MTK-VM SK - Békéscsabai Előre Spartacus SC 2 : 0
NB I 1985/1986, 9. forduló
NB I 1985/1986: összes
mérkőzés
játékvezető :
Szilágyi Sándor
nézőszámok:
- Népsport: 3.500
-
14' Bognár György 1 - 0 27' Boda Imre 43' Szabó László 78' Szeibert György 2 - 0
MTK-VM SK | Békéscsabai Előre Spartacus SC |
---|---|
|
|
vezetőedző: Both József |
vezetőedző: Süle István |
meccstörténelem
- 2023.02.13 MTK Budapest - Békéscsaba 1912 Előre 3-0
- 2022.08.17 Békéscsaba 1912 Előre - MTK Budapest 1-4
- 2020.02.16 MTK Budapest - Békéscsaba 1912 Előre 1-1
- 2019.08.25 Békéscsaba 1912 Előre - MTK Budapest 3-3
- 2018.02.25 MTK Budapest - Békéscsaba 1912 Előre 3-0
Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
MTK-VM - Békéscsaba 2-0 (1-0)
Hungária krt., 3500 néző
Vezette: Szilágyi S. (**) (Drigán, Bognár)
MTK-VM: Gáspár 7 — Varga I. 5, Tóth 6, Talapa 5, Kovács 6 — Katzenbach 5, Fülöp 5, Horváth 5, Turtóczky 6 — Boda 6, Bognár 5. Edző: Both József.
Békéscsaba: Leboniczky 6 — Ottlakán 6, Szabó II 6, Varga J. 5 — Királyvári 5, Pásztor 5, Csanálosi 5, Fabulya 8 — Vágó 5, Fecsku 4, Szekeres 6. Edző: Süle István.
Csere: Fecsku helyett Steigerwald (6) a 31. percben, Királyvári helyett Kanyári (5) a 40., Horváth helyett Szeibert (6) a szünetben, Fülöp helyett Kékesi (6) a 63. percben.
Gólszerző: Bognár a 14., Szeibert a 73. percben.
Sárga lap: Boda a 27., Szabó II a 43. percben.
Szögletarány: 7:3 (2:2) az MTK-VM javára.
Az ideális labdarúgóidőben a megszokott törzsközönség megszeppenve figyelte, amint nem sokkal a kezdés után Szekeres közeli csúsztatott fejese arasznyival suhant el a bal kapufa mellett.
A 14. percben viszont - igaz, jó adag játékvezetői „segédlettel” - már örülhettek a kék-fehér színekért lelkesedők.
Turtóczky balról, a partvonal közeléből ívelt keresztbe, a csabaiak 11-es pontjára. A légtérbe Boda és Varga J. emelkedett fel, de az erőszakos Boda érte csak el a labdát, amely fejéről a feleslegesen kiindult Leboniczky fölött átívelődve pattogva tartott a jobb kapufa mellé. Ezt látva - a fejes pillanatában már legalább kétméteres lesen helyezkedő - Bognár utánanyargalt és egy lépésről, a jobb kapufa mellől lehajolva a hálóba bólintotta a labdát. Szilágyi játékvezető szabadrúgás helyett középre mutatott... 1-0.
(Az alapfokú játékvezetői tanfolyamokon éppen az ilyen szituációk elemzésével tanítják a les fogalmát. Hiszen amikor Boda fejét elhagyta a labda, Bognár és az alapvonal között egyetlen csabai játékos sem volt, miután Leboniczky kapus is megpróbált a 11-es ponton dúló légiharcba avatkozni. Ha Bognár nem ér a labdához, akkor tétlen lesnek minősült volna a jelenléte, viszont akkor nem kerülhetett volna a labda a hálóba...)
Ezután Csanálosi bombája zúgott el a bal oldali léc mellett, majd a 27. percben Boda és Varga J. csapott öszsze, mire a játékvezető - ok nélkül - Bodának felmutatta a sárga kártyát. Rögtön ezután Csanálosi kíméletlenül rátartott Bognár rúgó lábára, de a csabai fiú megúszta szóbeli figyelmeztetéssel...
Öt perc múlva Bognár került óriási helyzetbe, ám addig várt a lövéssel, míg végül a jó ütemben kivetődő Leboniczky elcsípte 6 méterről küldött labdáját.
Az utolsó öt percben sűrűsödtek az események: előbb Vágó 4 méteres, éles fejesét tornázta nagy bravúrral Gáspár szögletre a keresztléc alól, majd Szabó II szabadrúgás utáni hatalmas bombája szinte súrolta a bal felső saroknál a kapufát.
Végül - ismét indokolatlanul - előkerült a sárga lapocska, amikor a 43. percben Szabó II szabályosan szerelte Bodát, annak ellenére, hogy a hazai csatár a földre huppant.
SZÜNET UTÁN
Kovács alakítása kapott tapsot: az előretörő védő jobbal 16 méterről, nehéz szögből váratlanul laposan lőtt, és Leboniczky csak üggyel-bajjal tenyerelte a jobb kapufa tövénél szögletre a labdát.
A másik oldalon Pásztor iramodott meg középen, aztán 15 méterről félmagasan lőtt, de Gáspár remek vetődéssel kibokszolta a labdát.
(A nézőtéren helyet fontoló osztrák szakemberek, az Austria Wien megfigyelői alighanem elégedetten dörzsölhették tenyerüket Gáspár mutatós védései láttán. A bécsiek ugyanis a hírek szerint lehet, hogy szerződtetik az MTK-VM rutinos kapuvédőjét.)
Az ellentámadás végén Szeibert került ugyancsak óriási helyzetbe, de ő gyengén feladta a labdát Leboniczkynak.
Később Boda perdített közelről, de a csabai cerberus - akárcsak egy perc múlva Katzenbach elől - villámgyors macskaugrással megkaparintotta a bőrgolyót.
A 75. percben nem akart hinni a szemének a lelátó népe: Turtóczky a lesreállítással rosszul kísérletező csabai védők közül egyedül lépett ki a labdával, elhúzott Leboniczky mellett is, de aztán az ötösről olyan gyengén gurított az üres kapu irányába, hogy a mögüle visszafelé rohanó Varga J. még a gólvonal előtt le tudta kezelni, aztán felszabadított...
(Ebben az időszakban rengeteg hibával játszott az MTK-VM. Ám ez sem lehet mentség azokra a trágár, a hazai játékosokat becsmérlő bekiabálásokra, amik a lelátóról a kék-fehérek felé zúdultak. Jellemző volt az elszabadult indulatokra, hogy a díszpáholyban ülő Braun Miklós, az MTK-VM Baráti Kör elnöke felrohant a lelátó felső soraihoz, és erélyesen rendreutasította a főként Szeibertet szapuló nézőket...)
A csereként beállt Szeibert aztán a 78. percben csattanós választ adott a szidalmakra: Kékesi jobbról küldte középre a labdát, amelyet a nagy lendülettel érkező Szeibert 14 méterről, jobbal, kapásból óriási erővel félmagasan bombázott a kapu bal oldalába. 2-0.Még Boda szerezhetett volna gólt, de Leboniczky mentett, a túloldalon pedig Vágó lőtt az oldalhálóba.
★ ★ ★
Amikor a szünetben a csapatok pihenőre tértek, a nézőtéren helyet foglaló Hidegkúti Nándor és Puskás Ferenc nagyot sóhajtva nézett össze. A legendás idők labdaművészei szemlátomást nem voltak elragadtatva az első játékrész produktumától. Amikor pedig a véleményüket kérdeztük, udvariasan kitértek a válasz elől, mondván: nem tartanák szerencsésnek a jelent a múlttal hasonlítgatni...
Nos, a két gárda valóban nem kényeztette el az első negyvenöt percben a publikumot, amely akkor kínjában - eléggé el nem ítélhető módon - a játékvezető tévedésein „szórakozott”. Holott inkább annak kellett volna örülniük, hogy a bíró alaposan elnézte Bognár lesállását... Rengeteg volt a pontatlan átadás, a vaktában a lelátóra küldött felszabadítás, a könnyelműsködés, az értetlenség.
Jellemző volt, hogy Süle István, a csabaiak edzője már a szünet előtt kimerítette mindkét cserelehetőségét...
A folytatásban viszont magukhoz tértek a csapatok, ekkor időnként már élvezetes futballt is láthattunk. Ez jórészt annak volt köszönhető, hogy a csabaiak Steigerwald irányításával bátran kitámadtak.
Az MTK-VM ebben az időszakban érezhetően holtponton vergődött, és ha Pásztor jobban céloz, akár meglepetés is születhetett volna. A csabai játékmester azonban ezúttal nem állt a helyzet magaslatán, így a még mindig önmagukat kereső kék-fehérek, ha kínos-keservesen is, de véget vetettek rossz sorozatuknak: három vereség után ismét örülhettek. Igaz, megint csupán az elkönyvelt két pontnak...
Both József: — A győzelem ellenére végtelenül elszomorít, hogy „bizonyos dolgokban” továbbra sem tudunk előrelépni.
Süle István: — Ez a találkozó olyan mérkőzés volt, amiről alighanem még sokáig lehetne beszélgetni. Mindenesetre igyekszünk tárgyilagosak maradni és csak saját magunkban keressük a hibát...
(Zsiday István)
7. MTK-VM 9 4 1 4 12-11 9
...
12. Békéscsaba 8 3 1 4 11-11 7
Népsport, 1985. szeptember 16. (Arcanum DT)
MTK-VM - Békéscsaba 2-0 (1-0)
...
Az első 45 percben meglehetősen gyenge, csapkodó, alacsony színvonalú játék folyt a pályán, kínlódtak a csapatok. Ez időszakban a játékvezető játszotta a főszerepet, sorozatos tévedéseivel, ami főleg a lesgólban csúcsosodott ki, de a jogtalan sárga lapok is ide sorolhatók.
A fordulás után nagyot változott a játék, jobb lett az iram, magasabb a színvonal. A vendégek bátran kitámadtak, a csereként beállt Steigerwald nagyot lendített a csabaiak játékán. Ha Pásztor abban az ominózus esetben betalál, talán még fordíthattak volna a csabaiak, ugyanis nem játszottak egyáltalán alárendelt szerepet, sőt, teljesen egyenrangú ellenfelei voltak a nagymúltú fővárosi csapatnak. A túloldalon viszont Szeibert betalált, és ez eldöntötte a két pont sorsát.
Nem túlzás úgy fogalmazni: ha nincs a 14. percben az a lésgól, lehet, hogy holnap reggel is még 0-0 lenne az eredmény. Az MTK-VM csupán a két pontnak örülhetett, a csabaiak viszont szomorúan utaztak vissza a Viharsarokba.
(Zsiday István)
Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember 16.