bajnoki szereplések

összes eredmény, részletek »

A Szegedi Dózsa előzményei (1912-1950)

A Szegedi Dózsa története a jogelőd révén egészen 1912-ig nyúlik vissza, ekkor alakult ugyanis az SZTK, azaz a Szegedi Testgyakorlók Köre. Az 1942-ben megjelent Magyarországi Sportegyesületek Története című könyv írja, hogy a sportpálya már akkor a Hunyadi téren volt, 3500 fős befogadóképességgel. Ekkor a labdarúgón kívül egyébként atlétikai, ökölvívó, vívó, tenisz és lövész szakosztályt is működtetett a klub. Az SZTK labdarúgócsapata helyett, illetve helyén indult 1949 nyarán a Kerületi I.o.-ban a Szegedi Rendőr csapata, ahol azonnal bajnoki címet is szerzett.

A Szegedi Dózsa: megalakulástól a megszűnésig (1950-1994)

Aztán 1950-ben megalakult a Szegedi Dózsa SE (az indíttatást a Budapesti Dózsa 1950 március 31-i megalakulása jelentette, hiszen ettől kezdve sorra jöttek létre vidéken is a Dózsa klubok), és a Szegedi Rendőr ezzel együtt beleolvadt a Dózsába. A Dózsa alapító tagjai: Révész István, Madarász Mihály, Temesvári Mihály, Lovasi János, dr. Simándi Béla és Gyurkó Vince voltak. A klub színe a többi Dózsa csapathoz hasonlóan a lila-fehér lett.

Mivel a Szegedi Rendőr az 1949-50-es Kerületi I. o.-ban bajnok lett a Szegedi Dózsa az NBIII-ban kezdhette meg a szereplését. Érdemes megjegyezni, hogy a bajnokcsapat edzője ekkor az a Kalmár György volt, aki néhány évvel korábban az 1899-es alapítású Szeged AK színeiben NB I-es bronzérmet és országos gólkirályi címet szerzett. A profi futballból 1942-ben vonult vissza, és ezután kezdett edzősködni.

Visszatérve a Dózsához, a Délmagyarország című napilap 1950 július 4-i számában számol be a Szegedi Dózsa bemutatkozó mérkőzéséről, amely egy barátságos találkozó volt: Szegedi Dózsa - Szolnoki Dózsa 9-0 (3-0). Az első bajnoki mérkőzésre (NB III Szeged-Kiskunhalasi csoport) amelyet a Hunyadi téren vívott a csapat a Szentesi SZTE ellen (2-1) 3000 néző volt kíváncsi. Sajnos az átszervezések miatt a Dózsa csak egy fél idényt tölthetett az NB III-ban, 1951-ben ugyanis az a bajnokság ideiglenesen megszűnt. Pedig igen jól szerepelt ekkor a csapat, hiszen fél idény után a Kiskunfélegyháza mögött 1 ponttal lemaradva 2. helyen állt a Kalmár György által irányított Dózsa.

Innentől kezdve egészen 1966-ig a megyei bajnokságban (a megyei bajnokságokat 1951-ben írták ki először) szerepelt több-kevesebb sikerrel a csapat. Ezen időszak két legkiemelkedőbb eredménye az volt amikor a Szegedi Dózsa bejutott a Magyar Kupa (akkor MNK volt a neve) országos döntőjébe a legjobb 64 csapat közé. Mindkétszer NB I-es gárda állta a csapat útját a 32-be jutásért vívott mérgőzésen. 1951-ben Szegedi Dózsa - Szegedi Honvéd 0-7, illetve 1955-ben Szegedi Dózsa - Légierő SE 1-2.

1966-ban aztán sikerült az osztályváltás, a csapat feljebbléphetett az NB III-ba, sőt ez a feljutás olyan lendületet adott, hogy a csapat 1967-ben már az NB III Délkeleti csoportjában nyert bajnokságot magabiztosan, 7 pontot verve a 2. helyezett Mezőberényi Spartacusra. A következő évben az NB II Keleti csoportjában elért 7. hely újoncként nagyszerű eredmény volt. A sikerek hatására a pályán is fejlesztéseket kezdtek és elhatározták, hogy az addig salakos hunyadi téri pályát füvesítik. A munkálatokat az utolsó bajnoki mérkőzés után meg is kezdték, így 1969-ben, az újabb NB II-es szezon első hazai mérkőzésén, amelyet a DVSC ellen vívott a Dózsa (1-1), már füves pályára futhattak ki a csapatok. Az 1969. évi gyengébb szereplés után (12. hely) az 1970. évi félidényes bajnokság újabb nagyszerű sikert hozott, hiszen a 4. helyezett lett a csapat, sőt ebben az évben története során először bejutott az MNK 32 legjobb csapata közé, ám a 16-közé jutásról hajszál híján lemaradt, mivel csak egy 0-0-ás döntetlenre futotta az alacsonyabb osztályú Bajai Vasas MTE ellen. Ezután a lendület tovább folytatódott, hiszen a csapat az 1970-71-es szezonban a Pénzügyőr SE és a Ceglédi VSE mögött bronzérmet szerzett a Keleti csoporban, amit 1972-73-ban újra megismételt a csapat (érdekesség, hogy ekkor újra Kalmár György volt az edző).

1974-ben aztán az MLSZ drasztikusan csökkentette az NB-s csapatok számát, ugyanis az eddigi NB I, NB I B, NB II, NB III rendszer helyett NB I, NB II, NB III osztályokat hozott létre, így végül is a Dózsa maradt a 3. vonalban, csak már nem NB II-nek hívták. 1978-ig folyamatosan itt a 3. vonalban szerepelt a csapat, továbbra is igen szép sikereket elérve mind a bajnokságban (1975-76: 3. hely, 1976-77: 2. hely), mind pedig a kupában (1975 február, legjobb 32 közé jutás: Szegedi Dózsa - DVTK 0-2; 1975 november, 32 közé jutás: Szegedi Dózsa - Szolnoki MTE 0-0, 11-esekkel továbbjutott a Szolnok, 1977, 32 közé jutás: Szegedi Dózsa - Békéscsabai Előre Spartacus 1-1, 11-esekkel továbbjutott a Csaba).

Ugyan az 1977-78-as kiírásban a csapatunk csak az 5. helyet szerezte meg az NB III Keleti csoporjában, ám az újabb átszervezéseknek közönhetően (az NB II-t háromcsoportosra bővítették) a Szegedi Dózsa története során először feljutott a magyar labdarúgás második vonalába. Az 1978-79-es másodosztályban (Közép csoport) való bemutatkozás nem akárogy sikerült, hiszen a Szegedi Dózsa a végsőkig harcban volt az NB I-be való feljutásért. De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen az első fordulóban pl. az NB I-ből frissen kisett nagy városi riválissal, a SZEOL AK-val került össze csapat, és a SZEOL stadionban 3000 néző előtt megrendezett mérkőzés 2-2-es döntetlennel ért véget. A visszavágón 1979 februárjában a Dózsa-pályán 5500 néző szeme láttára még ennél is nagyobb sikert ért el a csapat, miután 2-1-re legyőzte a SZEOL-t. A nézőcsúcs egyébként az NB I-be a Szegedi Dózsa előtt feljutó Volán SC elleni mérkőzésen született meg 1979 április 8-án, ekkor 7000 néző látta, ahogy Kun Lajos (később a SZEOL és Szeged SC színeiben vált igazán ismertté) 2-góljával 2-2-es döntetlent ér el a Dózsa. A bajnokság végére a csapat a 2. lett így nem sikerült az NB I-es álom (36 mérkőzés, 15 győzelem, 16 döntetlen, 5 vereség). Ebben a szezonban a SZEOL AK nagy csalódást keltve csak a 6. lett (a története során először fordult elő, hogy az NB I-ből való kiesés után nem jutott vissza azonnal az élvonalba, pedig a közvélemény most is feljutást várt), így ekkor a Dózsa volt Szeged legeredményesebb csapata, ami azért nagy szó, mert sem azelőtt, sem azután nem fordult elő, hogy Szegeden nem az 1899-ben alapított SZAK jogutódjai legyen szeged "fő csapata". Mező László, Mesél a Hunyadi Tér című könyve így ír erről:

"A legnagyobb siker a Szegedi Dózsa fennállása alatt ez az ezüstérem volt, amelyet labdarúgásunk közvetlen második vonalában ért el a csapat! Sokáig a bajnoki címért is versenyben voltunk. A város reprezentáns csapata a SZEOL AK csupán a 6. helyen végzett mögöttünk... Talán, ha a mi csapatunk is legalább olyan támogatást kapott volna, mint ők, akkor az NB I-es álom sem maradt volna álom..."

Ezt követően sajnos nem sikerült az előző évi nagyszerű szereplést megismételni, mert csak a 12. helyet szerezte meg a csapat. Az ekkor már a Dózsa előtt végző SZEOL AK (igaz, még mindig csak a 3. helyet szerezték meg) legyőzése hazai pályán most is sikerült (2-0). A következő év (1980-81) hasonló szereplést hozott (10. hely), és ekkor a Középcsoportot toronymagasan nyerő SZEOL AK ellen is már csak 1 pontra futotta a csapat erejéből (a SZEOL stadionban 2-2, 6000 szurkoló előtt). Ezt követően a magyar másodosztály lebonyolítása újabb változásokon ment keresztül, az 1978-ban létrehozott háromcsoportos NB II-t újra kétcsoportosra szűkítették, így az 1981-82-es bajnokság kiírásában szerepelt, hogy csoportonként csak az első öt helyezett maradhat az NB II-ben. Sajnos ettől nagyon távol állt a Szegedi Dózsa ebben az évben a maga 14. helyzésével, így 4 évnyi NB II-es szereplés után egy időre búcsút intett a a klub a magyar második ligának.

Ekkor még nem sokan sejthették, hogy néhány évnyi NB III (Körös csoport) után a harmadik osztálynak is búcsút int a csapat (1985-86). Ebből az időszakból mindössze az 1984-85-ös MNK országos döntőben való menetelés emelkedik ki, igaz ez eléggé, hiszen ez volt a klub történekmének legjobb kupaszereplése (8 közé jutás). Az országos döntőben elért eredmények a következők voltak: Mélykút - Szegedi Dózsa 2-3, Szegedi Dózsa - Metripond SE Hódmezővásárhely 2-2 (11-esekkel a Szeged jutott tovább), Szegedi Dózsa - SZEOL AK 3-2, Balmazújváros - Szegedi Dózsa 1-3, Szegedi Dózsa - Tatabányai Bányász 1-5.

Az NB III-ból való kiesést követően még jött egy utolsó sikerkorszak a klub életében, hiszen előbb az 1986-87-es megyei bajnokságot nyerték meg toronymagasan, majd két év múlva (1988-89) már az NB III Körös csoportjában nyertek hasonlóan imponáló fölénnyel, ezzel az 1982-es kiesést követően ismét a magyar labdarúgás második vonalában találta magát a Szegedi Dózsa az 1989-90-es szezonban. Most viszont nem sikerült megkapaszkodni ebben az osztályban, hiszen a Szegedi Dózsa messze leszadva az utolsó helyen végzett. Érdekesség, hogy ekkor találkozott utoljára két szegedi csapat a magyar másodosztályban (az első helyen NB I-be feljutó Szeged SC oda-vissza verte a Dózsát).

A rendszerváltást követő változások az ország összes Dózsa csapatában válságot okoztak. Ezek a klubok szűntek meg, változtattak nevet, vagy olvadtak bele egy másik csapatba. Így történt ez Szegeden is, ahol az NB II-ből való kiesést követően néhány évig még az NB III Körös csoportjában szerepelt a csapat, majd az 1994-95-ös idény közben egyszerűen megszűntették és beleolvasztották a szintén vegetáló, NB II-től frissen búcsúzó Szeged FC-be (SZEOL AK, majd későbbi Szeged SC utóda), a Dózsa megüresedett helyen pedig a Szentesi FC indult a 16. fordulót követően.

Élet a Szegedi Dózsa után (1994-től napjainkig)

A hunyadi téri pálya lelátóját elbontották (a képeknél megtekinthető, hogy milyen volt fénykorában), ezután egy ideig kihasználatlanul állt a pálya, majd a 2000-es évek elején megalakult a Rendőr TE nevű csapat, amely jelenleg a megyei bajnokság 3. osztályában szerepel és ők használják a pályát.

A bemutató fő forrása:
Mező László - Mesél a Hunyadi tér, Szegedi Dózsa Futballalmanach 1950-1990

Papdi Balázs (www.szegedirelikviak.extra.hu), 2008.05.08

Tilos a www.magyarfutball.hu-adatbázis bármely fotójának vagy írott anyagának előzetes írásbeli hozzájárulás nélküli újraközlése.
» Teljes szerzői jogi nyilatkozat