hozzászólások

1. 
   admin magyarfutball.hu

   # 2

   2014.01.29, 12:36

   
   Dominek József
    
2. 
   Giovanni

   # 1

   2010.01.27, 00:21

   A II. világháború után már lelkes fiatalok, aknamélyítő munkások, vájárok, és mezítlábasparasztgyerekek szervezték a rongylabdás futballt.1946-tól már vannak üzemi tornák, mezítlábas bajnokságok, falvak közötti mérkőzések,amelyek egy gyalogtúrával kezdődtek - míg átmentek a szomszéd faluba, s levezetéskéntvissza. A szerencsésebbek esetleg lovas kocsival, kerékpárral „utaztak” idegenbe. A „régi idők emlékeiből” válogatva l952-től beszélhetünk Ősi Bányász néven szervezettfutballcsapatról, akik a hivatalos körzeti, majd a járási II. o. bajnokságon vettek részt. Akkori első vezetőik: id. Papp János, id. Szeiler József, id. Dél Mihály voltak, Szijártó Benjáminvezetésével. Az 1960-as években csatlakoztak hozzájuk az akkori fiatalság jeles képviselői: Baranyai Imre, Horváth János és a Hadrik család tagjai, akik a kor szellemének és mozgalmainak megfelelőenminden szervezett központi sportrendezvényre nevezve magukkal vonzották a gyerekeket, felnőtteket egyaránt. Baranyai Imre testnevelő tanár munkájának alapja az atlétika volt, amelyre alapozva beindult a labdarúgás mellé kapcsolódva a kézilabda és röplabda sportágak versenyei. Önképző szinten a sakk szakosztály az „idősebbek téli sportjaként” hamar széles teret nyert. A több mint két évtizedes jó működés a tervszerűiskolai utánpótlásképzésben keresendő. A Siliga család, Szalai Károly, Szűcs Géza, Balogh Károly, Kovács István, Dudás Ferenc és sokan másokat Baranyai Imre fogta össze, és értek elkiemelkedő sikereket. A legnépszerűbb sportág a kis- és nagypályás labdarúgás volt. Az Ősi Bányász megyei I.o-banis szerepelt az ötvenes évek végén, majd később az ősi Tsz. megalakulása után Ősi Petőfi SK.néven általában a járási I. és II. o-ban játszottak az „új” katolikus templom melletti pályán (mertannak előtt a várpalotai út melletti erdőszélen játszottak, a két „folyó” - péti víz és a Séd patak között).
   
   Ebben az időben hazánk labdarúgása a világ élvonalában volt, így Dél Mihály edzőnek a legfőbb gondja az volt, hogy a rendre növekvő létszámú ifjúságból kik maradjanak ki a vasárnapi csapatból Családi dinasztiák tehetséges fiai jöttek a pályára futballozni. Csak néhányat említve: Lakinger, Hadrik, Gerebics, Pila, Siliga, Kovács, Balogh, Andrási, Dudás,Tolner és sokan mások. Ezek a fiatalok eleinte a Séd patak hűs vízében hűsítették magukat edzés és mérkőzés után,de összefogva saját kezük munkájával öltözőt kezdtek el építeni, amely igaz, közel negyven év után érte el teljesen összkomfortos mai arculatát. Az alapokat ők tették le, és utódaik TSZ és önkormányzati segítséggel, rengeteg társadalmi munkával ezt tovább folytatták napjainkig. A pálya széléről eltűnt kerítést először fásítással, majd 1998-ban a küzdőtér körüli korláttal és labdafogóval ellátva védték meg a vandál autós-motoros őrültektől, akik sok kárt okoztak apálya talajában. Ma már jól gondozott, akár NB. III. színtű rendezvényre is alkalmas. A sportkör több, mint 50 éves történetében meglepően kevés edzőt és elnököt „fogyasztott” el. Szijártó Benjamin után az 1970–es évek elejéig Dél Mihály szakértelme és lelkesedése vitte eredményre a felnőtt csapatot, míg mellette Baranyai Imre besegítve, de Nokta József kitartómunkájával nevelték az ifi csapatot. Nevelésük részeként kiöregedett játékosok, Láncz Gyula, majd Kovács István nevéhezfűződnek jelentős edzői időszakok, előbbi 1973-1978-ig, utóbbi 1978-1987-ig. Közben a„viharos időkben” edző nélkül is a szakosztályvezetők - Németh Antal, ifj. Szeiler József, később Siliga Sándor - irányították a csapat szakmai munkáját is a bajnokság ideje alatt. 1987. tavaszától kezdve Böröczky Péter játékosként - edzőként folytatta Kovács Istvánhoz hasonlóan az edzői munka mellett a sportkör irányítását, elnökként is 1996-ig.
   
   1996-ban Szili Gyula vette át egy évre a bekövetkezett haláláig a csapatot, aki addig az ificsapattal 1989-től zsinórban nyerte a bajnokságot.1997-98-ban ismét Böröczky Péter az edző, majd Szabó Csaba jártékos-edző sikeresműködése 2000. év őszéig. Végül Tolner András játékos-edző azóta is hűségesen végzi a nemtúl hálás feladatot. Az ifinél Balogh Kálmán 1996-2001 között folytatta Szili Gyula sikereit, majd 2001 óta Balogh Károly az ifivel, Balogh Péter az általános iskolásokkal foglalkozik napjainkig. Elnökként Baranyai Imre és Kovács István a 60-as, 70-es években volt évtizednyi időt elnök, majd 1982-1986- ig Horváth Sándor, 1987 januárja óta Böröczky Péter 2005. januárig, majd 18 év után ifj. Újvári György lett az elnök 2008-ig utánna Lencsés Rudolf aki jelenleg is a sportkör elnöke. A falu szülötte, Lakinger Lajos is itt kezdte az ősi gyepen a labdarugó pályafutását, egészen a Nemzeti Válogatottig. 1960-ban már a veszprémi Haladás igazolt játékosa lett, ahol, 17 évesen kezdő játékos volt. (Ősiben már 14 évesen a felnőttekkel játszott a kezdőcsapatban!)1963-1965-ig a Várpalotai Bányászban, majd MTK-ban 2 évig, az Egri Dózsában 2 évig, és aVasasban 1970-1977-ig játszott.1974-ben lett válogatott játékos. Az ősi futballcsapat 3 alkalommal nyert úgy bajnokságot, hogy indulhatott volna a megyei I.o-ban, de ez sajnos pénzügyi okok miatt nem valósult meg.1990. óta rendszeresen működik az öregfiúk szakosztálya, amely erkölcsi és anyagi erőtbiztosít a szponzorok a szerény de biztos önkormányzati támogatás mellett a község életének fennmaradásában.
   
   A halál mindig szomorú esemény főleg ha fiatalon következik be, ami 1997-ben Szili Gyula játékos, majd edző halálávalérintett bennünket. És ifj. Hidvégi Attila játékos - katona tragikus körülmények között, külföldiszolgálatteljesítése közben hunyt el.Mindkét társunk emlékére rendezzük meg a szabadidő sportrendezvények keretében aSzili-Hidvégi tornát minden évben.
   
   Ősi Petőfi SportkörŐsi Petőfi SE labdarugó csapata a megyei II. osztály keleti csoportjában szerepel. Az elmúltbajnokságokban: 2006-ban 3-ik , 2007-ben 7-ik , 2008-ban 3-ik, 2009-ben 2-ik helyezést ért el. A játékos keretet döntően a faluban élő fiatal és idősebb játékosok alkotják, kiegészülve néhány„idegen légióssal”.

   
   
   http://osipse.hupont.hu/3/cimlap