hozzászólások

1. 
   admin magyarfutball.hu

   # 5

   2022.03.31, 11:03

   
   Eőri Attila
    
2. 
   admin pancso

   # 4

   2022.03.05, 18:55

   
   forrás: https://docplayer.hu/963219-Iv-gyenesdias-sporttortenete.html
    
3. 
   admin magyarfutball.hu

   # 3

   2021.08.01, 16:24

   
   2020.07.15
   https://www.facebook.com/KinizsiSK/photos/a.114632670320761/117070300076998/
    
4. 
   Giovanni

   # 2

   2012.01.24, 16:42

   Picit bővebb leírás
   
   http://mek.oszk.hu/10200/10290/
    
5. 
   admin Golyó

   # 1

   2011.02.07, 22:37

   Gyenesdiás sporttörténete
   
   Gyenesdiást sokáig elkerülte a XIX. század végén kibontakozó és hazánkban is egyre népszerûbbé váló német és angol mintájú tornamozgalom. A mezõgazdasági munkából élõ emberek számára a kemény fizikai munka bõven biztosította a testmozgást.
   
   A fiatalok a közeli Keszthelyen folytathatták tanulmányaikat és munkát is kaphattak valamelyik iparosnál. A reál neveldében és a leányiskolában tovább tanulók az iskolai tornagyakorlatokra tanították meg a településen élõket, míg az iparos körbe járó fiúk már kimondottan a csapatjátéknak számító és rendkívül olcsó és népszerû labdarúgásba vontak be mindenkit, akit csak lehetett.
   
   Elõkerültek a nagymamák harisnyái, kidobásra szánt rongyok és elkészültek az elsõ rongylabdák, addig lehetett ezeket rúgni, amíg el nem szakadtak. A szemfülesek teniszpályák mellõl tértek vissza apró, tartósabb labdákkal.
   A drága cipõben nem lehetett focizni és Benedek napjától minden fiú amúgy is mezítláb járt minden hová, így hamar lerúgta a bütykét valamelyik lábfejérõl. A játék szeretete megtanítatta a másik láb használatát is.
   A vetélkedés a küzdelem használt a település közösségformálásában. Nagyobb ünnepeken csapatok alakultak az alvégen és felvégen és a gyenesi templom mellett az istentisztelet után a mai iskola helyén labdarúgó mérkõzés is szolgálta a szórakozást. Külföldrõl hozott, vagy cipésszel varratott bõrlabda is akadt idõnként.
   
   Az 1921-ben életre hívott levente mozgalom testnevelés foglalkozásaira. A gyenesdiási fiatalok keszthelyi és vonyarcvashegyi központokba jártak és a kõbányában kialakított lõtéren gyakorolták a célratartást. Lehetõségük nyílt kerékpározásra, futásra, síelésre, ökölvívásra és a központilag szervezett tornákra, kupákra is eljutottak.
   
   A növekvõ igények kielégítésére újabb pályákat alakítottak ki a Vadlán-lik elõtt és a diási templom szomszédságában a fiatalok.
   
   A második világháború megtizedelte a települést, színe-virága ott veszett a fronton, vagy a hadifogságban. Az itthon maradok rájuk is emlékezve gyorsan kimérték új pályájukat, a Legeltetési Bizottságtól kapott területen, és megszervezték a maguk kis mezítlábas csapatát. Rendszeresen játszották mérkõzéseiket a környezõ falvak hasonló lelkes legényeivel és 1949-ben, amikor hivatalosan is megalakult a Rákóczi SK az elsõ szervezett sportegyesület, megnyerték a mezítlábas bajnokságot. Jutalmul részt vehettek a Budapesten megrendezett II. Világifjúsági Találkozón.
   
   A csapat tagjai életük végéig sportoltak és az élõ tagjai napjainkban is kapcsolatban maradtak a labdarúgással. A sors nehéz körülményeket mért ki rájuk, meg kellett küzdeniük minden egyes játéknapért. Maguk varratták cipõjüket és egyetlen labdájukat. A közösen átélt élmények, a tudat, hogy számíthatnak egymásra minden nehézségen átsegítette a változó összetételû kis csapatot.
   
   Az ötvenes években az MHK (Munkára Harcara Kész) felhívásának keretében adódott lehetõség szervezett formában a tömegsport rendezvényeken részt venni, majd a Kilián jelvényszerzõ mozgalomban indultak. Könnyen kitudtak állni a spartakiádokra szervezõdõ csapatok és rendre a megyei versenyekig jutottak a kedvtelésbõl sportoló fiúk és lányok, sakkoztak, asztaliteniszeztek, kézilabdáztak, fociztak és atlétikai számokban indultak.
   A versenysport költségeit az ötvenes években nem tudták elõteremteni a fiatalok, elõbb 1950-ben majd nyolc évvel késõbb próbálkoztak a járási bajnokságban. A többség az 1955-ben Keszthelyen szervezõdött EDOSZ-os Húsos Kinizsit erõsítette 1972-ig.
   
   A sportéletre is kedvezõen hatott, hogy 1964-ben átadták az általános iskolát és vele egy salakos kézilabda pályát, ahol egy évtizeden át férfi és nõi csapatok játszottak a Veszprém megyei bajnokságban, ahová 1979-ig tartozott a település.
   
   1974-ben a fiúk egy csoportja úgy döntött át vált a labdarúgásra, rövidesen mindenki követte példájukat, a kézilabda megszûnt. 1978-1986 között mint Balaton SK szerepeltek a bajnokságban. Az 1977/78-as idényben már a megyei II. osztályban játszották, majd a bajnokság átszervezése miatt ismét a járásiba kerültek, ahonnan az elsõ osztályba jutás többszöri próbálkozás a bajnokság megnyerése ellenére sem sikerült.
   
   1982-ben elkészült az iskola tornaszobája és ez a csöppnyi terem az asztaliteniszezõk számára hozott új korszakot.
   
   1986-tól a Pápai Húskombinát nyújtott segítõ kezet és innentõl KINIZSI SE az egyesület neve. Felvállalva az üzemegység és a település közös sporttörténelmi büszke múltját. Nagy tudású játékosok érkeztek, NB-s és válogatott labdarúgó múlttal. Az eredményeket a nézõk is, gyakran fél ezren figyelték érdeklõdve a 71-es út melletti pályán.
   
   Az 1986/ 87-es bajnokságot veretlenül nyerte a csapat és 1998-ig a Zala megyei elsõ osztályú bajnokság meghatározó tagjának számított. Egy év másodosztály, majd újabb egy év az elsõ osztályban a következõ állomás, hogy aztán a 2000 õszén induló szezontól napjainkig folyamatosan a második vonalban szerepeljen a változó összetételû gárda.
   
   A kilencvenes évek minden tekintetben a legsikeresebb korszaka az egyesületnek labdarúgás, asztalitenisz, strandröplabda, lovas szakosztály, autós szakosztály, íjászok mûködtek eredményesen. Az ezredfordulót csak az elsõ három élte túl, hozzájuk, mint új törekvés csatlakozott egy kerékpáros szakosztály, akik máris országos versenyek rendezésével jegyzik magukat.

   
   
   Forrás: http://www.gyenesdias.hu/index.php?page=sport