hozzászólások

1. 
   admin bbsz

   # 1

   2017.01.18, 14:04 (szerk.: 2021.08.06, 19:42)

   A vasutasok orvosi tanácsra mosolyogva távoztak
   Békéscsabai Előre FC - BVSC-Dreher 0-1 (0-0)
   
   NB I-es labdarúgó-mérkőzés, Békéscsaba, 3000 néző
   V.: Puhl (Szilágyi, Nyilas)
   Békéscsaba: Udvarácz 5 — Mracskó 5, Usmajev 5, Csató S. 6, Balogh 6 — Fodor 5, Major 4, Szarvas 6, Kasik 5 — Kulcsár 5, Szabados 4. Edző: Pásztor József
   BVSC: Koszta 6 — Bondarenko 6, Farkas 6, Szalma 5 — Molnár 5, Komódi 5, Bognár 5, Aranyos 5 — Bükszegi 6, Orosz 4, Vincze 6. Edző: Egervári Sándor
   Csere: Kasik helyett Stancu (4) a szünetben, Bognár h. Zováth (5) az 51., Farkas h. Marozsán (-) a 71., Major h. Czipó (-) a 78., Bükszegi h. Csordás (-) a 90. percben.
   Gólszerző: Vincze a 71. percben.
   Sárga lap: Bondarenko (Balogh lábára rátartott) a 35., Balogh (Molnár felvágásáért) a 38., Csató S. (rosszul csúszott be Orosznak) a 62., Zováth (Stancu felvágásáért) a 68., Major (Bükszegit vágta fel) a 70., Vincze (Szarvast hátulról akasztotta) a 80. percben.
   Szögletarány: 4:7(1:4)
   
   A BVSC öltözője előtt dr. Mezey György, a BVSC szakosztály-igazgatója és a csabaiak egykori kiváló labdarúgója, Királyvári Károly beszélgetett.
   Valahogy így: „Mit csinálsz mostanában ?” — kérdezte Mezey György.
   „A helyi kézilabdaklub elnöke vagyok!" — kapta a választ.
   „Több, mint 300 NB I-es focimeccsel a hátad mögött? Ilyen gazdag ez a Békéscsaba?..."
   
   6. perc: Komódi ezúttal jobbról keresztbe passzolt a felfutó Vincze elé, Mracskó késlekedett, s a BVSC csatára tizenöt méterről ballal alig lőtt a jobb kapufa mellé.
   10. perc: Fodor jobb oldali beadását Szarvas gond nélkül levette a tizenegyes ponton, Molnárról üggyel-bajjal lefordult, ám érkezett Bondarenko, és elegán­san felszabadított.
   15. perc: Major jó ütemű átadásával Szarvas akár a gólvonalig gyalogolhatott volna, ha Koszta nem érzi a veszélyt, és kapujából kiszaladva, pontos vetődés­sel nem lopja le a csatár lábáról a labdát.
   30. perc: Fodor jobb oldali szögletébe Major fejjel belecsúsztatott, Kulcsár job­bal ráfordult a labdára, amelyet Koszta ölelt magához a jobb alsó saroknál.
   33. perc: Kulcsár indított, Szabados centerezett, Fodor hét méterről a bal felső sarok felé bólintott, ám Koszta szögletre pofozta a labdát.
   48. perc: Fodor finoman a bal oldalon érkező Stancu elé emelt, aki nyolc mé­terről, futtából alig bólintott a jobb kapufa mellé.
   51. perc: Kulcsár és a Szarvas „akciózott”, egy fejes nyomán a hálóban táncolt a labda, ám Puhl játékvezető les címén érvénytelenítette azt. Az más kérdés, hogy a televíziós visszajátszás jóvoltából az állapítható meg, hogy érvényes volt a csabaiak gólja.
   60. perc: Szarvas élesen meglőtt jobb oldali labdájáról nem derült ki, hogy be­adás vagy lövés, egy biztos: kis híján megakadt a jobb felső sarokban...
   71. perc: Aranyos partdobása Vincze előtt landolt, aki egy igazítás és egy csel után a 16-os bal sarkáról a hosszú sarokba lőtt a rosszul helyezkedő és vetődő Udvarácz mellett, 0-1.
   
   A mérkőzés előtt tapintható volt a feszültség a csabaiak öltözőjében: némán készülődtek a játékosok, nem volt ugratás, de mindenki talált elfoglaltságot, ki a cipőjét fűzte, cipőmadzagját babrálta, ki egy labdát pattogtatott. Közben Pásztor arról beszélt, hogy Szentit a múltheti kiállítás miatt eltiltották, Zahorán Zalaegerszegen arccsonttörést szenvedett, ezért nincs igazi emberfogója. „Kockáztatnunk kell” - mondta.
   Nem úgy tűnt a pályán, hogy nincs emberfogó, ugyanis Mracskó hamar ráállt Vinczére, a fiatal Balogh Oroszra, s a jobbára elől tartózkodó Bükszegit Csató Sándor igyekezett semlegesíteni. Közülük Orosz nem találta igazán a helyét, annyira jól semlegesítette a fiatal csabai védő. A túloldalon viszont legalább ennyire eredményesen semlegesítette Szabadost Bondarenko. A másik csabai éket, Kulcsárt Szalma igyekezett kivonni a játékból.
   Mindkét oldalon a védők szoros őrizet alá vették a támadókat, ezért az volt várható, hogy majd a középpályások kapnak nagyobb szerepet. Így is volt, csakhogy a középső emberek is ritkán veszélyeztették a kapukat, inkább szerveztek, keresték a rést, amire az első játékrészben egyáltalán nem bukkantak rá. Sokkal hatásosabbnak bizonyult, ha mélységből indított kontrákkal próbálkoztak. Ilyenkor már mindkét kapusnak akadt védeni valója, de hibátlanul tették dolgukat.
   A második játékrészre Pásztor még több kockázatot vállalt azzal, hogy egy harmadik támadót is csatasorba állított: Kasik helyett Stancu folytatta a játékot. Fölénybe is került a Békéscsaba, ettől kezdve többet támadott, ám ez sem segített a hazaiakon. No meg az sem, hogy Puhl játékvezető alaposan elnézte a csabaiak gólját. Márpedig - ahogy a nagykönyvben „vagyon” - az érvénytelenített gól visszájára sült el: a csabaiak egyre kevésbé hittek önmagukban, s mindinkább dr. Mezey Györgynek, a BVSC szakosztály-igazgatójának szavai érvényesültek, vagyis: a higgadtabban játszó BVSC vált nyugodtabbá, a Békéscsaba viszont egyre reménytelenebbül támadott, de így nem sok eredménnyel. Ha mégis jobb helyzetet dolgoztak ki, akkor Koszta ártalmatlanította a lövéseket, fejeseket.
   A vasutasok alaposan megszervezték a védelmüket, és a folytatásban is gyors kontrákkal igyekeztek helyzetbe hozni a társakat. Ettől függetlenül egy váratlan helyzetből szerezték a gólt, amihez egy csabai védelmi hiba és egy kapusbaki társult. Meg is zavarta ez a házigazdákat, egyre többet hibáztak, és idegesebb lett a játékuk. Czipó állt be a védők közé, ezzel Csató Sándor egy sorral előrébb léphetett szervezni. Sőt, mintha Pásztor József abban bízott volna, hogy a középpályás nagy és távoli bombákkal gondot okozhat Kosztának. Nem így történt. A nyugodtabban játszó BVSC kibekkelte a rohamokat.
   A játék és a helyzetek alapján pedig a pontosztozkodás igazságosabb lett volna.
   
   Edzői nyilatkozatok
   Pásztor József, a Békéscsaba edzője:
   — A csapat görcsösen futballozott, s így nehéz nyerni. A BVSC szervezetten játszott, lezárta a területet, ezért kevés gólhelyzetet tudtunk kialakítani. Szokás szerint megkaptuk azt a gólt, amely ismét eldöntötte a találkozó sorsát.
   — Pedig látszott, hogy a csapat jó néhány tagja akart, lelkesedett...
   — Ez kevés! Ezen a meccsen szikrázniuk kellett volna, odalépni, és hajtani, menni.
   — Miben látod a vereség fő okát?
   — Hogy a BVSC legalább betalált a hálóba, nekünk pedig ugyanez nem sikerült. Nem mondhatom, hogy jobb volt ellenfelünk, hiszen szünet után egyet rúgtak kapura, s az is gól lett. Ezt a labdát csak bravúrral lehetett volna megfogni, de Vincze jó helyzetfelismerését dicséri a lövés.
   — Apropó, gól! A lelátóról úgy tűnt, hogy szabályos volt a találat, amellyel vezetést szerezhetett volna a Békéscsaba. Érzésed szerint ezt követően mire lett volna képes a csapat?
   — Biztos vagyok benne, hogy a stressztől megszabadultunk volna. Nem hiszem, hogy ért volna bármilyen meglepetés ezután. Így viszont hiába is próbáltunk meg legalább egy gólt bepréselni...
   Egervári Sándor, a BVSC edzője:
   — Gratulálok a csapatnak, hiszen még sohasem nyertünk Békéscsabán. Ha minimális különbséggel is, de úgy érzem, rászolgáltunk a győzelemre.
   — Sokáig úgy tűnt, hogy pontosztozkodás lesz.
   — Igen, ez egy döntetlenízű 90 perc volt, ám győzelmünket egy jól záró BVSC-védelem biztosította be, de néhány kontratámadásunkban is benne volt a gól.
   — Számított erre a győzelemre?
   — Nehéz sorozaton vagyunk túl, mert háromszor idegenben játszottunk, s mindenképpen figyelemre méltó, hogy jó mérleggel zártunk. Ez erőt kell, hogy adjon a következő időszakra is.
   — Készültek külön a Békéscsaba ellen?
   — Nem. Szezon elején áttértünk egy más jellegű védekezési szisztémára, most is azt gyakoroltuk.
   — Kire figyeltek leginkább a Békéscsabából?
   — Látszott, hogy a Békéscsaba támadásra rendezkedett be a mindenáron való győzelem érdekében. Ezért főleg a gól veszélyes játékosaikat igyekeztünk kikapcsolni. Mi pedig a kontrákra hagyatkoztunk, s bíztam abban, hogy csak bejön ebből egy.
   
   4. BVSC 5 3 1 1 5-3 10
   ...
   14. Békéscsaba 5 - 1 4 4-12 1

   
   Békés Megyei Hírlap, 1995. augusztus 31. és Nemzeti Sport, 1995. augusztus 31. (Arcanum DT)