Hőgyész, Hőgyészi SCE
bajnoki szereplések
szezon | bajnokság | osztály | klub neve | hely | pontok |
---|---|---|---|---|---|
2020/2021 | Tolna megye, III. osztály, Nyugati csoport | 6 | Hőgyészi SCE | 13 | |
2019/2020 | Tolna megye, III. osztály, Nyugati csoport | 6 | Hőgyészi SCE | 9 | 7 |
2018/2019 | Tolna megyei III. osztály, Nyugati csoport | 6 | Hőgyészi SCE | 12 | 22 |
teljes név
Hőgyészi Sport Club Egyesület
Szurkolók
alias
HSC, HSCE
kapcsolódó csapatok
cím
elérhetőség
telefonszám +36 (30) 670 2310
fax. +36 (74) 488 188
e-mail ado@hogyesz.hu
alapítás
1910
klub színei
kék - fehér
bajnokság
- (megszűnt csapat)
stadion
- régi stadionok
- Hőgyész Sportpálya
(? - ?)
- Régi vásártéri pálya
(? - 1963)
névváltozások
- Hőgyészi Sport Klub
1910 - ? - Hőgyészi SE
? - 1951 - Hőgyészi ÁMG SK
1951 - 1952 - Hőgyészi ÁGSK
1952 - 1953 - Hőgyészi Traktor
1953 - ? - Hőgyészi MEDOSZ SE
? - ? - Hőgyészi SC
? - ? - Hőgyészi SCE
? -
dicsőséglista
hivatalos honlap
kapcsolódó weboldalak
szurkolói csoportok
- Kék Front Hőgyész (2009 - )
segítség
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
forrás: Dominek József
https://www.teol.hu/sport/helyi-sport/kevesebben-fejezik-be-a-szezont-nyugaton-3605488/
A Hőgyész első futballmérkőzése
A háború viharában megsüllyedt kátyus, gödrös köves- és földes úton két soványka ló döcögő parasztkocsit húzott. Útirány: Hőgyész-Kalaznó-Rudolfmajor-Varsád-Kölesd. Egészen pontosan 1945. augusztus 12-ét írtuk, amikor a Kölesd-Hőgyész futballmeccsre utazott a csapat. A kocsi deszka ülésein kék-sárga mezben beszélgettek a sportoló fiatalok. A kocsis az akkor harmadéves tanítóképzős Makó Pál volt, aki immár nyugdíjas testnevelőként így eleveníti fel a nap történéseit.
„Mellettem a bakon a remek humoráról ismert Kompanyik Feri bácsi ült, ő volt a hőgyészi csapat kapitánya. Vele kettesben készítettük elő a háború utáni első focimérkőzést a Kölesd és a Hőgyész csapatai között. Lassan haladt velünk a kocsi, majd Rudolf major előtt a két „táltos” meglátva a meredek kaptatót talán a háborús sebeikre, nélkülözéseikre „gondoltak”, de tény, hogy megtagadták a kocsi húzását. A játékosok - Trick, Ift, Mitcserling, Stefán, Szulzsenka, Thuma, Herr „Ádi”, Bősz és Bohnert - lekászálódtak. A bakon engem, a jogosítvánnyal” nem rendelkezőt Herr „Berci” váltott föl. Mi hátul toltuk a kocsit, Berci pedig mennydörgő cifrázásba kezdett miközben csattogott kezében az ostor. Szóval csoda történt, vágtába kezdett a két ló. A gebe sovány paripákat egy zsák csöves kukoricáért béreltem az akkor még itt élő, sportszerető Liechtenstein Alfréd hercegtől. Porzott az út, Rudolf majorig meg sem álltak Berciék. A csapat tagjai meg gyalogoltak, s a háborús emlékeket idéztek.”
Egy szusszanásnyi szünet után így folytatta emlékezését Makó tanár úr:
„Végül is szerencsésen megérkeztünk Kölesdre, ahol a dombtetőn lévő pályát meglehetősen sok néző vett körül. Meghatódottan vonultunk a játéktérre, végtére is a háború utáni első mérkőzés volt. Nos, az igen békés mérkőzés három félidősre sikeredett. Ugyanis az első játékrész közepén az akácfára rúgott labda kilukadt. Egy lelkes kölesdi szurkoló ragasztóért futott, félórába tellett míg a fűzős lasztit használhatóvá tette. Ekkor kezdődött az első félidő második fele. A rendes játékidő szünetében négy hatalmas, felejthetetlenül zamatos görögdinnyével kedveskedtek a kölesdi vezetők. Aztán a játékvezetői sípszó a második félidőre szólított. A huncut Feri bácsi azt mondta nyugi, nyugi. Majd amikor a kölesdi csapat vezetői leszámolták az 1000 pengőt, akkor útjára indult a labda. Mielőtt valaki profizmussal vádolná a hőgyészi csapatot, sietek leszögezni, hogy az ezer pengő biztosíték volt arra, hogy 1945. augusztus 20-án a Kölesd eljöjjön a visszavágóra, ahol aztán visszakapta a pénzt. Szünetben 4-2-re a Kölesd vezetett, a mi góljainkat a Fradinak becézett Trick rúgta. A második félidőben is előbb ő, majd Kompanyik volt eredményes, 4-4-re egyenlítettünk. Ezután 11-esből Kompanyik szerzett vezetést, majd a 6-4-es győzelmünket Trick 20 méteres kapáslövése állította be. A találkozó után a vendéglő udvarán vödörrel „lezuhanyoztuk” egymást, majd a kölesdi játékosok és szurkolók megvendégeltek bennünket finom borral. Tisztán ittuk az erős nedűt, mivel szóda nem volt. Mit mondjak, haza felé nem is vettük észre, hogy ráz a kocsi.”
„Az ötven év gyorsan elrepült - mondja Makó Pál. – A „kezdő” csapatból többen éveken át erősítették a Hőgyész csapatát. Aztán sokan végleg elbúcsúztak, mi még néhányan ki-ki járunk a mostani mérkőzésekre. Ősz hajú, fájó végtagú öregek lettünk. Elhomályosodó szemünk előtt azonban gyakorta megjelenik a régi csapat és az 1945-ös kölesdi mérkőzés feledhetetlenül szép emléke.”
forrás: Tolnai Népújság, 1995. június 2.
forrás:
Antal Adrián - email
A I. világháború előtt a Katolikus Legényegylet keretében mozgott a sport a káplánok vezetése alatt. A háború után a levente-mozgalom vette át a sportot. Az atlétikával Simon István foglalkozott, a lövészettel Székely Tivadar főerdész (HPL = Hőgyészi Polgári Lövészegylet). Székely Tivadar egyben a sportkör elnöke is volt ( HSC = Hőgyészi Sport Club).
Néhány lelkes hőgyészi sportember kezdeményezésére 1945 után újjászerveződött a sportélet. A tért hódító népszerű sportág a labdarúgás maradt, majd 1948-ban Simontornya és Hőgyész kezdeményezésére kiírták a „Sió-kupát” , azután 1953-ban megalakult a Hőgyészi MEDOSZ Sportegyesület. Ebben labdarúgó, atlétikai, kézilabda, röplabda és sakk szakosztály működött. A kézilabda szakosztály 1972-ben kivált a MEDOSZ SE-ből, és megalakult a Hőgyészi Helyiipari SC.
A szakosztály a megalakulásától kezdve a megyei bajnokság élvonalában , két esetben pedig 1-1 éven keresztül a NB II. osztályában szerepelt.
Sportpálya kezdetben a régi vásártéren volt. Amikor ez utcákkal beépített terület lett, 1963-ban a volt kastélykertben létesült új sportpálya hozzátartozó épületekkel, gyermekjátszótérrel."
forrás:
?
forrás:
http://www.vatera.hu/item/view/index.php?cod=170625668
forrás:
Kecskés Balázs - email