bajnoki szereplések

összes eredmény, részletek »

Az 1903-ban alakult csapat hivatalos klubszíne 1912-től a kék-fehér, az akkori csapat ismert nevei: Piller Pál, Warnusz Ödön, Lakatos Sándor, Lakatos József, Laczkó Sándor, Jámbor László, Mezei Gábor, Gecsetovszki András, Molnár Béla.
A Klub tagjai amatőr színészettel is foglalkoztak. Az első sportpálya a mai katolikus temetővel szembeni akkori vásártéren volt, a játékosok a csődörös istállóban öltöztek át.
1921-ben a másodosztály bronz érmesei lettek.
1923. május 2.-án városi rangadót rendeztek:
Üllői SE - Üllői MTK 4:1 (3:0)
Üllő SE: Csorba III - Piller, Seprűs I, Göstel, Hankovics, Lakatos III, Lakatos II, Gecsetovszki, Mezei, Maletz, Burza.
Üllői MTK: Tóth - Horváth, Fridrich, Minár, Magyar, Mészáros, Vizner, Holló, Szabó, Holacsek, Poszpisil.
1924-ben a harmadosztály bronz érmesei. 1928 november 4-én az Üllői SE közgyűlésén kimondták az Üllői Dal-és Önképző Körrel való egyesülést (36 igen, 4 nem szavazat). Ekkor az elnök Grőber Miklós, titkár Rákossy Árpád, alelnökök Pinczel Lajos, Dudinszki János, pénztárnok Kovács Sándor.
Az egyesüléskor az elnöki köszöntő legfontosabb mondata: "a sportnak, különösen fiatalabb korban, életszükségletté kell lennie". Ettől kezdve az Üllői DSÖK minden hónapban megtartott választmányi ülésén
mindig szóba került a sport- valamilyen formában.
1930-ban eldöntötték, hogy fákkal kell körül ültetni a stadiont, büfé létrehozását tervezték, fagylaltos beengedését, napsütés ellen védőtetőt kezdeményeztek.
1931-ben eldőlt, hogy korszerűbb sportfelszerelést kell biztosítani a játékosok számára. 1940-ben a negyedosztály bronz érmét nyerték el.
1946-ban a Járási bajnokságban az Üllő 8 mezítlábas csapattal vett részt, így külön körzetet alkotott. Szervezőjük Schwendor János volt. Ugyanebben az évben az Üllői SE egyesült az Üllői Iparosokkal.
1951-ben mint Üllői Vasutas második helyen végeztek a negyedosztályban. 1953-ban a negyed, 1954-ben a harmadosztály ezüstérmesei lettek.
1954. május 6.
Üllő-Nagykőrös 4:0 (3:0). Góllövők: Ripp, Biksza, Német, Seprűs II.
A csapat; Stifler, Seprűs I, Béki, Gémes, Folt, Biksza, Sáli, Seprűs II, Ripp, Győri.
Csere: Vasadi.
1954. május. 23
Üllő-Isaszeg 4:0 (1:0). Góllövők: Ripp 2, Győri, Német
1957-1960 között a csapat tagjai: Szekeres István - Sáli István, Burza József, Haraszti László - Rakó László, Gyarmati László, Varga Gyula - Holló József, Bátki József(később edző is), Ripp Ferenc, Szabó György, Győri István, Varga József.
Az 50-es években egyre több üllői Pesten, a munkahelyi csapatban játszott. Pl.: Mészöly József kapus: BVSC (NB I, és Mészöly Endre Vörös Csillag Traktorgyár - NB II.
1959-ben kiestek az ötödosztályba, de 1960-ban visszajutottak.
1964-ben az MNK-ban a legjobb 64 közé jutott az Üllő, így a Szabad Föld-kupa döntőjében, a Népstadionban: Szentegát - Üllő 4:1
A csapat;Nigrényi - Szabó, Mellis, Boda - Zubor, Szűcs - Kiss, Tóth, Viczkó, Langó, Hang. A becsületgólt Viczkó szerezte.
1975-ben a csapat tagjai: Csorba István, Viczkó István, Rakó Mihály, Dobos Attila, Tóth Béla, Dobos József, Kriskó János, Szűcs Attila, Tóth Lajos, Erős László, Kovács István, Liebe Sándor. Ekkor a Sűlysápot 5-1-re verték.
Az évtized közepén az ötödosztály bronz, és ezüst érmesei lettek.
1979 őszén második helyen állt a csapat, de 1980 tavaszán följutottak a harmadosztályba.
Az 1979-1980-as MNK-ban megverték a megyei bajnokságban szereplő Szokolyát, majd az NB II-es Váci Híradást, december 23-án 1:1 az NBII-es SZEOL-al. 0:0-t játszottak a Szarvasi Főiskola Spartacus NB II-es csapatával, a Baja (NB III) ellen 2:2, a legjobb 4 közé jutásért a DVTK intézte el az Üllőt 2:0- as győzelmével.
Üllő, 5000 néző (!), játékvezető Győri (Simon, Német L).
Üllő: Csorba - Folt - Házler, Halmi, Hornyák, Birta - Tóth B, Liebe, Pénzes - Kriskó, Tóth S. Edző: Kövér János.
Az Üllő volt eddig az egyetlen nem NB-s csapat, mely a legjobb 8 közé jutott az MNK (később Magyar Kupa) történetében.
1980 júniusában a Szabad Föld Kupa döntője az Üllői úti pályán, az FTC - MTK örökrangadó előtt, a Baja ellen:
üllő: Csorba - Birta, Folt, Bálint, Halmi - Liebe, Viczkó, (Pénzes), Tóth B. - Hornyák, Kriskó (Lakatos), Tóth S. (Magyar).
Tóth Sándor 4, és Pénzes 1 góljával 5:4-re győzött az Üllő, KUPAGYŐZTES.
1980-as évek végének csapata:
Gregus Ferenc, Kopácsi László, Folt Gábor, Tóth Béla,Tóth Sándor,Birta Zoltán, Kriskó János, Hornyák Mihály, Pénzes Viktor, Pandur Róbert, Pandur László, Kerék Zoltán.
A 80-as, 90-es évek fordulóján egy pár évet eltölthettek a negyedosztályban.
1994/95-ben az Üllő megnyerte a hatodosztályt, és ezzel jogot szerzett az ötödosztályban való szereplésre.
1990-es évek végének csapata:
Lubics, Komlódi Sándor, Krausz István, Balázs Zoltán, Marozsán István, Garai Tamás, Tóth László, Halmi Károly, Sallai László, Kriskó János
2001-ben a hetedosztályban másodikok, egy évvel később pedig egy pontal megelőzve a Pilist bajnokok lettek.
2005-2006-ban az ötödosztályban ősszel vezetett az Üllő, de tavasszal rosszul ment, a várt feljutás elmaradt.
2006-07-ben az Üllő megnyerte az ötödosztályt Pécel előtt (azonos volt a pontszám, 56, de jobb volt a gólkülönbség -56 -23).
2010 őszén 9 pontal vezették a negyedosztályt a PLSE, és az Újlengyel előtt, tavasszal pedig 23 pontosra nőtt ez a külömbség. Itt a legemlékezetesebb meccseiken a Gödöllőt 7-2-re, az Erdőkertest 6-1-re verték, és az utolsó fordulóban amolyan örömjátékkal 6-3-ra nyertek Halásztelken.
A bajnok csapat tagjai: Hell István, Szűcs Lajos, Várkonyi Zoltán, Farkas Tamás, Minárik Gábor, Hamza Tamás, Bakti József, Borbély Dániel, Szabacsi Péter, Hunya Krisztián, Miczi Dániel, Szűcs Richárd, Terjéki Dávid, Simon Ádám, Hollauer Balázs, Roik István, Inotai Attila, Kun György, Gál József. Edző: Peller Gábor, gyúró Neparáczki István.

Tóth Áron, 2013.10.09

Tilos a www.magyarfutball.hu-adatbázis bármely fotójának vagy írott anyagának előzetes írásbeli hozzájárulás nélküli újraközlése.
» Teljes szerzői jogi nyilatkozat