hozzászólások

1. 
   admin bbsz

   # 1

   2016.12.12, 11:37 (szerk.: 2021.07.28, 00:16)

   A mezőnyfölényért nem járnak pontok
   Zalaegerszegi TE - Békéscsabai Előre FC 4-2 (3-1)
   
   NB I-es labdarúgó-mérkőzés, Zalaegerszeg, 5 ezer néző
   V.: Vágner (Ring, Tompos)
   Zalaegerszeg: Tóth 5 — Szabó I. 6 — Kocsárdi 6, Csóka 5 — Sebők 8, Balog 5, Molnár B. 6, Somfalvi 7, Németh 6 — Szőke 5, Kámán 5. Edző Pusztai László
   Békéscsaba: Derdák 5 — Sándor 4 — Medgyesi 5, Major 6, Kovács 6 — Ulici 5, Illés 5, Belvon 6, Kasik 3 — Kulcsár 4, Szabados 4. Edző: Silviu Iorgulescu
   Csere: Kasik helyett Varga (6) a 31., Szőke h. Szabó II. (5) az 56., Kámán h. Sztipánovics (-) a 65., Illés h. Schultz (-) a 74., Molnár B. h. Gaál (-) a 77., Kulcsár h. Dani (-) a 78. percben.
   Gólszerző: Kámán a 2., Szőke a 14., Major a 32., Németh a 45., Belvon az 54., Somfalvi a 77. percben.
   Sárga lap: Illés (Sebők visszahúzásáért) a 31., Kocsárdi (Szabados buktatásáért) a 32, Szőke (Belvon buktatásáért) a 36., Varga (Sebők lerántásáért) a 67. percben.
   Szögletarány: 2:4 (1:2)
   
   2. perc: Csipkerózsika-álmát aludta még a Békéscsaba, amikor Sebők eljátszotta a királyfi szerepét azzal, hogy villámgyorsan meglógott Kasiktól a jobb oldalon, 13 méteres gurítását Derdák még remek reflexszel oldalra tolta, érkezett azonban Kámán, és öt méterről az üres kapuba gurított, 1-0.
   11. perc: Ulici Belvon szöglete után veszélyeztetett, de 16 méterről leadott lövése Tóth kezében halt el.
   14. perc: megint csak Sebők iramodott meg a jobb oldalon, most Somfalvitól kapott remek átadást, Kasik egy darabig sprintéit utána, majd hasra esett, és csak nézte, amint a jobb oldali középpályás begurít középre, a berobbanó Szőkének pedig ugyanolyan könnyű dolga akadt, mint az első gólnál csatártársának. (Itt megjegyzendő, hogy a labda az ötösön gurult végig a kapu előtt, ahol többnyire a kapus az úr...), 2-0.
   30. perc: Sebők a változatosság kedvéért a bal összekötő helyéről, mintegy 30 méterről szánta el magát lövésre, Derdák szép vetődéssel fogta a gólba tartó labdát.
   32. perc: Szabados-Kocsárdi birkózómérkőzésen: 0:1 egy mögékerüléses földrevitellel, a kaputól 28 méterre. A jogos szabadrúgást Kovács pöccintette Belvon mellé, aki eldarált egy hókuszpókuszt és Major fejére varázsolta a pettyest, a vendégek 10-ese pedig, ha már ott volt a kaputól 7 méterre, már nem hibázott, 2-1.
   36. perc: a szépítés után lábra kapott a Békéscsaba, Major pedig csaknem hős lett, hiszen négy percen belül a második gólját szerezhette volna. A vendégek teljesen kigurigázták a ZTE védelmét úgy, hogy az elől lévők közül mindenki labdához ért, a korszerű támadás befejező embere Major lett, pontosan onnan, ahonnan a gólt fejelte, szépen emelte át a kapuson a labdát, de balszerencséjére a felső léc mentett.
   45. perc: a csabai játékosok lidércálmaiban egészen biztos, hogy Sebők egy jó ideig még kísérteni fog, de Sándoréban biztos. A hazaiak 10-ese ugyanis labdát szerzett a félpályánál, és ha már ismét nála volt a pettyes, megint elviharzott a jobb oldalon, a menetrendszerűen beadott labdát Sándor képtelen volt elrúgni, és így a felfutó Németh 15 méterről kilőtte a jobb alsó sarkot, 3-1.
   54. perc: Belvon lopta a távolságot a félpályától indulva, ami itt nem büntetendő, a zalaegerszegiek is így gondolták, mert mindegyikőjük csak nézte, ahogy Belvon végül 18 méterről elszánja magát és ballal kilövi a bal alsó sarkot. Már csak a taps hiányzott a hazai védőktől, 3-2.
   64. perc: a Békéscsaba végezhetett el szabadrúgást. Most minden gurigatást mellőzött a csabai „szabadrúgást elvégző különítmény”, Belvon egyből kapura csavart, s az életveszélyes lövés a jobb sarok felső lécéről pattant vissza a mezőnybe. A jelenet után Munkácsy Mihály a ZTE stadionjában megfesthette volna a „Csendélet II.” című képét.
   77. perc: ebben a gólban is szerepet vállalt Sebők. Az ő labdájával iramodott meg a cserecsatár Sztipánovics, a beadás rövidre sikerült, de a ma igen „jó szívű” Sándor segített, s pontosan a középen második hullámban érkező Somfalvi lábára fejelte a labdát, aki 22 méterről remekül eltalálta, Derdák pedig már csak maga mögé nyúlhatott a jobb alsó sarokba, 4-2.
   
   Az utóbbi fordulók két igen gyengén szereplő csapata találkozott Zalaegerszegen. A mérkőzés előtt a zuhanyhíradó szerint Pusztai Lászlónak ez lett volna az utolsó mérkőzése a zalai kispadon, ha nem nyer a csapata. A másik oldalon a legnagyobb fejfájást két olyan játékos kiválása okozta, aki inkább játszatható liberóposzton, mint a kényszerből odarakott Sándor. (Csehire és Raducura gondolunk.)
   A mérkőzés elején kitűnt, hogy a ZTE semmit sem akar a véletlenre bízni, s talán az edzőért is játszik. Nekiesett a vendégcsapatnak, pillanatok alatt megtalálták a csabaiak gyenge pontját, ami a mérkőzés elején a bal oldal volt, s természetesen Sebők gyorsaságának és harcosságának köszönhetően hamar vezetést szereztek.
   A vendégek tulajdonképpen az első negyedórában ettől a gyorsan bekapott góltól csak kóvályogtak a pályán, aminek meg is lett még egyszer az eredménye. Kasik megint csak lemaradt a nagy formában focizó Sebőkről, tetézésül Derdák is hibázott, s így negyedóra játék után már két gól volt a hazaiak előnye. Iorgulescu edző lecserélte az indiszponált Kasikot, a helyére beállt nem teljesen egészséges Vargával pedig valamennyire stabilizálódott a védelem. Major, Belvon és Kovács pedig a fejéhez kapott, s a hátára vette a csapatot.
   Csabai mezőnyfölény, gól, kapufa, helyzetek, ez jellemezte a félidő további részét, ami azért egy kis vigaszt jelentett a vendégek részére, hiszen vert helyzetből is talpra tudtak állni. Más kérdés, hogy a védelem megint összehozott egy gólt akkor, amikor már a saját közönsége is kifütyülte az indiszponált játékot nyújtó zalai csapatot...
   A második félidőre maradt a csabai mezőnyfölény, jött a megérdemelt gól, s jött az újabb kapufa Belvon szabadrúgásából. Valahogy semmi sem jött össze a vendégeknek.
   A hazaiaknak pedig annál inkább, hiszen különösebb nagy helyzetek nélkül egy kontrából Sándor segédletével újabb gólt tudtak szerezni, ami már végképp eldöntötte a meccset.
   Tulajdonképpen az döntött, hogy a ZTE 90 százalékosan használta ki a helyzeteit, megköszönve az ajándéklabdákat, s Fortunának a támogatást. A szerencse a másik oldalt azonban egyáltalán nem támogatta, hiszen azon túlmenően, hogy az első 15 perc alatt nem szabad két gólt kapni, megvolt a lehetőség jó néhányszor az egyenlítésre, elég, ha visszaemlékszünk Major és Belvon kapufáira.
   Iorgulescu edző a látottakat egy mondatban összegezte felállván a kispadról, s azt hiszem ezzel mi is egyetérthetünk: „A Videoton ellen ez a játék elég lehet a győzelemhez, már csak a szerencsét kell magunk mellé fordítani”. S azt se feledjük, hogy szerdán már rendelkezésre fog állni a védekezés megerősítésére Raducu, Csehi s talán Balog Zoltán is.
   
   Edzői nyilatkozatok
   Pusztai László, a Zalaegerszeg edzője arra kérdésre, hogy: mikor érezte a meccsen, hogy megvan a győzelem? - így válaszolt:
   — Csak a 89. percben, mert a Csaba bármikor képes volt ma újítani.
   — Kétszer is vezettek két góllal, mégis kellett izgulniuk utána. Minek tulajdonítja ezt?
   — Mi ijedtünk meg jobban attól, hogy olyan hamar sikerült kétgólos előnyre szert tennünk. Kapkodtunk, elrúgtuk a labdákat, beálltunk védekezni. Talán a nagy tét miatt történt így. A Csaba nagyon fegyelmezetten játszott (leszámítva a védelmi hibákat - a szerző), de még nincs igazán összeérve, nálunk pedig három-négy rutinos játékos jó teljesítménye elégnek bizonyult.
   — A szerencsével sem álltak hadilábon, hiszen kis túlzással négy helyzetből négy gólt szereztek, nem egyszer a vendégvédelem segedelmével.
   — Mit lehet erre mondani? Ilyen a futball...
   Silviu Iorgulescu, a Békéscsaba edzője felé így szólt az első kérdés:
   — Most így utólag az elmúlt meccsen jól játsztó Schultzot nem kellett volna kezdőként szerepeltetni?
   — Idegenben más taktikával kell játszani, mint otthon. Tudtuk, hogy a ZTE ki fog jönni támadni, a mi tervünk pedig az volt, hogy minél hosszab ideig tartsuk a 0—0-t, csak ezután hoztam volna be Schultzot. Úgy érzem, ebben nem hibáztam.
   — Mi volt akkor a baj?
   — A gond a bal oldalon volt Kasiknál. Nem tudta megfogni az első negyedórában Sebőköt, s ez hamar 0—2-höz vezetett, ami lélektanilag egy csapat számára óriási hátrány. Persze itt mondom el, hogy nem csak Kasik volt a hibás.
   — Kettő-egynél ha az a kapufa bemegy...
   — Megmondom őszintén, nem gondoltam, hogy a csapat a demoralizáló 0-2 után ilyen jól fog játszani. Csaknem még az első félidőben sikerült az egyenlítés, de még egy kis szerencsénk sem volt. Ami pedig ilyenkor törvényszerű, a szerencsés gólt még az ellenfél szerezte a játékrész utolsó pillanataiban.
   — A második félidőben ismét talpra állt a csapat.
   — Magabiztosak voltunk, letámadtuk az ellenfelet, gólt rúgtunk, majd megint egy kapufát. A lehetőség megvolt megint az egyenlítésre, a hátsó alakzat rutintalansága azonban kiütközött, s egy ellentámadásból megkaptuk a kegyelemdöfést.
   —Mennyire hiányzott Csehi vagy Raducu a védelemből?
   — Raducu nagyon. Sándornak nem nagyon megy a liberóposzt, de muszáj volt improvizálni.
   — Szabadosnak sem ment elől...
   — Az ellenfél nagyon odafigyelt rá, tudták, hogy szélvészgyors, ezenkívül hátulról kevés támogatást kapott, de így is a lábában volt a gól.
   (Szegedi Zsolt)
   
   11. Zalaegerszeg 6 2 1 3 8-14 7
   12. Békéscsaba 6 2 - 4 9-10 6

   
   Békés Megyei Hírlap, 1996. szeptember 16.
   

   Kámán Attila a lehető legjobb pillanatban, már a második percben a kapuba talált.Most jön a harmadik... Németh lövése a következő pillanatban a jobb alsó sarokban köt ki. (Décsy László felvételei)

   
   Zalai Hírlap, 1996. szeptember 16. és 17. (Arcanum DT)