hozzászólások

1. 
   admin fgymat

   # 1

   2012.06.02, 17:01

   Szemelvények Körösladány sporttörténetéből!
   
   
   
   Körösladányt a XIX-XX. század fordulójára érte utol a polgári fejlődés, ami megnyitotta a kaput a helyi sportélet kibontakozása előtt is. 1913-ban megalakult a Körösladányi Ifjúsági Torna Egylet (KITE) a lovaspólót űző elit számára. Sorra épültek a főúri teniszpályák, ahogyan a köztisztviselők is megalapították a rövidéletű Körösladányi Tenisz Társaságot. Az Erzsébet ligetben lévő pályáin azonban 1931 tavaszától már a Körösladányi Polgári Céllövő Egylet alakított ki lőteret. Közben pedig 1920-ban megalakult a Körösladányi Ipartestület bábáskodásával a Körösladányi Atlétikai Club, a KAC labdarúgó-, valamint hamarosan elsorvadó tenisz- és atlétikai szakosztállyal. Jobbára a középréteg fiataljait tömörítő egyesület a vásártéren jutott futballpályához. A játékosok az első évben még csak a szomszédos települések csapataival mérték össze erejüket. 1921 és 1923 között viszont már ott szerepeltek a békéscsabai alosztály II. osztályú küzdelmeiben, de a következő szezonban – vélhetően pénz- és játékoshiány miatt – már nem találjuk őket. Az általánosan tapasztalható nehézségeket tükrözi a Sárréti Hírlap 1923-as híradása: „Igen életre való eszme foglalkoztatja a járási sportkedvelőket. Egy Körösladány, Szeghalom, Vésztő, Füzesgyarmat labdarúgóiból kombinált csapatot óhajtanak a Sárréti Atlétikai Club nevén a csabai alosztály II. osztályú futballbajnokságába benevezni. A tárgyalásokat az alakuló SAC részéről Horváth Gyula (Körösladány) vezeti.” Az elképzelés végül mégsem valósult meg, mert 1925 és 1927 között a fent említett egyesületek külön-külön vettek részt a bajnokságban. A még 1928-ban is uralkodó siralmas állapotokról szintén a Sárréti Hírlap tudósít, annak kapcsán, hogy a KAC 2:0-ra legyőzte a Szeghalmi SE-t: „A hiba ezen a mérkőzésen is kiütközött, az összjáték és az edzés hiánya. Több játékos nem húz csukát a lábára hétközben, csak a vasárnapi mérkőzés alkalmával. Így nem csudálható, ha nem bírja szusszal, irammal, és csak ténfereg a pályán.”
   
   A gazdasági világválság miatt 1928 őszétől 1932 nyaráig újból szünetelt a sárréti labdarúgó-bajnokság. A KAC-ról és a környékbeli csapatokról csak 1933-tól szólnak újra érdemi hírforrások. Az ezt követő talpraállást segítette elő, hogy olyan helyi vezetőséget tudtak választani, melynek tagjai az anyagi helyzetüknél fogva támogatni tudták a sportklubot. Erről tanúskodik az 1934-ből ismert névsor. Az elnöki teendőket ekkor Zobel István uradalmi főintéző és dr. Szollár Pál községi orvos látta el. Az alelnök Kohn Izidor bankigazgató, a titkár ifj. Gálos Lajos nyugdíjas irodatiszt, a pénztárnok Blau Lajos vaskereskedő, az ellenőr id. Sitkey András malomtulajdonos, a jegyző vitéz Horváth Gyula magánzó volt. Ugyancsak az anyagi támogatás reményében sikerült megnyerni id. gróf Meran Jánost is a labdarúgás számára, aki játékosként maga is részt vett a körösladányi öregfiúk csapatában a szeghalmiak ellen vívott mérkőzésen, amit 1:0 arányban meg is nyertek.
   
   A KAC történetében változást jelentett, amikor 1935-ben az egyesület adminisztrációja kiköltözött id. Sitkey András házából az Erzsébet ligetben állt épület egyik szobájába, mivel „…a Körösladányi Atlétikai Clubnak a község tulajdonát képező teniszpálya játszásra való átengedése iránti kérelme… [után az elöljáróság] …a teniszpályát a Klubnak játszási célra mindaddig átengedi, amíg a Körösladányi Tenisztársaság újból meg nem alakul”. Ez elmaradt, mert egészen 1948-ig a futballisták használták a teniszpályát az edzéseik számára. A labdarúgás fellendülésével, 1935-től a II. osztályt Északi és Déli csoportra osztották. A sárréti sportegyesületek megbízottai – Körösladányt Túróczy Endre és ifj. Lannert János képviselte – előbb 1936. február 16-án gyűltek össze Szeghalmon, a gimnázium tornatermében, ahol felállították a Sárréti Liga futballszakosztályt, majd május 24-én a Sárréti Sport Liga vezetőségválasztó közgyűlését is megtartották. Az elnök vitéz Márky Barna békési, valamint – a felmenői révén körösladányi kötődésű – vitéz dr. Nadányi János bihari alispán lett. Az alelnökök között gróf Blanckenstein Pál, Horgosi Kárász Imre, Halmágyi Ferenc, Tóth Géza, Tildy Zoltán, Szabó Frigyes, dr. Nagy Ferenc, Hegedűs Sándor mellett ott volt Körösladány akkori főjegyzője, id. Vertán Emil is. A szakosztályi elnökök közül a labdarúgás élére szintén körösladányit, id. gróf Meran Jánost választották meg.
   
   Ezt követően az 1937-38. évi bajnokság alkalmával az Északi csoport – amelyben Körösladány is szerepelt – tovább differenciálódott, miután az 1937 tavaszán tartott szeghalmi értekezlet határozata alapján a Békési ISE-vel, a Mezőberényi TSC-vel, a Dévaványai SE-vel, az Okányi ISE-vel és a Komádi SE-vel kiegészítve, a Körösladányi AC-t, a Füzesgyarmati TE-t, a Szeghalmi és Vésztői SE-t Sárréti Alcsoport néven sorolták be a körzeti bajnokságba. A körösladányi labdarúgás népszerűségének növekedését jelezte, hogy az 1937-38-as szezontól már ifjúsági csapatuk is volt, és nagyszámú érdeklődőt vonzó, települések közötti mérkőzéseket is játszottak. Sőt, a Délmagyar Labdarúgó Szövetség (DLASZ) ifjúsági válogatottjába bekerülve, az ősz folyamán bekapcsolódtak a Hódmezővásárhelyen és Békéscsabán lebonyolított országos jellegű serlegviadalokba is.
   
   A II. osztályú Sárréti Bajnokságban játszó KAC az 1936. évi második helyezése után, a későbbi szezonokban a középmezőnybe került. 1939-40-ben, miként az országban számtalan helyen, Körösladányban is gondokat jelentett az utánpótlás. Ez részben a háborúra való készülődéssel, részben az egyesületet támogatók körének – többek között a zsidótörvények miatti – szűkülésével magyarázható. Nem meglepő tehát, hogy ebben az évadban a körösladányi egyesület az Északi csoport hét csapata közül a 6. helyen végzett. Az 1940-es években a KAC utánpótlását a vitéz dr. Szentannay (Szollár) Pál községi ügyvezető orvos elnöksége alatt állt Körösladányi Levente Egyesület labdarúgói jelentették. Az 1944 tavaszára kiírt „Rákóczi serleg” országos levente-labdarúgó bajnokságon a járási selejtezőket Kevermes, Békéscsaba, Gyoma és Körösladány csapata nyerte. A megyei vetélkedőből végül Kevermes került ki győztesen, akik országos 5. helyezést értek el. Az 1945-ös esztendő jelentős változást hozott a KAC történetében, ugyanis a labdarúgók mellett megalakult a birkózó szakosztály is, Derzsi János vezetése alatt. Ő több birkózóval együtt a háború utáni nehézségek miatt került a fővárosból Körösladányba, jó néhány helyi fiatalt is megnyerve a sportág számára. A tevékenységük eredményességét jelezte, hogy egy esztendővel később, a Dévaványán megrendezett területi bajnokságon a ladányi Miklovicz László aranyérmet szerzett. A siker ellenére mégis megindult a KAC 1948-ig tartó hanyatlása, amely végül a teljes felmorzsolódáshoz, majd újjáalakuláshoz, a Körösladányi Traktor Sportkör felállításához vezetett.

   
   
   forrás:
   http://www.korosladanymedoszsk.gportal.hu/gindex.php?pg=30101860