Miskolc, Miskolci Honvéd SE
bajnoki szereplések
| szezon | bajnokság | osztály | klub neve | hely | pontok |
|---|---|---|---|---|---|
| 1989/1990 | Borsod-Abaúj-Zemplén megyei I. osztály | 4 | Miskolci Honvéd SE | 3 | 57 |
| 1988/1989 | Borsod-Abaúj-Zemplén megyei I. osztály | 4 | Miskolci Honvéd | 2 | 44 |
| 1987/1988 | Nemzeti Bajnokság III, Mátra csoport | 3 | Honvéd Papp József SE | 15 | 22 |
teljes név
Miskolci Honvéd Sportegyesület
kapcsolódó csapatok
cím
alapítás
1950 június 6.
klub színei
piros - fehér
bajnokság
- (megszűnt csapat)
stadion
- régi stadionok
- DVTK Stadion
(1978)
- Holcim Sporttelep
(? - ?)
- Honvéd-Sportpálya
(? - ?)
névváltozások
- Miskolci Honvéd SE
1950 - 1962 - Honvéd Papp József SE
1962 - 1988 - Miskolci Honvéd SE
1989 - 1990
dicsőséglista
mérkőzések
-
1986.06.08
Honvéd Papp József SE - Volán- Rákóczi SE -
1986.06.01
Mátészalkai MTK - Honvéd Papp József SE -
1986.05.25
Honvéd Papp József SE - Hajdúszoboszlói Bocskai-Vasas SE -
1986.05.18
Debreceni Universitas SE - Honvéd Papp József SE -
1986.05.10
Honvéd Papp József SE - Tiszavasvári Lombik SE
hivatalos honlap
kapcsolódó weboldalak
szurkolói csoportok
segítség
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
Az igazi sikert azonban a következő év hozta meg: a Miskolci Honvéd az 1952-es évben az Ózdi Vasas és a Budapesti Lokomotív előtt megszerezte az NB II Keleti csoportjának bajnoki címét.
A csapat hatalmas lehetőség előtt állt, az NB I-be jutásért a Vörös Lobogó Sortex, a Vasas Izzó és a Sztálin Vasmű Építők gárdáival kellett megmérkőznie.
A számtalan volt NB I-es játékossal (Zsikla, Szamosi, Solti, Lugosi, Pákozdi, Siklósi, Hontvári, Galgóczi, Sárvári) felálló Soroksár túl nagy falatnak bizonyult: az első mérkőzésen Hatvanban a Honvéd sima 4-0-s vereséget szenvedett. A második körben a Sztálin Vasmű volt az ellenfél; nagy nevekből itt sem volt hiány, Sztálinvárosban játszott ekkor Bagoly Bertalan, Nagy II István, Ladányi László, Bosánszky Jenő, Vad István, Fejes László, Krasznai László – csupa komoly élvonalbeli múlttal rendelkező játékos. A mérkőzésre Budapesten, a Népligetben került sor, a miskolciak nagy meglepetésre 2-2-es döntetlent értek el – a két miskolci gólt Teket II és Fekete szerezte.
A Vasas Izzó elleni harmadik mérkőzésre Debrecenben került sor; a Miskolci Honvéd ezúttal is 2-2-es döntetlent ért el (csak a rend kedvéért nézzük a Vasas Izzó ászait: Aknavölgyi kapus, Híres Alajos, Kirádi Ervin, Virágh Kálmán, Krajcs Sándor), így végül két szerzett ponttal csak az osztályozócsoport negyedik helyét tudta megszerezni. A feljutást a Sortex és a Sztálin Vasmű harcolta ki.
A Népsport így értékelte a bajnoki évet:
"A Miskolci Honvéd bajnoksága nem volt meglepetés. Az együttes már az 1951. évi bajnokságban is közel állt a csoportbajnoki címhez. A bajnoki címért vívott óriási küzdelem sokat kivett a játékosokból, és elsősorban ezzel magyarázható, hogy első osztályozómérkőzésükön 4-0-ra kikaptak a Sortextől. A Sztálin Vasmű Építők és a Vasas Izzó ellen azonban már jól játszottak a miskolciak. Bán edző általában csak sérülés esetén változtatta a csapat összeállítását. A legjobb csapatrész a támadósor volt, abban is a belső hármas, Tiba egymaga 40 gólt lőtt, Huber 17-et, Fekete pedig 18-at. Hátul Siklósi és Bodzsár játéka emelkedett szinte minden alkalommal jóval az átlag fölé. A csapat az M. Építőkkel közösen rendezte mérkőzéseit, s az együtt rendezett mérkőzéseknek igen nagyszámú közönsége volt, annak ellenére, hogy a két mérkőzés mindig a Di. Vasas mérkőzéseivel egyidőben került sorra. Átlagosan 4000-4500 volt a nézők száma, de olykor 6000, sőt 7000 néző is volt egy mérkőzésen. Bán Nándor edző jól összekovácsolta a csapatot. Céltudatos, tervszerű munka eredménye volt a bajnokság megnyerése, ehhez természetesen hozzájárult a játékosok nagyszerű közösségi szelleme, a jó vezetés, a vezetők, edzők és játékosok közötti mintaszerű összhang.”
Az 1953-as szezonban nagy ellenfele lett a Honvédnak, kiesett ugyanis az első osztályból a Diósgyőri Vasas. A nagy múltú gárda nem hagyott kétséget afelől, hogy vissza akar jutni a legjobbak közé: az év végén 30 meccsen szerzett 49 ponttal, 113-30-as gólkülönbséggel utasította maga mögé a mezőnyt. A Miskolci Honvéd mindazonáltal ebben az évben sem okozott csalódást, a Diósgyőr mögött a második helyet sikerült megszerezniük.
Az 1954-es szezon a Honvéd leggyengébb másodosztályú szezonjának bizonyult. A csapat csak a 12. helyet tudta megszerezni, és mivel a következő évtől kétcsoportosra szűkítették a második vonalat a korábbi négy helyett, „társcsapatával”, a Miskolci Építőkkel együtt búcsúra kényszerült.
A kiesést hosszú ideig tartó pangás követte. A Miskolci Honvéd a harmad, majd a negyedosztályban szerepelhetett. 1967-ben az országos tendenciának megfelelően náluk is névváltásra került sor – Papp József, az 1956-os budapesti pártszékház ostroma során meglincselt honvéd ezredes nevét vették fel.
A Honvéd Papp József SE a hetvenes évek közepén az NB III-ban jeleskedett, majd a bajnoki rendszer újabb átszervezésével, 1978-ban ismét megnyílt a miskolci katonacsapat előtt a másodosztályú szereplés lehetősége. A nagyrészt az Ózdból, a Diósgyőrből, a Kazincbarcikából, valamint kisebb környékbeli klubokból bevonult fiatalokból álló csapat az 1978-79-es szezonban kiválóan szerepelt, a DVSC, a Nyíregyháza és az Eger mögött a Keleti csoport negyedik helyén végzett. Legeredményesebb támadói a Ganz-MÁVAG-ból bevonult Gregor Béla, valamint a volt SBTC-s Mohácsi Lajos és a Borsodi Volánból érkezett Osváth László voltak.
Ezt a teljesítményt a következő években már nem tudták ugyan megismételni, de a Papp József SE-vel azért számolni kellett; 12., 7., majd 10. helyet értek el a bajnokságban – „vesztüket” ismét a bajnoki rendszer átszervezése okozta. Az 1981-82-es szezon végén a három 16-os csoportból egy egycsoportos, 20 csapatos NB II-t szerveztek; a három korábbi csoportból csak az első 5-5 helyezett maradt másodosztályú. A Papp József SE a Területi bajnokság Mátra csoportjába került.
Ezt a teljesítményt a következő években már nem tudták ugyan megismételni, de a Papp József SE-vel azért számolni kellett; 12., 7., majd 10. helyet értek el a bajnokságban – „vesztüket” ismét a bajnoki rendszer átszervezése okozta. Az 1981-82-es szezon végén a három 16-os csoportból egy egycsoportos, 20 csapatos NB II-t szerveztek; a három korábbi csoportból csak az első 5-5 helyezett maradt másodosztályú. A Papp József SE a Területi bajnokság Mátra csoportjába került.
1983-ban ismét bajnokcsapatot ünnepelhettek Miskolcon, a Papp József SE magabiztosan nyerte ugyanis csoportját; a feljutásért a Körös csoport bajnokával, a mezőtúri katonacsapattal, a Honvéd Szabó Lajos SE-vel kellett mérkőznie. Az első mérkőzésen hazai pályán vereséget szenvedett a miskolci gárda, így Mezőtúron hiába értek el döntetlent, az NB II-es szereplés jogát a Szabó Lajos SE nyerte el.
Bár bajnoki címet többet nem szerzett, a Papp József SE a következő években is a Területi bajnokság élcsapatai közé tartozott, 2., 6., 8. és újra második helyezésekkel. Az 1986-87-es bajnokságban elért második hely után így kifejezetten váratlan volt az 1987-88-as 15. hely, és az ezzel együtt járó kiesés.
A megyei bajnokságban már csak két évet töltött el az együttes, egy ezüst- és egy bronzérmet szereztek; 1990-ben a klub megszüntette a labdarúgó szakosztályt.
A cikk a játékoskeretekkel együtt itt olvasható:
http://futballtortenet.blog.hu/2015/01/30/katonacsapatok_magyarorszagon_ii
forrás:
Bíró Sándor
forrás:
Bíró András
Forrás: Balogh Róbert, Facebook.
Ez az év még nem szerepel a "bajnoki múlt"-ban
forrás:
Sport Zsebkönyv 80/81
forrás:
http://www.vatera.hu/gyujtemeny/zaszlok/miskolci_honved_papp_j_se_zaszlo_170133768.html
forrás: www.atjarokhe.hu
1950 - 1962 Miskolci Honvéd SE
1962 - 1988 Honvéd Papp József SE
1989 - 1990 Miskolci Honvéd SE
Utolsó bajnoki mérkőzés:
1990.06.16. Miskolci Honvéd SE - Mezőkövesdi MSE 4-1
Bajnoki statisztika összesen:
1189 mérkőzés 574 győzelem 292 döntetlen 323 vereség 2295-1411 gólarány
Legnagyobb sikere:
1952 NB II Keleti-csoport 1. helyezés