Debreceni MVSC - Békéscsabai Előre Spartacus SC 0 : 2
NB I 1987/1988, 29. forduló
NB I 1987/1988: összes
mérkőzés
helyszín :
Debrecen, Nagyerdei Stadion
játékvezető :
Nagy László
nézőszámok:
- Hajdú-Bihari Napló: 10.000
- Népsport: 12.000
-
25' Dan László 0 - 1 55' Szekeres József 61' Mracskó Mihály 65' Szenti Zoltán 80' Kanál Zoltán 0 - 2 85' Csanálosi Miklós
Debreceni MVSC | Békéscsabai Előre Spartacus SC |
---|---|
|
|
vezetőedző: Kiss László |
vezetőedző: Csank János |
meccstörténelem
- 2021.04.28 Békéscsaba 1912 Előre - Debreceni VSC 4-4
- 2020.11.08 Debreceni VSC - Békéscsaba 1912 Előre 3-0
- 2016.04.30 Békéscsaba 1912 Előre - Debreceni VSC-TEVA 0-0
- 2015.10.17 Debreceni VSC-TEVA - Békéscsaba 1912 Előre 7-0
- 2015.07.19 Békéscsaba 1912 Előre - Debreceni VSC-TEVA 2-3
Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
Debrecen - Békéscsaba 0-2 (0-0)
Debrecen, 12 000 néző
Vezette: Nagy L. (****), (Lázin, Plasek).
DMVSC: Mező 6 — Sándor 6, Takács 5, Nagy 5 — Dan 5, Steigerwald 5, Turtóczky 5, Vancsa 6, Duró 5 — Bodonyi 5, Melis 5. Edző: Kiss László.
Békéscsaba: Gulyás 6 — Szenti 6, Ottlakán 6, Fabulya 6 — Mracskó 6, Adorján 5, Csató 6, Csanálosi 6, Kanál 5 — Csernus 5, Szekeres 6. Edző: Csank János.
Csere: Nagy helyett Benyó (5) a 63., Csernus helyett Árky (5) a 65., Adorján helyett Bánfi (5) a 82. percben.
Gólszerző: Szekeres az 55., Csanálosi a 85. percben.
Sárga lap: Dan a 25., Mracskó a 61., Szenti a 65., Kanál a 80. percben.
Szögletarány: 10:4 (6:1) a DMVSC javára.
Az első izgalmat Duró átadását követően Vancsa lövése okozta, ez egy védőt érve jutott a kapu mellé.
A másik oldalon Mracskó 14 méterről küldött labdáját tisztázta vetődve Mező.
Aztán Dan kezezett a 16-os előtt, Fabulya szabadrúgását azonban ezúttal is tisztázta a debreceni kapus.
(Az első félórában gondosan gyűrték, gyömöszölték, időnként rúgdosták egymást a felek. Épkézláb akciót egyik együttes sem tudott kialakítani, mivel mindenki őrzőt kapott. Legyen az csatár vagy középpályás, hogy a játékosoknak nem maradt túl sok lehetősége a labdakezelésre, a cselezésre, a kapura lövésekre.
S arra is ügyeltek a küzdők, hogy lehetőleg a pálya középső harmadában „tegyék tönkre" egymás játékát, nehogy túl közel kelljen szabálytalankodni 16-osukhoz, mert ki tudja, hátha valaki onnan már eltalálja a kaput.)
Dan a 25. percben visszarántotta a mellette elfutni próbáló Csanálosit, s ezért sárga lapot kapott.
Kiegyenlített volt a játék, pontosabban a viaskodás.
Bodonyi került a földre Fabulyával való „találkozása” után. Szomorú arccal tapogatta fájó lábát, aztán a védő bocsánatot kért, s ezzel a lovagias ügy el volt rendezve.
A félidő hajrájára aktívabb lett a Debrecen, de a kapu elé ívelt labdáiból nem tudott komoly helyzetet kialakítani.
S ha egymáshoz ritkán tudtak ügyesen passzolni a játékosok, az ellenfelet jobban megjátszották, mint például Turtóczky a 40. percben, amikor is „előzékenyen” a 16-os előtt Szekerest találta meg labdájával, aki azonnal kapura lőtt, de Mező védeni tudott.
Nem sokkal a befejezés előtt Bodonyi fejese ijesztgette Gulyást, majd ismét Bodonyi csúsztatta meg a labdát a kapu előterébe, csak éppen Melis nem érte el azt fejjel, s oda lett a lehetőség.
(A szünetben egy kis Polski 126-os személygépkocsit sorsoltak ki, a boldog tulajdonosa a 1258-as számú jegy gazdája át is vette.)
SZÜNET UTÁN a 49. percben Vancsa ügyes cselek után a balösszekötő helyéről, 15 méterről, nagy lövést küldött kapura, a labda alig csúszott a léc fölé.
(A második játékrész eleje is azzal telt el, hogy egyre több lett a földön fekvő játékos, s emiatt a gyúrók is meglehetősen sok futásra lettek kényszerítve. Ők a fagyasztóval rohangáltak fel és alá, de mindebből nem alakult ki gólhelyzet.)
Szenti beadásából, az 55. percben változás következett be. A hátvéd ügyesen ment el a jobb szélen, az alapvonal közeléből pontosan az őrizetlenül hagyott Szekeres helyére ívelt, s a csatár senkitől sem zavartatva fejelt 6 méterről a léc alá. 0-1.
Mracskó a labda elrúgásáért a 61. percben sárga lapos figyelmeztetést kapott.
Elkeseredetten támadott a Debrecen, de nem tudott veszélyes lenni. A csabaiak rendkívül gondosan és körültekintően védekeztek, szinte lélegzethez sem hagyták jutni a hazai támadókat.
A 65. percben Szenti is feliratkozott a sárga lapot gyűjtők egyre népesebb táborába, miután elkaszálta Bodonyit.
Mivel ugyancsak szorította az idő a debrecenieket, egyre meggondolatlanabbul és elkeseredettebben indultak rohamra a csabai kapu ellen.
Emiatt aztán a 76. percben majdnem újabb gólt kaptak, Mracskó 30 méteres lövése azonban - Mező szerencséjére - a felső lécen csattant.
Aztán Kanál is elrúgta a labdát sípszó után a 80. percben, ő sem úszta meg sárga lapos figyelmeztetés nélkül.
Ekkor már igen magabiztosan játszott a Békéscsaba, és nyugodtan állítgatta meg a neki-nekimozduló debrecenieket.
És a nagy rohamozás közben ismét egy kontraakció következett, amely megpecsételte a DMVSC sorsát.
A 85. percben Szekeres átadásával Csanálosi kilépett a védők közül, rávezette a labdát a kapura. Aztán 16 méterről úgy lőtt, hogy labdája a bal kapufa tövéről pattant a hálóba. 0-2.
A mérkőzés befejezése előtt nem sokkal ugyancsak a vendégek előtt nyílt gólszerzési lehetőség, Kanál 10 méteres lövését azonban Mező kiütötte.
Nem sokkal a befejezés előtt Csató meglehetősen gyanús körülmények között szerelte Vancsát a büntetőterületen belül, a bíró azonban nem látott okot a beavatkozásra.
★ ★
Az NB I-es létért folyt a csata, magas hőfokon, kevés játékkal, de fogcsikorgató küzdelemben. Mindkét fél a középpályán vonta össze erőit, ott próbált fölényt kicsikarni, de a leszűkített területen állandóan ütköztek a játékosok és szó ami szó, nem válogattak az eszközökben sem, hogy labdát szerezzenek.
A vendégek nem álltak be mereven csak védekezni, hanem - ha tehették - hamar megkörnyékezték a debreceni kaput, s az első játékrészben több munkát adtak Mezőnek, mint a hazai támadók Gulyásnak.
A Debrecen a mérkőzés nagyobb részében támadott, de jobbára csak erőlködött, minden különösebb elképzelés nélkül tusakodott, birkózott a csabai védőkkel, anélkül, hogy ebből bármit is tudott volna profitálni. Mivel a debreceniek az akciókat jórészt középen erőltették, betömörítették ellenfelüket a 16-osuk elé, s ezzel megkönnyítették azok helyzetét.
A csabaiak abban spekuláltak, hogy a nagy rohamozás közepette előbb-utóbb rés nyílik a debreceniek védelmén. És ez az elképzelésük bejött! Két kontrájuk gólt ért, s végeredményben megérdemelten jutottak a végső elszámoláskor döntőnek számító két ponthoz.
Kiss László: — Legyőzött bennünket a „hidegháború” és a Békéscsaba. Szégyenkezni valónk, azt hiszem, így sincs, mert megpróbáltuk a lehetetlent, hogy kimásszunk a gödörből, amelybe taszítottak minket.
Csank János: — Az eredmény önmagáért beszél!
(Várkonyi Sándor)
14. Békéscsaba 29 7 11 11 29-42 25
15. Debreceni MVSC 29 8 7 14 33-45 23
Népsport, 1988. június 2. (Arcanum DT)
Békéscsabai Előre Spartacus - DMVSC 2-0 (0-0)
...
Mind a két csapat zárt védelemmel, nagyon óvatosan kezdett, ritkán kerültek veszélybe a kapuk.
Az első veszélyes támadás végén Duró átadását Vancsa rálőtte, de szögletre került a labda.
Ezt követően Szekeres elől Mező merész kifutással mentett, majd ismét Mező védett egy távolról küldött lövést.
A 42. percben Turtóczky rosszul adott haza, Csanálosi elcsípte a labdát, rávezette a debreceni kapura, de a kifutó Mező védett.
A második félidőben sokkal energikusabban és tervszerűbben játszott a vendégcsapat, míg a hazaiak inkább csak beemelgették a labdát, amit a magas csabai védők könnyen kifejeltek.
Az 56. percben született a békéscsabaiak vezető gólja. Egy jobboldali beadás messze átszállt a kapu előtt, s az érkező Szekeres a háló bal oldalába fejelt, 1-0.
Egyre inkább csapkodóbb lett a játék, a védekezésre beállt Békéscsaba kontrái sorra veszélyt jelentettek.
A 85. percben Sándor becsúszva nem tudott megkaparintani egy átadást a hazai térfél közepén, Csanálosi elrobogott, és Mező mellett a hálóba lőtt, 2-0.
Az első félidőben egyenlő erők küzdöttek, a másodikban a tervszerűbben játszó vendégcsapat megérdemelten aratott győzelmet Debrecenben.
Jók: Mracskó, Adorján, Csató, Szekeres, illetve Mező, Sándor, Turtóczky és Bodonyi.
Nagyerdei vigasz
Helyiek állítják: régen, csak a nagy salakmotoros versenyek idején voltak ilyen sokan a nagyerdei lelátón.
A két kapu mögött testvériesen osztozkodva legalább ezer-ezer a lila színekért szorító szurkoló is. Mert a remény sohasem veszhet el, még akkor sem... ha, de erről senki sem mer beszélni.
Such Sándor technikai vezető mondja kifelé jövet az öltözőből: — Mindenki csak döbbenten áll, hogyan kerülhettünk ilyen helyzetbe.
Csank János: — Feszült volt a hangulat, de talán jobb is, nem veszthetünk!
Zuhogni kezd az eső a 20. perc táján. Vajon kinek jó ez? Vancsa lövése bemehetett volna, de Szenti szabadrúgása is. Turtóczky is fölkínált egy helyzetet, de Szekeres minden dühét beleadva hibáz. A szünet előtt Melis lehetne rettenetesen boldog, de nem éri el Bodonyi csúsztatását.
A második félidőben még jobban zuhogni kezd, de támad a Békéscsaba. „Ne lógasd a fejed, szedd össze magad!” — ordítja Fabulya, aki oroszlán módjára harcol. És ez most átragad mindenkire.
Szekeres fejesgólja után még csendes az öröm, de azután mindinkább érződik, a bajnokság legfontosabb győzelme fog megszületni. Csanálosié az érdem: 2-0, és nemsokára vége is.
Elsőnek Kiss László edzőt látom átmenni a békéscsabai kispadhoz gratulálni. A lilák pedig kifutnak mindkét kapu mögé, és köszönik a bizalmat.
Ugyanígy kell majd vasárnap is. Ez a játék elég lehet, hogy fennmaradjunk a szikla szélén.
(fábián)
Békés Megyei Népújság, 1988. június 2.
Hajdú-Bihari Napló, 1988. június 2. (Arcanum DT)