Békéscsaba 1912 Előre - OPUS TIGÁZ Tatabánya -
2024.11.24
OPUS TIGÁZ Tatabánya - Szentlőrinc SE
kapcsolódó weboldalak
szurkolói csoportok
- Los Banditos (1999 - 2002)
- Turul Ultrái (2000 - )
segítség
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
Nemzeti Sport
2005.09.21
⚽️ Együttműködési megállapodást írt alá az OPUS TIGÁZ Zrt és a TSC Labdarúgó Kft – jelentették be a felek a Földi Imre Sportcsarnokban rendezett sajtótájékoztatón. A megállapodás értelmében az OPUS TIGÁZ névadó szponzorként támogatja a csapatot, amely a továbbiakban „OPUS TIGÁZ Tatabánya” néven szerepel a labdarúgó Nemzeti Bajnokság III. osztályának Nyugati csoportjában.
https://www.facebook.com/TSC1910/posts/pfbid0SviNXFgP3yK27eHGwgVZhxr6brp9TwWgidAAMFs7mdzTXrJqTBihzXDq11SH2Zszl
Jobban nem is kezdődhetett volna: a szerzett gólok miatt hosszúra nyúló kisfilmben mutatták be a Földi Imre Sportcsarnokban kedden, milyen őszt zárt az NB III Nyugati csoportját vezető Tatabányai SC. Bencsik János, a térség országgyűlési képviselője azzal indította beszédét, hogy „Jó szerencsét!”, majd így folytatta:
„Jó fél évtizeddel ezelőtt, amikor a meglehetősen zavaros időszak véget ért, a megyei harmadosztályban kellett egészen fiatal, mondhatni, gyerkőcökre épülő csapattal elindulni. Azóta évről évre feljebb lépett az együttes, az NB III-ban pedig némi izmosodás és frissítés történt, mígnem eljutottunk odáig, hogy teljesítenem kell az annak idején tett ígéretemet: ha saját erőből, saját nevelésű játékosokkal eljut az NB II küszöbére a csapat, segítek abban, hogy olyan szponzora legyen, amely lehetőséget ad arra, hogy nyugodt körülmények között készülhessen, és felkerülhessen a másodosztályba, hogy ott meghatározó szereplővé váljon.”
Ebben az idényben a szokottnál is nehezebb feljutni, hiszen a harmadik vonal megnyerése önmagában nem ér másodosztályú tagságot – osztályozón kell kivívni NB II-es klub ellen. Ugyanakkor a „Bányász” az elmúlt hónapokban bizonyította, nemcsak a jó szerencséjében bízhat – hanem a csapat erejében és immár az Opus Tigáz támogatásában.
„A megállapodás mérföldkő az életünkben – fogalmazott Torda Balázs, az energetikai vállalat vezérigazgatója. – Van másfél millió ügyfelünk, a gondoskodás benne a zsigereinkben, fontosnak tartjuk az egészséges életmód ösztönzését, így a nagy hagyományokra visszatekintő helyi sportélet támogatását is. Ezért is örülünk, hogy hosszabb távra szóló együttműködést kezdünk, hisszük és reméljük, a segítségünkkel a csapat előbb-utóbb felkerül az NB II-be. Azt kívánom magunknak, hogy amit megálmodtunk, váltsuk valóra.”
Ezen a ponton érdemes visszakanyarodni 2018-ig, amikor – amint azt Sámuel Botond ügyvezető elnök felelevenítette – a Tatabányai SC kvázi visszafogadta elveszett bárányát, a labdarúgó-szakosztályt: „A megyei harmadosztályból indultunk... Tisztában voltunk azzal, Tatabánya megérdemli, hogy a jó kézilabdacsapata mellett jó focicsapata is legyen. Vannak remek vívóink, birkózóink, dzsúdósaink, büszkék vagyunk rájuk, de a foci az kell. S ez az együttes rászolgál a szeretetre, köszönjük mindazoknak, akik segítenek nekünk.”
A kék-fehérek meccsei egyre több nézőt vonzanak a Grosics Gyula Stadionba, s az utánpótlás is rendben van: a tehetségközpontnak számító Tatabányában manapság 300 gyerek rúgja a labdát. Az első csapat keretét túlnyomórészt saját nevelésű játékosok alkotják.
„A csapat nevében köszönet szoknak, akik oroszlánrészt vállaltak a megállapodás megszületésében – mondta Gyürki Gergely vezetőedző. – Hogy mit jelent ez nekünk? Biztonságot, stabilitást, egyben óriási felelősséget. Amikor a nyáron azzal a szolid céllal vágtunk neki az idénynek, hogy legyünk az első tízben, kevesen gondolták, hogy fél év múlva nagy lehetőség kapujában állunk majd: visszahelyezhetjük Tatabányát a futballtérképre. Akik kijártak a mérkőzéseinkre, szerethető csapatot láthattak, amely nem biztos, hogy mindig szemkápráztató focival rukkolt ki, ám a maximumra törekedett. A későbbiekben is ezt az utat szeretnénk járni, de fontos, hogy reális célokat tűzzünk ki magunk elé. Ebben az évadban még nem elvárható a feljutás, ha sikerül, az nagy bravúr lesz.”
A film mindenesetre pereg tovább...
2023.01.31
https://www.nemzetisport.hu/labdarugo_nb_ii/tatabanya-nevado-szponzor-allt-a-listavezeto-csapat-melle-2937659
súlyemelő, tömegsport, vívó és úszó. A résztvevők megállapodtak, hogy a szövetség első elnökségét az alapítók delegálják: a Tatabányai önkormányzat 5 főt (Bencsik János polgármester, Benyeczkó László, dr. Helmle László, Kovács Nimród, Szalai Gábor), a Tatabányai Bányák Vállalat 4 főt (Szikrai Miklós vezérigazgató, Jagicza László, dr. Varga József, Weisz Tibor), a szakosztályok 3 főt (Salamon Zoltán, Sárosi Ferenc, Simó Lajos). Az ügyvezető elnöki címre a legesélyesebb Kovács Nimród és Katona László, de a küldöttgyűlésen egyikük sem kapta meg a szükséges kétharmados többséget. Ezért Bencsik János polgármester felkérte és megbízta Sárosi Ferencet, a korábbi ügyvezető elnököt, hogy a harminc napon belül kiírandó új választásokig — a folyamatos munka érdekében — lássa el az elnöki teendőket.
Nemzeti Sport
1992.03.11
Ettől függetlenül az a munka amit a TFCE megkezdett, és azok az irányvonalak amiket közel két éve lefektetett nem változtak.
A felnőtt csapat szisztematikus, egyértelműen NB 3-at célző építése ezen a nyáron is tovább folytatódott, mindezt úgy hogy ismét csak tatabányai kötődésű vagy környékbeli játékosok érkeztek a kerethez.
2018.07.13
https://www.facebook.com/tsclabdarugas/posts/498258733959384
Mint Molnár Tamástól, a megyei III. osztályban szereplő TFCE (Tatabánya Futball Club Egyesület) elnökétől megtudtuk, a kizárás hivatalossá válása után pénteken sikerült átigazolni a Tatabánya FC azon négy játékosát (Farkas Viktor, Klausz Ádám, Krupánszki Balázs, Soltész Barnabás), akiket a TFCE már korábban is szeretett volna a soraiban tudni. Említett játékosok pályára is léptek a vasárnapi, Császár elleni bajnokin.
A TFCE időközben attól a négy játékosától (Göncz Dávid, Máté Ákos, Tóth Norbert Dániel, Veress Ádám) is megvált, akik pályára léptek volna a Tatabánya FC Sárvár elleni NB III.-as bajnokiján.
– Az elnökség döntése alapján nem vonjuk fegyelmi eljárás alá a játékosokat, de a továbbiakban nem számítuk rájuk. További pályafutásuk elé nem gördítünk akadályt, sok sikert kívánunk nekik – mondta a kemma.hu-nak Molnár Tamás.
http://www.kemma.hu/komarom-esztergom/sport/vege-kizarta-az-mlsz-a-tatabanyat-az-nb-iii-bol-716539/
A Magyar Labdarúgó-szövetség azonban ezt a határozatát felülírta azzal, hogy kizárta a Tatabányát az NB III Nyugati csoportjának küzdelmeiből, az eddig lejátszott meccsein elért eredményeit pedig a bajnokságban részt vevő valamennyi sportszervezetnél törli, míg a kizárt együttest a tabella utolsó helyére sorolja.
forrás: http://www.nemzetisport.hu/labdarugo_nb_ii/nb-iii-az-mlsz-kizarta-a-tatabanyat-a-bajnoksagbol-2556465
szurkolónak volt kedvenc pesti csapata (már ezt sem értenék), hanem szinte minden pestinek is volt min. egy kedvenc vidéki csapata ... ez vagy az eredeti pátriából jött, vagy Pesten "fogant" ... ma már hihetetlen, de Pesten több tízezer Tatabánya éd Dorog-szurkoló volt ... aki nem hiszi, járjon utána ... amikor '64-ben a Fradi-TBSC meccsre 70000-et írt a Népsport ... pedig voltunk vagy 90000-en ... HAJRÁ BÁNYÁSZ!!!
http://www.nemzetisport.hu/nso_cikkhozzaszolas/?cikk_id=2548609
„Jövőképet ismertetni jöttünk össze, alapjairól szeretnénk újjáépíteni a tatabányai labdarúgást" – mondta a sajtótájékoztatón Schmidt Csaba, a város polgármestere.
A Tatabánya FC többségi tulajdonosa (70 százalékban) az olasz kézben lévő AGS Sport 23. Kft. Molnár Tamás, a TFCE elnöke elmondta, hogy mivel a Tatabányát kizárták az átigazolásokból, és mivel gyakorlatilag nincs játékoskerete, aligha lesz folytatás.
A Nemzeti Sport Online információi szerint a tartozás mintegy 80 millió forint körül van. Azt is megtudtuk – amit a városvezetés is kommunikált –, hogy az önkormányzat rendre teljesítette az általuk vállalt kötelezettségeket. Tudomásunkra jutott az is, hogy a futballisták zöme az NB III Nyugati csoportjának utolsó helyén álló Komáromban folytathatja, de van olyan játékos is, aki magasabb osztályba léphet.
Úgy tűnik, hogy a tavaszi szezonban a TFCE a Grosics Gyula Stadionban játssza majd a hazai mérkőzéseit. Az már viszont biztossá vált, hogy az NB II-es Budaörsnek Tatabánya lesz az ideiglenes otthona, mivel a klub a pályája átépítése miatt albérletbe kényszerül költözni.
A Tatabánya FC tehát gyakorlatilag megszűnt létezni, itt a vége. A klub helyét tulajdonképpen egy másik egyesület veszi át a városban.
Az olasz befektetők (AGS Sport 23. Kft.) 2015 nyarán szálltak be a Tatabánya FC-be, ám a többségi AGS és a kisebbségi tulajdonos önkormányzat között már 2016 augusztusában is nézeteltérés alakult ki arról, hogy ki és hogyan teljesíti a szerződésben foglaltakat. Végül tavaly nyáron az elmaradt bérek miatt az akkori vezetőedző, Várhidi Péter és több játékos is feljelentette a klubot, az MLSZ pedig kizárta az átigazolásokból. Várhidi Péter végül augusztusban felbontotta a szerződését a klubbal. Massimiliano Caroletti akkori ügyvezető októberben állítólag befektetőket keresett az olasz tulajdonrészre, majd váratlanul bejelentették, hogy lemond. Ez nem sokkal azután történt, hogy az önkormányzat közleményben jelezte: megrendült a bizalma a többségi tulajdonosban, és dolgozni kezdtek azon, hogy új alapokra helyezzék a városi labdarúgást.
2017.01.26
http://www.nemzetisport.hu/labdarugo_nb_ii/ugy-tunik-itt-a-vege-nincs-tobbe-tatabanya-fc-2548609
http://gyujtemeny.vatera.hu/jelveny_kituntetes_jelkep/sport/ritka_t_s_c_sport_club_tuzzomanc_jelveny_2166863627.html
http://gyujtemeny.vatera.hu/jelveny_kituntetes_jelkep/sport/tatabanyai_tarna_sport_klub_gomblyukjelveny_2071676933.html
forrás:
Eőri Attila
Eredményjelzőn FC Tatabánya
2013.09.11. Tatabánya - Ferencváros (Ligakupa)
forrás:
http://gyujtemeny.vatera.hu/jelveny_kituntetes_jelkep/sport/sport_tatabanyai_banyasz_sc_kituzo_jelveny_1736751296.html
Leírás:
Átmérő: 36,0 mm, vastagság: 2,0 mm.
Anyaga: nyolcszögletű vert ezüst.
Előlapon kiemelkedő vonalperemen belül körfelirat: TATABÁNYAI SPORT CLUB. Belül bányászjelvény, alatta évszám: 1910.
A hátlapon alul egymásba fonódó betűk: TSC, felette felirat: JÓ SZERENCSÉT!
Alkotója: ismeretlen
Publikációk:
Roznai 344. sz.
Leírás:
Átmérő: 70 mm, vastagság: 3,0 mm.
Anyaga: vert bronz.
Előlapon vonalperemben a tatabányai városi sportcsarnok képe. Alatta felirat négy sorban: A TATABÁNYAI BÁNYÁSZ / SPORT CLUB / 75 ÉVES JUBILEUMA EMLÉKÉRE. A sportcsarnok képe felett a TBSC olajágakkal koszorúzott jelvénye, mellette két oldalon évszámok: 1910 - 1985.
Alkotója: ismeretlen.
http://banyaszmult.uw.hu/
2011. június 16.
Legendák támaszthatják fel a tatabányai futballt. Mészáros Lőrinc cége, a Mészáros és Mészáros Kft 50 százalékos tulajdonjogot vásárolt a Tatabánya FC-ben. A jövőben az exakadémista edző, a tatabányai legenda, Vincze István szakmai igazgató, volt csapattársa, Kiprich József vezetőedző lesz Tatabányán. A bányászvárosban nagy célokért harcolnak: az első hat hely valamelyikének megszerzésében Puskás-akadémista növendékek és NB I-es játékosok egyaránt szerepet kapnak. Az újdonságokról ma Tatabányán tartottak sajtótájékoztatót.
A Puskás Akadémia kuratóriumi elnöke, Mészáros Lőrinc vállalkozása, a Mészáros és Mészáros Kft. részesedést szerzett a tatabányai futballklubban. Az önkormányzat 36 millió forintos éves támogatása mellett a kft 50 millió forinttal járul hozzá a klub működéséhez. Az új célokat új szakmai stáb valósíthatja meg. A bányászváros NB II-es csapatának új vezetőedzője Kiprich József, kapusedzője Kiss Imre, szakmai igazgatója pedig Vincze István lesz. A sportigazgató, Jakab János és a tanácsadók, Csapó Károly és Szabó György szintén tevékeny részesei voltak a nyolcvanas évek sikereinek.
„A Mészáros és Mészáros Kft ötvenszázalékos tulajdonrészt vásárolt a Tatabánya FC-ben és évi ötven millió forinttal támogatja a futballklubot. Az eddig a Puskás Akadémián dolgozó Vincze István lesz a szakmai igazgató, a vezetőedzői teendőkkel egy másik tatabányai ikont, Kiprich Józsefet, bíztuk meg. Az a célunk, hogy minél jobban megerősítsük a keretet, mert csak így tudjuk megvalósítani céljainkat. Vincze István felcsúti tapasztalata révén elképzelhető, hogy a Puskás Akadémián végzett növendékek egy része Tatabányán kap lehetőséget, de vannak NB I-es kiszemeltjeink is! Akkor leszek maradéktalanul boldog, ha idővel sikerül kivívnunk a feljutást! Az első idényben az első hat hely valamelyikén kell végeznie a csapatnak” – mondta érdeklődésünkre Mészáros Lőrinc, a Puskás Akadémia kuratóriumi elnöke.
Jakab János, aki 1976 és 1978 között maga is Tatabányán futballozott (és akinek Vincze Pilu kölyökkorában labdát szedett…) hozzátette, hogy az új szakmai felállás nem jelent forrásmegvonást a többi helyi sikeres sportágtól. A Puskás Akadémia felügyelőbizottsági elnökeként is dolgozó sportvezető hangsúlyozta: a szakmai stáb szívügyének tartja, hogy Tatabányán családias keretek között működjenek egymás mellett a sportágak.
A csapat a 2011–2012-es idényben Duna FC Tatabánya néven szerepel. A klub ügyvezetője, a Puskás Akadémia műszaki igazgatója, Mészáros László, a technikai vezető, egyben a klub sajtófőnöke pedig a PTV kommentátora, a Lánchíd Rádió szerkesztő-riportere, Balogh Balázs lesz.
forrás: http://www.pfla.hu/?q=news/1910
A jövőben az eddigi névszponzor Vértes Center nem támogatja a tatabányai labdarúgást, s a városi önkormányzat sem tud több pénzt adni a korábbiaknál – évente negyvenmillió forintot utaltak a városházáról –, így most nagyjából ugyanekkora a hiány.
http://www.nemzetisport.hu/migralt_cikkek/20070614/dorge_rostand_kouemaha_a_penzeszsak/
http://www.mfor.hu/cikkek/Hamarosan_nyilik_a_tatabanyai_Vertes_Center.html
forrás:
Bran - email
forrás:
Varga Lajos: Gólok, pontok, eredmények
forrás:
Sport Zsebkönyv 80/81
Alapítás: 1910
Cím: 2800 Tatabánya, I., Ságvári u. 9., telefon: 12-55
Technikai vezető telefonja: 10-20/141 vagy 250 mellék
Pálya: ugyanaz, 22.000 néző
Szín: kék-fehér
forrás:
Sport zsebkönyv '74-75
forrás:
Győr Béla - email
forrás:
Pluhár István: Magyarországi sportegyesületek története (1941)
A kék – fehérek a 2010 – 2011 – es szezonban Enternet – FC Tatabánya néven szerepel majd az NBII – ben. A vezetőedző Herédi Attila lesz, a pályaedző P. Nagy László. A cégvezetői feladatokat Bolla Krisztián látja el, míg az ügyvezető igazgató Horváth Győző lesz.
A sajtótájékoztatón elhangzott: komoly terveket sző az új csapatvezetés. Az önkormányzat támogatásával, és az új befektetőkkel karöltve szeretnének a jövőben NBI – es csapatot építeni. A játékoskeret együtt marad. Június tizenötödikei dátummal egyedül Perez távozik. A többiek július 5 – én megkezdik a munkát Herédi Attila irányításával.
forrás:
http://www.tatabanyafc.hu/index.php?page=news_945
forrás:
http://www.vatera.hu/gyujtemeny/zaszlok/tatabanyai_banyasz_sc_zaszlo_dr_lakat_k_dedikalta_170056497.html
forrás:
Népsport 1978
2010. jan. 17.
Száz éve futballoznak Tatabányán, de a foci vagy a klub számít?
Színvonalas centenáriumi kupával ünnepelte 100 éves fennállását a tatabányai labdarúgás. Ezt így helyes használni és tatabányai futballvezetők is így kommunikálták az ünnepi tornát. Ezzel kapcsolatosan ti, olvasóink nyíltan vállaltátok véleményeteket, ez inspirált engem is a véleménynyílvánításra. Való igaz, hogy csapatok jönnek és mennek, költöznek vagy csődbe mennek. De mi marad utánuk? Mi marad nekünk szurkolóknak? Nekünk csak a foci van, de szerencsére azt nem lehet elköltöztetni. Nem vagyok tatabányai, de olyan helyen élek, ahol hasonló múlttal rendelkező klub szünt meg az elmúlt 15 évben. Így tudom milyen foci nélkül lenni, tudom milyen érzés az, amikor naponta elmész a stadion mellett és eszedbe jutnak a régi szombat délutáni derbik. De megtapasztaltam már a másik oldalt is, amikor az élet oda sodor egy új befektetőt egy másik város csapatával, az emberek újra elkezdenek meccsre járni és a helyi futballról beszélgetni. Talán így lehetett ez 1999-ben is, amikor megérkezett a megmentő szerepében Bíró Péter Tatabányára. Vagy 2005-ben, amikor a III. Kerületből indulva előbb Csepel Autotrader, majd FC Tatabánya Autotrader lett az új Bányász csapat. És ha szervezetileg nem is egy klub működött a 100 év alatt, az embereknek még ma is és mindig csak a Bányász győzelme számít. A sztorihoz hozzátartozik, hogy azóta a III. Kerületi TUE és a Csepel is új életre kelt. Az igazi focirajongónak szerintem teljesen mindegy ki a tulajdonos. A lényeg, hogy van foci. Vagy nem ez a legfontosabb?
forrás: www.nb2.hu/2010-01-17/csapatok-jonnek-es-mennek-de-a-foci-marad/
http://www.tatabanyafc.hu/userfiles/image/100eves_logo.jpg
forrás:
http://www.vatera.hu/item/view/?cod=1434850478
Lévai Ferenc a felügyelőbizottság elnöke pénteki sajtótájékoztatóján elmondta: köszönettel tartoznak David Altomare – nak, hiszen hét évig együtt dolgoztak és akkor állt a labdarúgás mellé, amikor nagyon szükség volt rá. Lévai Ferenc elmondta: a klub körüli bizonytalanságokat szeretnék megszüntetni és mindent megtesznek annak érdekében, hogy az NBII – es szintet tartani tudja a csapat. Természetesen tárgyalásokat folytatnak szakmai és pénzügyi befektetőkkel.
- A város kell, hogy megteremtse a működés stabil hátterét. Úgy gondolom, hogy a stadion és az utánpótlás oldalról eddig sem volt gond. Az első csapat üzemeltetését nekünk kell előteremteni a költségvetésből illetve társ támogatók bevonásával kell biztosítanunk. – mondta Lévai Ferenc.
forrás:
http://www.tatabanyafc.hu/index.php?page=news_706
forrás:
http://www.tatabanyafc.hu/index.php?page=news_720
Az ezerkilencszázas évek elején már ismerték a futballt a Magyar vidéken, így Tatabányán is. Csak 1910.02.06.-ig kellett várniuk a sportág helyi rajongóinak arra, hogy egy nemes gondolkodású bányamérnök - bizonyos Frei Ferenc - megalakítsa a Tatabányai Sport Klubot, a város altiszti kaszinójában. Ezen a napon Ö lett az elnök, és Szmuk Lajost választották titkárrá. Ettől a naptól kezdve a két alapító szervezte és irányította a tatabányai labdarúgást. Május közepén a labdarúgó csapat is megkapta a hivatalos belügyminisztériumi engedélyt és így nem volt akadálya annak, hogy futball mérkőzést rendezzenek Tatabányán. Az egyesület színe már ekkor kék - fehér lett, s megszületett a klub jelszava is: "Bátorság, erő, férfiasság". Bár a környéken már ekkor virágzó futballéletről szólnak a korabeli feljegyzések, az első hivatalos szerződést 1910.08.21.-én játszották. A tízes évek sporthírlapja 1913-ban azt írta, hogy a TSC az ország legjobb vidéki csapata!
Az első világháború megbénította a futballéletet a városban, de a húszas évekre egyértelműen a labdarúgás lett a legnépszerűbb sportág a városban. A TSC a nyugati alosztály bajnokságában szerepelt, és rendre az élcsoportban tanyázott. Az 1925-26-os idényben bevezették a profizmust a Magyar labdarúgásban, ám az
ezzel járó költségeket a tatabányaiak nem vállalhatták és ezért az amatőr bajnokságban indulhattak. A csapat teljesítménye erősen hullámzó volt, mígnem a II. Világháború után az élvonal küszöbére lépett a bányász csapat. Az 1947-48-as bajnokságban azonban sikerült a feljutás, az akkori világ elitjébe tartozó Magyar futball felső házába. Ekkor a nehéz ipart támogató párt politikai irányelvek jótékonyan hatottak a tatabányai csapatra is amely a lehetőségeit kihasználva erős összeállításban kezdhette a bajnoki szezont:
Gál - Triff-Árkosi, Szabó, Kiss - Zárai, Majtán - Dóra, Berki, Balla, Dobos, Lázár.
Igaz, az első évben csak a 13. helyen végzett a csapat s ezzel kiesett a másod osztályba. Ez után 3 évet kellett várni az újabb bajnoki címre s az ezzel járó első osztályú szereplésre. Ez sem sikerült jobban az első kísérletnél, a csapat 16. helyen zárt, s ismét kiesett az első osztályból. Ez után egészen 1955.-ig a második vonalban szerepelt a csapat, ám ekkor egy olyan gárdával sikerült kiharcolni a feljutást, mellyel sikerült megkapaszkodni az első vonalban. 1956-57-ben a 7. helyen zárt a csapat, majd következett a nagy
siker: Az 1957-58-as idényben 4. helyen zárt a csapat, mellyel kiharcolta a legjobb vidéki gárda címet. Ekkor a tatabányai kaput az Arany Csapat legendás hálóőre Grosics Gyula védte. A csapat Lakat Károly vezetésével
indulhatott a Duna kupában ahol két vereséggel az első fordulóban búcsúzott. A következő évben elért 4. hely a Közép Európai Kubában való indulást jelentette, mely óriási sikert, a döntőben a Bratislava elleni győzelmet
hozott az ekkor már Tatabányai Bányász Sport Club néven futballozó gárdának! Hogy ez együttes ekkor már a nemzetközi porondon is jegyezték azt jelzi, hogy 1962.-ben egy nyári nemzetközi torna keretében a következő
ellenfelekkel játszott a bányász: Kaiserslautern, Ajax, Servette, Nancy. Az 1964-es év azért is emlékezetes a tatabányai szurkolóknak, mert Tokióban Csernai Tibor és Gelei József a két tatabányai játékos olimpiai bajnok lett! (szerk.: helyesen 3, Szepesi Gusztáv is olimpiai bajnok lett) Eközben a csapat többi tagja egy ázsiai nemzetközi tornán vett részt, ahol indiai, orosz, és burmai csapatokkal játszottak mérkőzéseket. A legnagyobb sikert a CSZKA Moszkva elleni mérkőzés jelentette, amit a TBSC 65000 néző előtt 1-0-ra nyert meg.
Az 1966-os idényben a csapat a legjobb 8 közé jutott a Közép Európai Kupában, de ott a Fiorentina ellen elvérzett a csapata, akinek edzője akkor az Arany csapat híressége Hidegkúti Nándor volt. (szerk.: helyesen Chiappella Giuseppe, lás: https://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1967-03-15/tatabanya-fiorentina és https://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1967-03-29/fiorentina-tatabanya)Az angliai világbajnokságon Gelei József és Szepesi Gusztáv képviselte a TBSC-t, a Brazil verő, 6. helyen végzett csapatban. Az 1968-as mexicói olimpián ismét két labdarúgó lett olimpiai bajnok a TBSC-ből: Menczel Iván és Szepesi Gusztáv (szerk: Menczel Iván ekkor már Vasas játékos, Szepesi Gusztáv pedig ki sem utazott).
Az 1972-es müncheni olimpián ismét két labdarúgó szerepelt az olimpiai válogatottban: Rothermel Ádám és Tóth Kálmán, aki ezüst érmet szereztek a Magyar csapat tagjaiként. Ebben az évben először a tatabányai csapat bejutott a Magyar Kupa döntőjébe, ahol a Ferencváros 1-0-ra legyőzte a TBSC-t. (szerk.: Ferencvárosi TC - Tatabányai Bányász SC 2 : 1, 1972.07.12)
A tatabányai csapat ezekben az években is a Magyar futball meghatározó együttese volt, a nyolcvanas években pedig az egyik legjobb Magyar csapat lett. 1981-ben az UEFA kupában a Tatabánya 2-1-re legyőzte a Real Madridot, s a visszavágón is csak 1-0-ra kaptak ki. A nyolcvanas évek egyik legjobb csapata: Kiss - Szabó, Lakatos, Fejes, Fischer, Emmer, Csapó, Hermann, P.nagy, Kovács, Weimper.
Ebben az időszakban olyan neves edzők irányították a csapatot, mint a városba visszatérő Lakat Károly, Dalnoki Jenő, vagy Temesvári Miklós. A pályán együtt játszott a legendás csatár trió: Kiprich - Plotár - Vincze, s ennek is köszönhetően a tatabánya 1985-ben majdnem megnyerte a Magyar Kupát. Ezekben az időkben a nemzetközi kupákban olyan patinás csapatok látogattak Tatabányára mint a St Etienne, a rapid Wien, VFB Stuttgart vagy a portugál Guimares. A csúcsot az 1988-as bajnoki 2. helyezés jelentette, amit követett a politikai rendszerváltás után a kiesés, majd mélypontként 1993-ban az NB-III-ban való indulás. A sztárok külföldre igazoltak, s mivel a politikai rendszerváltás miatt a nagyvállalatok csődbe jutottak, az a veszély fenyegette a sportklubokat is. A bányának befellegzett, s úgy nézett ki, hogy a TBSC csillaga örökre eltűnt a Magyar futball egéről.
Ekkor azonban Bíró Péter egy budapesti üzletember átvette a csapatot, mikor is a Tatabánya az NB 2-es bajnokság utolsó helyén állt 6 ponttal. 1998 nyarán egy megnyert osztályozó mérkőzést követően a csapat feljutott a másod osztályú bajnokságba. A külföldről hazatérő Kiprich József vezetésével a csapat hatalmas fölénnyel megnyerte a bajnokságot, s bejutott a Magyar Kupa döntőjébe. Itt óriási vihart kavaró játékvezetői ténykedést követően 2-1re alul maradt a Debrecen együttesével szemben. A következő idényben a
csapat elindult a legmagasabb osztályban, ahol óriási bravúrral a 4. helyen zárt. Ekkor a csapat szerepelt az Intertoto kupában, ahol 3 forduló után a Zenit Szentpétervár ellen esett ki. A következő évben a csapat megnyerte a Magyar bajnokság alapszakaszát, s ismét az Intertoto kupában indulhatott. Itt három kör után az Olasz Brescia együttese ellen vérzett el a tatabányai csapat. A következő évben a csapat azonban meggyengült, is ismét búcsúzni kényszerült a Magyar Bajnokság 1 osztályából. 2002 nyarán Bíró Péter
távozott Szombathelyre, s helyét az Autó Trader vette át. Az Auto Trader Kft amerikai tulajdonosa David Altomare Úr, aki a klub manager igazgatója - Kostandinos Gus Mokalis - invitálására érkezett Magyarországra, s támogatja a labdarúgást. Tavaly nyáron a tatabányai önkormányzat is részesedést vállalt a helyi labdarúgásban, hosszú távra megoldva a csapat gondjait.
forrás: tatabanyafc.hu
A Tatabányai Sport Klubot 1910. február 6-án alapította Frei Ferenc bányamérnök, akit a klub elnökévé választották, Szmuk Lajost pedig titkárrá. Miután májusban a belügyminisztériumtól a labdarúgócsapat hivatalos engedélyt kapott, Tatabányán is rendezhettek futballmérkőzést. Az egyesület színe már ekkor is kék-fehér volt, s megszületett a jelszava is: „Bátorság, erő, férfiasság!”. Habár ebben az időben már több vidéki nagyvárosban (Debrecen, Diósgyőr, Győr, Pozsony) létrejöttek labdarúgóklubok, a korabeli sporthírlap 1913-ban mégis a tatabányait nevezte a legjobb vidéki csapatnak.
Ugyan az I. világháború megbénította a város labdarúgását, az 1920-as évekre már egyértelműen a legnépszerűbb sport volt Tatabányán és a csapat is sikeresen szerepelt, rendre a nyugati alosztály élmezőnyében. Az 1925-26-os idényben vezették be a magyar labdarúgásban a profizmust, ám mivel a tatabányaiak ennek költségeit nem tudták vállalni, az amatőrök közé került a csapat. Ezt követően egy kevésbé emlékezetes időszaka következett a bányászvárosi focinak: az erősen hullámzó teljesítmény bő két évtizedig tartott.
Az első osztályba kerülés (1947-1957)
Változás a II. világháborút követően történt, amikor az élvonal küszöbére ért a csapat, s az 1947-48-as szezonban meg is történt a feljutás az akkori világ elitjébe tartozó magyar labdarúgás felsőházába. Ekkor a nehézipart támogató pártpolitikai irányelvek jótékonyan hatottak a tatabányai csapatra is, amely a lehetőségeit kihasználva erős összeállításban kezdhette meg a bajnoki idényt: Gál - Triff-Árkosi, Szabó, Kiss - Zárai, Majtán - Dóra, Berki, Balla, Dobos, Lázár. Mindennek ellenére a csapat végül a 13. helyen végzett és visszaesett a másodosztályba. Ezután három évet kellett várni az újabb bajnoki címre és az ezzel járó feljutásra. A második próbálkozás sem járt több sikerrel, mint egykor az első, a 16. helyen végzett csapat újból a másodosztályba került, s egészen 1955-ig a második vonalban szerepelt.
1955-ben aztán már nem csak átszállójegyet vált ott a csapat az élvonalba: a forradalom félbeszakította az 1956-os (őszi) bajnokságot, az 1957-es (tavaszi) szezonban 7., a következő évben pedig 4. lett a csapat, minden addigi eredményt messze túlszárnyalva, s ezzel hivatalosan is a tatabányai gárda lett a legjobb vidéki egylet (1957-58-ban csak az MTK, a Budapest Honvéd és a Ferencváros, 1958-59-ben a Csepel, az MTK, a Budapest Honvéd, a Vasas és az Újpesti Dózsa előzte meg; a kort tehát hatalmas fővárosi fölény jellemezte, a vidéki csapatok közül a tatabányain kívül a Diósgyőri Vasas, a Szombathelyi Haladás és a Dorog tudott megkapaszkodni a középmezőnyben). Ebben a sikeres időszakban védte a tatabányai csapat kapuját az Aranycsapat hálóőre, Grosics Gyula (1957-től 1963-ig), akit az 1954-es svájci világbajnokság döntőjében elszenvedett vereségért úgy büntette a kommunista uralom, hogy egészen a karrierje végéig (1963) a Tatabányai Bányász csapatába száműzte.
Nemzetközi szereplés, virágzás (1957-1988)
A bajnokságban elért 7. helyezésnek köszönhetően az első nemzetközi kupaszereplésre is sor került Lakat Károly vezetésével, a Duna-kupa első fordulójában azonban két vereséggel búcsúzott a gárda. Az 1957-58-as szezonban elért 4. helyezés a Közép-európai Kupában való indulásra jogosította fel a csapatot, amely óriási sikert hozott: az ekkor már Tatabányai Bányász Sport Club néven működő egylet a döntőben a Bratislava együttesén is felülkerekedett. Azt, hogy az együttest ekkor már nemzetközi porondon is jegyezték, az is jelzi, hogy 1962-ben a csapat egy nyári nemzetközi torna keretében a német Kaiserslautern, a holland Ajax, a francia Nancy és a svájci Servette ellen futballozott.
Az 1964-es év azért emlékezetes a tatabányai szurkolók számára, mert Tokióban három tatabányai játékos, Csernai Tibor, Gelei József és Szepesi Gusztáv olimpiai bajnok lett. Eközben a csapat többi tagja egy ázsiai nemzetközi tornán vett részt, ahol indiai, orosz és burmai csapatokkal játszottak mérkőzéseket. A legnagyobb sikert a CSZKA Moszkva elleni mérkőzés jelentette, amit a TBSC 65000 néző előtt nyert meg 1-0-ra.
Az 1966-os idényben a csapat a legjobb 8 közé jutott a Közép-európai Kupában, de ott elvérzett a később a kupát megnyerő Fiorentina ellen, amelynek edzője akkor az Aranycsapat kiválósága, Hidegkuti Nándor volt. Az angliai világbajnokságon Gelei József és Szepesi Gusztáv képviselte a TBSC-t a brazilverő, 6. helyen végzett csapatban. Az 1968-as mexikói olimpián ismét két labdarúgó lett olimpiai bajnok a TBSC-ből: Menczel Iván és Szepesi Gusztáv.
Az 1972-es müncheni olimpián ismét két labdarúgó szerepelt az olimpiai válogatottban: Rothermel Ádám és Tóth Kálmán, akik ezüstérmet szereztek a magyar csapat tagjaiként. Ebben az évben jutott először a tatabányai csapat a Magyar Kupa döntőjébe, ahol a Ferencváros 1-0-ra legyőzte a TBSC-t. A tatabányai csapat ezekben az években a magyar futball meghatározó együttese volt, a nyolcvanas években pedig az egyik legjobb magyar csapat lett. 1981-ben az UEFA kupában a Tatabánya 2-1-re legyőzte a Real Madridot és a visszavágón is csak 1-0-ra kapott ki. A nyolcvanas évek egyik legjobb csapata: Kiss - Szabó, Lakatos, Fejes, Fischer, Emmer, Csapó, Hermann, P. Nagy, Kovács, Weimper.
Ebben az időszakban olyan neves edzők irányították a csapatot, mint a városba visszatérő Lakat Károly, Dalnoki Jenő, vagy Temesvári Miklós. A pályán együtt játszott a legendás csatártrió: Kiprich - Plotár - Vincze, s ennek is köszönhetően a Tatabánya 1985-ben majdnem megnyerte a Magyar Kupát. Ezekben az időkben a nemzetközi kupákban olyan patinás csapatok látogattak Tatabányára mint a francia St. Étienne, az osztrák Rapid Wien, a német VFB Stuttgart vagy a portugál Guimarães.
Mélypont és feltámadás (1988-2002)
A csúcsot az 1988-as bajnoki 2. helyezés jelentette, amit követett a politikai rendszerváltás után a kiesés, majd mélypontként 1993-ban az NB III-ban való indulás. A sztárok külföldre igazoltak, s mivel a politikai rendszerváltás miatt a nagyvállalatok csődbe jutottak, ez a veszély fenyegette a sportklubokat is. A bányának befellegzett, s úgy nézett ki, hogy a TBSC csillaga örökre eltűnt a magyar futball egéről.
Ekkor azonban Bíró Péter, egy budapesti üzletember átvette a csapatot, mikor is a Tatabánya az NB II-es bajnokság (ez a harmadosztályt jelentette akkor) utolsó helyén állt 6 ponttal. 1998 nyarán egy megnyert osztályozó mérkőzést követően a csapat (már Lombard FC Tatabánya) feljutott a másodosztályú bajnokságba. A külföldről hazatérő Kiprich József vezetésével a csapat hatalmas fölénnyel megnyerte a bajnokságot, s bejutott a Magyar Kupa döntőjébe. Itt óriási vihart kavaró játékvezetői ténykedést követően 2-1-re alulmaradt a Debrecen együttesével szemben.
A következő idényben a csapat elindult a legmagasabb osztályban, ahol óriási bravúrral a 4. helyen zárt. Ekkor (2000-ben) a csapat szerepelt az Intertotó-kupában, ahol 3 forduló után, a feröeri HB Tórshavn (4-0, 3-0) és a horvát HNK Cibalia (3-2, 0-0) kiejtését követően a Zenit Szentpétervár ellen esett ki (1-2, 1-2). A következő évben a csapat megnyerte a magyar bajnokság alapszakaszát, de a tavaszi szezonra meggyengült és ismét búcsúzni kényszerült a magyar élvonaltól. Ennek ellenére ismét indulhatott az Intertotó-kupában, ahol három kör után, az örmény FC Shirak (2-3, 3-1), a moldáv Tiligul Tiraspol (1-1, 4-0) kiejtését követően az olasz Brescia Calcio együttese ellen vérzett el kiélezett csatában (1-2, 1-1) a tatabányai csapat.
A közelmúlt (2002-)
2002 nyarán Bíró Péter távozott Szombathelyre, s helyét az Auto Trader vette át. Az amerikai David Altomare tulajdonában lévő Auto Trader Kft. mellett 2002 nyarán a tatabányai önkormányzat is részesedést vállalt a helyi labdarúgásban, hosszú távra megoldva a csapat gondjait. A 2002-2003-as újabb másodosztályban eltöltött idény után sokáig úgy tűnt, hogy a 2003-2004-es szezon is elúszik, hiszen a téli pihenőre úgy vonult a csapat, hogy kieső helyen állt. Ám tavasszal Détári Lajos vezetésével nagyszerű sorozatot produkált a csapat és nem sokon (egészen pontosan 6 ponton) múlott, hogy a kibővített elsőosztályba feljutási lehetőséghez jutó hat csapat közé nem került be.
Ez a lendület a következő évben nem állt meg, a 3. másodosztályú szezonban (2004-2005) toronymagasan nyerve (19 győzelem, 5 döntetlen 2 vereség, 74-19-es gólarány) a második vonalat ismét kivívta az NB I-es tagságot. Ebben a szezonban a csapat megdöntött egy hosszú veretlenségi rekordot is, hiszen nem csak beállította az eddigi veretlenségi sorozatot, hanem még egyet rá is húzott. Így az új rekord Sisa Tibor edző vezérletével 18 veretlen mérkőzés. A feljutásból oroszlánrészt vállalt a tatabányai közönség új kedvence, Márkus Tibor, aki az összes tatabányai gól felét, 37 gólt szerzett a 26 mérkőzés során.
Az elsőosztálynak nem a legkedvezőbb előjelekkel vágott neki 2005-ben a Tatabánya, mivel köztudottan a legkisebb költségvetéssel gazdálkodott és sokan kiesőjelöltnek könyvelték el a csapatot, a csapat azonban reménykedett abban, hogy sikerül a középmezőnybe kerülni. Minden várakozást felülmúlva a mezőnytől hamar meglépő Debrecen, Újpest, Fehérvár és MTK mögött a középmezőny legelején, az 5. helyen végzett. A korábbi másodosztályú gólkirály, Márkus Tibor 19 góllal a második helyen végzett a góllövőlistán.
2006 nyarán a várakozásoknak megfelelően nagy volt az érdeklődés a meglepetéscsapat meghatározó játékosai iránt (Tóth Zoltán, Deme Imre, Balogh Zoltán), ám sokáig úgy tűnt, a csapat gerincét és a gólvágó Márkus Tibort sikerül megtartani. Ám utóbbi a 2006-2007-es idény első két fordulójában rúgott három gólja után Ciprusra, a bajnoki címvédő Apollon Limassol csapatába igazolt.
forrás:
fctatabanya.hu