hozzászólások

1. 
   admin patya96

   # 8

   2023.07.07, 09:36 (szerk.: 2023.07.09, 14:28)

   „ Abaújszántó Sport Egyesület – alakult 1934-ben, alapító elnöke Dr. Thöresz Mihály, társelnöke Nagymáté Béla, titkára Telegdy Imre. Alakulásakor 45 tagja volt…..hét szakosztályban intézi a sport ügyét, de kulturális és társadalmi tevékenységet is fejt ki és kiadja az „Abaúj” című havi folyóiratot.”
   A fenti néhány sor a „Mi Újság” című folyóiratban volt olvasható, mely a 2003. októberi számában idéz a Magyar Városok Vármegyék monográfiája Abaúj – Torna vár- megye című könyvből.
   Visszaemlékezésekből arra derült fény, hogy az ASE 1934 – es megalakulása után a harmincas évek vége felé már Levente SE néven futott a sportkör, valamint a helyi iskolának is volt sportköre.
   Az 1942 – ben kiadott Magyarországi Sportegyesületek története című könyv már ezt írja:
   „ MOVE Abaújszántói Társadalmi és Sport Egyesület. Egyesületi helyiség: Abaújszántó, Népház, MOVE Otthon, hivatalos órák: csütörtök 18-19, szombat 18-19, vasárnap 10-11. Működő szakosztályai: lövészcsapat, tenisz, torna, vitorlázó, repülő, zene, ének.”
   A fent említett szakosztályokban, főleg a lövészetre és a teniszre vonatkozólag az derült ki a visszaemlékezésekből, hogy ezekben csak kiváltságosok vehettek részt. A Levente SE-ben viszont mindenki helyet kaphatott, hiszen ezeken a foglalkozásokon a részvétel kötelező volt. A Levente SE labdarúgó csapata a körzetben játszott különböző csapatokkal, mint Encs, Tokaj, Vizsoly, stb, de magasabb bajnokságokra nem sikerült feljutniuk. A labdarúgáson kívül atlétikai számokban is versenyeztek.
   Az 1930-as években adták át a Fürdőt is, amely eredetileg versenyuszodának épült, mérete 33×15 méter.
   Az első „igazi” bajnokság, amelyben a szántói focisták részt vettek az 1947-es úgynevezett „mezítlábas labdarúgó bajnokság” volt. 1947 és 1950 között az ÉLASZ II. majd III. osztályú küzdelmeiben rúgták a bőrt.
   Az 1951-es év nagy átszervezést hozott. Az előző évben kialakult új megyerendszer miatt a labdarúgó bajnokságokat is teljesen átalakították. A szántói csapat a járási bajnokságban játszott.
   Az ötvenes években az MHK mozgalom / Munkára Harcra Kész / keretén belül széleskörű tömegsport mozgalom alakult ki hazánkban, így Abaújszántón is. A különböző versenyeken nagy létszámban vettek részt a sportszerető emberek.
   1953-ban a focisták részt vettek a megyei II-be jutásért kiírt osztályozón, ám a feljutást nem sikerült kivívni.
   Az úszó sportban sem volt nagyobb szerencsénk. Az Észak-Magyarország 1954.július 18-i számában megjelent írás címe ez volt: Miért nincs úszósport Szerencsen, Abaújszántón és Göncön? A cikk szerint elhanyagolt volt az uszoda és környéke ezzel a sorral fejezve be: „Pedig néhány éve még versenyeket rendeztek itt.”
   1954-ben viszont a férfi röplabdázók a megyei I-ben szerepeltek, a focisták pedig a megyei II-ben. Ez év végén asztalitenisz versenyen vettek részt a Traktor sportkörök Miskolcon. Miután ezekben az években Abaújszántón is így hívták a sportkört és asztalitenisz szakosztály is volt, természetesen a szántóiak is indultak.
   A labdarúgó csapat 1955-ben a megyei II-ben játszott, a férfi és női röplabda csapat pedig a megyei I-ben.
   1957 tavaszán osztályozókat írtak ki az egész országban a labdarúgók számára. Az új őszi – tavaszi csaták 1957 őszén indultak be. 1958-bana megyei III-ban szerepelt a szántói focicsapat, ami járási bajnokságnak felelt meg. Érdekessége volt a dolognak, hogy nem az Abaújszántói csoportba, hanem a megyei III. szerencsi csoportba sorolták a gárdát.
   1959-ben a focin kívül röplabda és sí szakosztály is működött.
   Az ötvenes években tehát a megyei és járási versenyeken is szép sikereket értek el a szántói sportolók.
   Az Észak – Magyarország 1960. június 9-i számában hat szántói szakosztályról írt: asztalitenisz, sakk, atlétika, röplabda, labdarúgó és sí. A cikk szerint csak az utóbbi három végzett valamirevaló munkát, s egyedül Kucsmár Imre végezte jól a dolgát a vezetőségi tagok közül, de kicsi volt a támogatottsága. A sportkörnek egyébként száznál több tagja volt ebben az esztendőben.
   Az 1961 – 62-es bajnokság volt a legeredményesebb abban az időben; a csapat az 5. lett a megyei II. Keleti csoportban.
   1961 őszén járási úszószövetség alakult Abaújszántón. Elnöke Bagaméri Béla testnevelő tanár lett. Az első verseny Abaújszántó – Gönc körzeti úttörő és serdülő viadal volt.
   „Új sportköre van Abaújszántónak” címmel jelent meg az Észak – Magyarországban egy cikk 1962 március 21-én, mely részletesen így hangzik:
   “Abaújszántón a művelődési ház nagytermében sportköri közgyűlésre gyülekeztek az érdeklődők. A volt Községi Sportkör tartotta átalakuló közgyűlését, amelyen Kucsmár Imre, a sportkör vezetője tartotta beszámolóját. Elmondotta többek között, hogy a vezetőség passzivitása, valamint az anyagi nehézségek miatt nem alakulhatott ki Abaújszántón megfelelő sportélet. Kizárólag a labdarúgó szakosztály működött, más sportág nem honosodott meg. A község sportkedvelői kérték felettes szerveiket, hogy találják meg a módját egy olyan sportkör létrehozásának, amelyben a községi fiatalok végre otthonra találnak.
   A felsőbb sportszervezetek, valamint a MESZÖV, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Borsod megyei Bizottsága, valamint a Borsod megyei TST képviselőinek támogatásával elhatároztuk, hogy községünkben megalakítjuk a Vörös Meteor Sportkört. Az új sportkörnek már ebben az esztendőben többezer forint támogatást tudnak biztosítani.
   A közgyűlés tehát kimondta a sportkör átalakulását és 9 tagú vezetőséggel, 3 tagú felülvizsgáló bizottsággal és 5 szakosztállyal megalakult az Abaújszántói Vörös Meteor Sportkör.
   Az új sportkörben asztalitenisz, röplabda, atlétikai, labdarúgó és úszó szakosztály kezdte meg működését. A sportkör elnökének nagy lelkesedéssel Kucsmár Imre elvtársat választottuk meg. Új sportkörünk minden bizonnyal egészséges, jó munkát fog végezni.”
   1964-ben az Abaújszántói Gimnázium versenyzői is részt vettek a megyei asztalitenisz bajnokságon. Ebben az évben Lavotka Istvánné és Pilis Ilona tanárnők 9 – 14 éves gyerekeknek tartottak úszásoktatást. A labdarúgók pedig kiestek a megyei II – ből.
   1965 decemberében a megye röplabda sportjáról írt az Észak Magyarország. A cikk szerint az Abaújszántói Mezőgazdasági Technikum újonc a bajnokságon és jobb pályát érdemelne.
   1966 januárjában a szerencsi járási sport közgyűlésen sok bírálatot kapott a régi vezetőség Abaújszántón, mert keveset foglalkozott a fiatalság sportjával, valamint elítélték a labdarúgók fegyelmezetlenségét is. A focicsapat 1972-ig a járásiban szerepelt, 1968-69-ben még itt sem.
   1967-ben a Szerencsen megrendezett úszóbajnokságon Abaújszántó a második helyezést érte el.
   1970 – ben újjászerveződött a helyi sportélet. Március 15-én megalakult a MEDOSZ sportkör, majd nyártól Abaújszántó SE néven szerepelt tovább. Egyelőre versenyszerűen csak a labdarúgó szakosztály működött.
   1972 őszén – 1964 óta először – ismét megyei II-ben szerepelt a szántói focicsapat.
   1974 nyarán – a megyei bajnokságok átszervezése miatt – nem jutottunk be a megyei I/B-be.
   1976 – ban „Abaújszántói kesergő” címmel jelent meg egy írás az Észak Magyarországban. A cikkben Homonnay István a helyi sport múltjáról beszél. Ebből kiderül, hogy 1945 előtt birkózó szakosztály is működött, bár ennek kevés nyomát találni. De! Itt nevelkedett Tábori László, sokszoros bajnok futó, Encsi István, egykori kalapácsvető bajnok és Kiss János is, a Csepel majd a Honvéd labdarúgó kapusa is.
   Az írás a klub jelenéről is hírt adott, mely szerint a labdarúgók csak a járásiban szerepeltek, a vízilabdázók egymás között játszottak s a járások összevonásával a támogatások is erősen megcsappantak. Pedig az utánpótlással sem lenne gond, hiszen az iskolákban összesen kb. 1000 fiatal tanult.
   A sportlétesítményekkel sem volt a cikk írója megelégedve. Az uszoda – hideg vize miatt – csak májustól használható. A középiskola egy füves labdarúgó és egy földes kézilabda pályával rendelkezik, az általános iskola pedig egy kézi- és egy kosárlabda pályával. A községben mindössze egy füves labdarúgó pálya van. Gond még a megfelelő tornatermek és a testnevelő szakos tanárok hiánya is.
   Merényi Gyula szerint az anyagi problémákon túl a kevés sporthoz értő vezető a gond valamint, hogy többen máshol dolgoznak és csak hétvégén jönnek haza.
   A 80-as évek elején sem volt sokkal jobb a helyzet. 1980 – ban ugyan dr. Angyalos László fő szervezésével s Hídvégi István szakmai irányításával ujjászerveztek a vízilabda csapatot, ám elmondásuk szerint nem lehetett kapni vízilabdát az országban, de még szabálykönyvet is csak elvétve tudtak beszerezni.
   Egy 1984. januári cikk az ÉM-ban az abaújszántói sportéletről ír. Az ASE akkori elnöke Sotkó János VB titkár volt. Az írásban az elnök arra utal, hogy a hatvanas években volt egy NB II-es röplabda csapata és megyei I-es kézilabda csapata a sportkörnek.
   A cikk születésének évében csak egy labdarúgó szakosztály működött. A felnőtt, tartalék, iskolai és serdülő csapatban mintegy 150 igazolt focistát említenek. A tárgyi feltételek jók voltak: megfelelő öltöző, pálya és a felszerelések átlag fölöttiek. Időszakos szakosztályként működött ekkor: atlétika, kézilabda, asztalitenisz, sakk, teke, sí, vízilabda és úszás. Valamint helyi üzemek segítségével sífelvonót is avattak.
   1986-ban új vezetés került a sportkör élére. Sotkó János elnök mellett Soltész Zoltán lett a szakosztályvezető, és Tóth Lajos, Kovács László és Konyecsnyik János is vezetőségi tag lett.
   A labdarúgó csapat hosszú évek után újra a megyei II. osztályban játszhatott. Addigi legnagyobb sikerként megnyerte a csapat a megyei II. osztályú küzdelmeket és fennállása során először megyei I. osztályba jutott. Itt fokozatosan javulva 12., 11. majd 5. helyen zártak. Az 1991 – 92-es bajnokságban még ezeken az eredményeken is túltett a csapat. Megnyerte a megyei I. bajnokságot és sporttörténelmet írva az NB III-ba jutott. A legnagyobb ereje a csapatnak az egység volt, ahogy ezt elmondták az a régi sportolók és vezetők is.
   Az NB III-ban való részvétel csupán egy évig tartott, ennek leginkább anyagi okai voltak. A kiesés után még négy évig játszott a megyei I-ben a csapat, majd az 1996 – 97-es bajnokság után nem vállalták tovább a megyei tagságot. A megyei II-be léptek vissza, majd egy év után visszakerültek a körzeti bajnokságba.
   2000-ben – Soltész Zoltán visszatérésével a csapathoz – ismét feljutottak a megyei II-be, ezzel újra elindulva felfelé a ranglistán. A 2000 – 2001-es bajnokságon két év után újra a megyei II-ben szerepelt az AKSE. Következő évben, Bialkó Attila edzősége mellett újra bajnoki címet szerzett a csapat. A 2002 – 2003-as megyei I-es bajnokságban óriási előnnyel az élen jutott be az NB III-ba – története során másodszor – Abaújszántó labdarúgó csapata, Szlifka Miklós edzősége mellett. 2003 augusztusában játszotta a következő NB III-as bajnoki mérkőzését a csapat. a 2003 – 2004-es bajnokságban azonban eredményesebben szerepeltek, mint előtte. Előkelő, 4. helyen zártak, a 2004-es őszi bajnokságon pedig 7. helyezést értek el. /Mező László: Abaújszántói sportkrónika 1934 – 2004/
   
   2004-ben a csapat irányítását Pachinger János vette át játékos -edző státuszban.A 2005-06-os szezonban a Felsőzsolca csapata mögött a 2.helyen végzett a csapat.A 2006-07-ben az 5., 2008-09-ben a 7.helyet szerezte meg a csapat. A 2007-es évben a női kispályás csapatunk bajnokságot nyert. 2010 őszén Gyulai József irányította a csapatot, őt tavasszal Erdősi István váltotta.Ebben az évben a 14.helyen zártuk a bajnokságot. 2011-12-ben a 6 pozíciót szereztük meg. 2012 őszén Sánta Zsolt vette át a vezetőedzői feladatokat,ebben az évben a 15.helyen zárt a csapat. a 2013-14-es bajnokságot a megyei II. Keleti csoportjában folytattuk, ebben az évben az 5. lett a csapat a következőben a 6. Majd következett két ezüstérem. 2017 őszén a Gyulai József -Konyecsnyik János edzőpáros vette át a gárda irányítását. Ekkor a csapat a 8. helyen zárt.

   
   szantoivse.hu/klub/tortenet/
    
2. 
   admin pancso

   # 7

   2020.05.30, 19:02

   
    
3. 
   admin patya96

   # 6

   2013.05.08, 09:59 (szerk.: 2016.01.04, 18:37)

   Kedden délután rakták le a nagyméretű műfüves focipálya alapkövét Abaújszántón.
   
   Hétágra sütött a nap a több, mint háromezer lelkes városban, ahol mintegy negyven percet csúszott a ceremónia kezdete, a díszvendég Mészöly Kálmán ugyanis Abaújszántó helyett „Csehszlovákiában” kötött ki és a határról fordult vissza, de aztán szerencsésen megérkezett a sporttelepre, ahol – miután elnézést kért a késésért – mindenki nagy szeretettel fogadta.
   133 milliós beruházás
   Elsőként Madár György polgármester lépett a mikrofonhoz és imponáló számokat említett:
   – Városunkban három 100×50 méteres füves pálya, két 20×40 méteres műfüves küzdőtér és egy 20×40 méteres bitumenes pálya található, mégis további fejlesztésbe fogunk. Ugyanis szükség van műfüves komplexumra annak érdekében, hogy városunk fiataljai és sportolói, továbbá a térség településein élők télen-nyáron használhassák. Természetesen gondolunk az általános- és középiskolásokra, valamennyi korosztály képviselőire, mert ismerjük az alaptételt: az önkormányzatoknak először elő kell teremteniük a sportág infrastruktúrális hátterét ahhoz, hogy a klubok és a csapatok később maradandó eredményeket produkáljanak.

   
   www.boon.hu/a-szoke-szikla-is-ott-volt-abaujszanton/2262630
    
4. 
   admin magyarfutball.hu

   # 5

   2013.01.09, 14:02 (szerk.: 2016.03.18, 19:03)

   
   forrás:
   Dominek József - email
    
5. 
   admin pirospont

   # 4

   2010.01.19, 10:00 (szerk.: 2018.01.23, 11:15)

   
   
   forrás:
   http://1.bp.blogspot.com/_Af7RLAommpM/S1VrF5c61zI/AAAAAAAAAiA/ixePm0MY8Rs/s1600/VI-Teremlabdarugo-Emlektorna-musorfuzet-01.jpg
    
6. 
   admin pirospont

   # 3

   2009.09.25, 10:50 (szerk.: 2009.09.25, 11:09)

   
    
7. 
   admin magyarfutball.hu

   # 2

   2009.01.19, 15:35

   Abaújszántón már 1945 előtt is élénk sportélet zajlott. Ennek ékes bizonyítéka a „Magyarországi sportegyesületek története” című 1942-ben kiadott könyv, amelynek Pluhár István volt a szerkesztője és a Közérdekű Könyvkiadó Vállalat jelentetett meg. Ennek a kiadványban található meg a következő bejegyzés: „ MOVE Abaújszántói Társadalmi és Sport Egyesület. Egyesületi helyiség Abaújszántó, Népház, MOVE Otthon, hivatalos órák: csütörtök 18-19, szombat: 18-19, vasárnap: 10-11. Működő szakosztályok: lövészcsapat, tenisz, torna, vitorlázó, repülő, zene, ének.”
   
   A könyv tehát nem említi a pontos alapítási időpontot. Az tapasztalható, hogy egyes hírekben ugyan megjelentek már az abaújszántói sportolók, ám bajnokságban a sajtó csak 1945. után említi például a labdarúgó csapatot.
   
   A Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1997. évi labdarúgó évkönyvében alapítási évnek 1947. van feltüntetve, míg a klub jogelődjének 1933.
   
   Az 1947. tavaszán néhány hónapon át megjelenő „Felvidéki sport” című újságban nem található az abaújszántói sportra való utalás, amely azt támasztja alá, hogy a helyi sport a II. világháború után igazából 1948-ban szerveződött újjá . Egy régebbi KSE Abaújszántó feliratú sportzászlón is ez az évszám szerepel.
   
   A megye labdarúgó bajnokságában először az 1954-es küzdelmekben bukkan fel Abaújszántó, amikor a megyei II. keleti csoportban a 11. helyen végzett a gárda 14 együttes közül. 1955-ben a csapat elbúcsúzott a megyei másodosztály küzdelmeitől. Ezt követően többször is feljutott, majd rövid időn belül ki is esett a csapat, amikor is 1961-62-es bajnokságban a megyei II. keleti csoportban az élmezőnyben végzett a gárda. A javuláshoz hozzájárult az is, hogy a korábbi évek anyagi nehézségein sikerült úrrá lenni, és felettes szervek segítségével megtalálták a sportkör működésének az alapjait, amely miatt korábban nem lehetett eredményes működést biztosítani. Ennek érdekében hívták össze a Községi SE átalakuló közgyűlését és megalakult a Vörös Meteor Sportkör . A felsőbb sportszervezeteken kívül támogatta ezt a MESZÖV, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete (KPVDSZ) is. Az új sportkör ö tagú vezetőséggel, 3 tagú felülvizsgáló bizottsággal és 5 szakosztállyal (asztalitenisz, röplabda, atlétika, labdarúgás és úszás) alakult meg Abaújszántói Vörös Meteor Sportkör néven. Ezen a néven 1968-ig szerepelt az egyesület, ekkortól már, mint Községi Sportegyesület (KSE) szerepel.
   
   A labdarúgó csapat 1988-ban nyerte első ízben meg a megyei II. osztályú bajnokságot (illetve a 2001/2002-es idényben ), majd 1993-ban a megyei I. osztályú bajnokságot megnyerve és eddigi legnagyobb sikerét elérve feljutott az NB III-ba.
   
   A labdarúgó csapat a 2002/2003-as idényben magabiztos előnnyel nyerte meg a megyei I. osztályú bajnokságot újonc létére és az önkormányzat képviselő-testülete, valamint a szponzori kör támogatásával vállalta az NB III. osztályban történő indulást, mely a csapat eddigi legnagyobb sikereinek megismétlését jelenti. Az őszi idényt követően 5. helyen zárt a csapat legjobb újoncként. Tavasszal reményeink szerint legalább ilyen pozíciót foglal majd el az együttes.
   
   2004-ben lesz 50 esztendeje annak, hogy a községi sportegyesület hivatalosan létrejött, és ezt a félévszázados évfordulót igyekszünk majd méltó módon megünnepelni.
   A 2003/04-es szerzonban az előkelő IV. helyen végzett a csapat.

   
   
   forrás:
   http://www.abaujszanto.hu/sport.htm
    
8. 
   admin pancso

   # 1

   2008.12.25, 14:56

   http://www.abaujszanto.hu/sportkonyv/index.htm