hozzászólások

1. 
   admin bbsz

   # 1

   2022.09.10, 21:58 (szerk.: 2022.09.11, 10:14)

   Tízperces forgószél a Viharsarokban
   Békéscsaba - Ú. Dózsa 3-1 (0-0)
   
   Békéscsaba, 9000 néző
   Vezette: Makó (****), (Hazafi, Varga S.)
   Békéscsaba: Gulyás 6 — Szenti 6, Megyesi 6, Fabulya 6 — Adorján 0, Csató 5, Pásztor 7, Ottlakán 6, Csanálosi 6 — Steigerwald 6, Szekeres 8. Edző: Csank János.
   Ú. Dózsa: Szendrei 5 — Schneider 4, Kardos 4, Kovács 5, Kecskés 5 — Kozma 5, Herédi 4, Rostás 5, Steidl 4 — Schróth 5, Katona 6. Edző: Göröcs János.
   Csere: Adorján helyett Belvon (6) a 19., Steidl helyett Eszenyi (—) a 71., Herédi helyett Sulija (—) a 83., Steigerwald helyett Kurucz (—) a 85. percben.
   Gólszerző: Belvon a 62., Szekeres a 66., Szekeres a 73., Kovács a 78. percben.
   Sárga lap: Herédi a 16., Kecskés a 20., Szenti a 29., Belvon az 51. percben.
   Szögletarány: 10:4 (1:3) az Ú. Dózsa javára.
   
   (Hét közben voltak, akik csak 5-6 ezer nézőre számítottak a viharsarki, sorrendben harmadik tavaszi rangadón. Mint azonban annyiszor a futballban, most is bebizonyosodott: a jó propagandát a jó eredmények jelentik! A nézők is leginkább ennek hatására keresik fel a lelátókat.
   Göröcs János, az újpestiek mestere, csak az utolsó pillanatban érkezett a kispadhoz, s menet közben mondta: „Jó lenne győzni! — majd hosszabb szünet után még megtoldotta azzal: Csak hát ellenfél is van a világon.”
   A másik oldalon Csank János azt fejtegette, hogy Steigerwald ugyan nincs teljesen rendben, de még mindig könnyebb lesz esetleg menet közben lecserélni őt, mintha már nem lehet cseréje.
   A hazaiaknál most mutatkozott be Gulyás kapus, aki tavaly a Vasasból került Békéscsabára, de többször is súlyos sérülés akadályozta felkészülését.
   Még az is a nyitány előtti percek krónikájához tartozik, hogy ezúttal a Csaba Húsker Vállalat „vette meg” a kezdőrúgást, és képviseletében Hanó Miklós igazgatóhelyettes, egykori kézilabdás pöccintette arrébb a pettyest - 30 000 forintért...
   Illően köszöntötték a csabai jubilánsokat is, hiszen Szekeres és Fabulya századik alkalommal játszott NB I-es találkozót a békéscsabaiaknál.)
   Aztán a játék következett.
   A 4. perc végén Fabulya pompás csellel játszotta magát tisztára a bal oldalon, de Adorjánt annyira meglepte a védőtől hirtelen elé került labda, hogy csak gyengén tudta meglőni, és Kardos könnyedén felszabadított.
   A 14. percben a jó cselekkel középen kiugró Katonát Ottlakán ellökte. A szabadrúgásnak Rostás futott neki, de a Dózsa első „támadása” gyatra befejezést hozott.
   Nem sokkal ezután Adorjánt Herédi lerántotta, és Makó nyomban felmutatta az újpesti fiúnak a sárga lapot.
   Nem sokkal ezután Steidl elő! Gulyás messzire kifutva tisztázott, az ívelődő labdára rajtoló Adorján és Kecskés összefutott a kispad előtt felgyűlt papírtengerben, és a békéscsabaiak játékosát némi ápolás után vérző fejjel letámogatták az öltözőbe.
   (A szünetben Adorján a következőket mondta: — Összefejeltem Kecskéssel, majd a pályát övező betonszegélyre zuhantam. A kórházban négy öltéssel varrtál össze a homlokomon keletkezett sebet.)
   Érezhető volt a feszültség, így nem csoda, hogy előbb Kecskés (Belvont vágta fel), majd Szenti (Katonával szemben durváskodott) kapott újabb sárga lapos figyelmeztetést.
   A 24. percben pedig a Csatót a salakra „küldő” Katonát Fabulya és Makó egyaránt szigorúan figyelmeztette...
   Csak a félidő hajrája hozott szép jeleneteket. A 40. percben villámgyors békéscsabai akció végén a kényszerítőző Ottlakán pontosan kapta vissza a labdát Steigerwaldtól, majd egyből lőtt is, de az elé robbanó Kardos karjáról kipattant a labda. (Ottlakán tizenegyest reklamált, de maga is érezte, hogy csak afféle kötelességből teszi ezt, hiszen a rálőtt labda tipikus esete volt, és az újpesti hátvéd, ha akar sem tudott volna elugrani előle...)
   SZÜNET UTÁN (A pihenőt követően - rendhagyó módon - egyperces gyászszünettel kezdődött a játék, Csank János közelmúltban elhunyt édesapja tiszteletére.)
   Szekeres a 46. perc végén megszerezhette volna a vezetést. Remek cselekkel játszotta magát középen tisztára, már csak Szendrei nézett vele farkasszemet, de mintegy 8 méterről csúnyán fölé lőtt.
   Az 51. percben Belvon felvágta Kecskést, és ő is sárga lapos figyelmeztetést kapott.
   Egyre inkább belelendültek a hazaiak és ezután tulajdonképpen öt perc alatt eldöntötték a találkozó sorsát.
   A 62. percben pazar Pásztor-indítással lépett ki a jobb oldalon Steigerwald, egyből visszaemelt középre, és az érkező Belvon 10 méterről, a jobbösszekötő helyéről pompás fejessel juttatta a labdát a kapu jobb oldalába, 1-0.
   Négy perccel később Kardos könnyelműen akarta az alapvonalon túlra kísérni a birtokában levő labdát, Csanálosi azonban ebbe nem nyugodott bele. Hátulról elkanalazta előle, ezzel egyből Szekeres elé játszott, aki a kiinduló Szendrei mellett balról, 6 méterről élesen, külsővel a jobb sarokba pofozta a labdát, 2-0.
   Ellenállhatatlanul játszott ezekben a percekben a Békéscsaba és a 73. percben újabb gólt ért el!
   Steigerwald ügyesen játszotta tisztára magát, majd Schneider mellett kiugratta Szekerest, és a szélső 10 méterről, a jobbösszekötő helyéről, nagy erővel a kapu jobb oldalába bombázott, 3-0.
   (Szekeres József: „Lehetséges, hogy két gólomat annak is köszönhetem, hogy eszembe jutott, amit nemrég a Népsport hasábjain ígértem a szurkolóknak. Vagyis, hogy további gólokat kell lőnöm! Nagyon igyekeztem, hogy javítsak és most különösen boldog vagyok, hiszen ígéretemet be tudtam váltani.”)
   Az újpestiek csak ezután kezdtek nagyobb sebességbe kapcsolni. A hajrában ők következtek. Előbb Kovács átadását Eszenyi mellé lőtte, majd a 78. percben, a szünet utáni sokadik Dózsa-szöglet meghozta a szépítést. Rostás belövését a berobbanó Kovács a kapu jobb oldalába fejelte, 3-1.
   
   ★ ★ ★
   
   A Békéscsaba sok nagy csapatot megtréfált már Kórház utcai pályáján lelkes játékával. Érthető tehát, hogy az újpestiek, akik versenyben akartak maradni a bajnoki címert, óvatosan kezdtek. A vendégek a hátsó alakzat szervezettségét tartották szem előtt. Ügyesen helyezkedtek, vegyes védekezést alkalmaztak, s a megszerzett labdával megpróbáltak gyors támadásokat indítani. Az első félórában Katona néhányszor zavarba is hozta Megyesiéket.
   De nemcsak az Újpest, hanem a Békéscsaba sem rontott kivont karddal ellenfelének. A vendégek legveszélyesebb embereit követő emberfogással igyekeztek semlegesíteni a hazaiak, s mivel ők sem mondtak le a kapuk veszélyeztetéséről, jó iramú volt a küzdelem.
   Ez azonban az éremnek csupán az egyik oldala. A másik viszont: a sok párharc, a gyakorta értelmetlen adok-kapok mély nyomot hagyott a színvonalon. Kevés volt a látványos esemény, a kapuvédők pedig - néhány közbeavatkozást leszámítva - tétlenségre voltak kárhoztatva.
   A szünet után olyan hévvel rohamoztak a viharsarkiak, hogy sokan a legutóbbi, Eger elleni összecsapás hasonló időszakát kezdték emlegetni. Egy héttel korábban szűk negyedóra alatt két gólt lőttek Pásztorék, most pedig valamivel több mint húsz percre volt szükségük ellenfelük térdre kényszerítésére.
   A „történelem” ismétlődésének szakmai magyarázata: a csabaiak átvették a játék irányítását. Egyre többet birtokolták a labdát, egyre lendületesebben nyomultak előre, gyakran már az újpesti térfélen rácsaptak ellenfelükre. Malmukra hajtotta a vizet, hogy a vendégvédők az első gól után nem összpontosítottak eléggé. Kardos kirívó figyelmetlensége aztán érezhetően lelkileg is megviselte a társakat.
   A találkozó hajrájában mozgósította tartalékait a fővárosi együttes, ám ekkor már késő volt. A szünet után nagy odaadással és kifejezetten jól játszó Békéscsaba bravúros győzelmét nem tudta kétségessé tenni. A találkozó végén méltán zúgott a hazai kedvenceket éltető vastaps a Kórház utcai pályán.
   
   Csank János: — Csapatunkból többen is kitűnően játszottak, és így a jól futballozó Ú. Dózsa fölé tudtunk kerekedni.
   Göröcs János: — Megérdemelten nyertek a békéscsabaiak.
   (Thékes István, Fábián István)
   
   2. Ú. Dózsa 26 14 7 5 42-19
   ...
   7. Békéscsaba 25 9 9 7 30-30 27

   
   Népsport, 1987. május 10. (Arcanum DT)
   

   Az újpestiek is kétvállon!
   Békéscsabai Előre Spartacus - Újpesti Dózsa 3-1 (0-0)
   
   ...
   
   
   Még a televíziós közvetítés sem tudta visszatartani a békéscsabai lila-fehérek szurkolóinak többségét. Újfent bebizonyosodott: a legjobb közönségcsalogató
   mindig a siker, az eredmény. Márpedig a hazaiak az utóbbi hetekben igen előkelő sikereket szállítottak.
   A Dózsa elleni, sorrendben harmadik rangadó előtt azonban mégis mindenki óvatos volt. Afféle háromesélyes tippet mondott a legtöbb higgadt véleményformáló, bár természetesen ki-ki hovatartozás szerint saját csapata győzelmét várta inkább...
   Egész sor „külön program” előzte meg a kezdést.
   A Csabai Húsker Vállalat igazgatóhelyettese, Hanó Miklós, egykori kézilabdás végezte el a kezdőrúgást (30 000 forint), a klub vezetői köszöntötték az Előre Spartacus jubilánsait, a századik NB I-es mérkőzésüket játszó Szekerest és Fabulyát.
   A szünetre pedig már melegítették gépeiket az MHSZ sportolói, a modellezőbemutató résztvevői.
   És következett a futball: a 4. percben Fabulya viharzott fel,, visszahúzós csel után tálalt keresztbe, Adorján elé, akit azonban meglepett a labda, és Kardos felszabadított.
   Az újpestiek első „akciója” Rostás gyenge szabadrúgása volt a 14. percben.
   Legalább öt játékospárt lehetett felfedezni a pozícióharc alakulása közben, de azt is, hogy kemény, szikrázó csata alakult ki egy-egy villanás erejéig. Az eredmény három
   sárga lap: kapta Herédi (lerántotta Adorjánt), Kecskés (felvágta Belvont), Szenti (Katona ellen volt durva).
   A negyed óra elteltével Adorjánt vérző fejjel letámogatták a pályáról, de mint utóbb kiderült, nem a Kecskéssel való „találkozó” okozta, hanem az, hogy utána nekiesett a pályát övező betonszegélynek. (Sérülését a kórházban négy öltéssel varrták össze.)
   Előtte kitűnően kifutva tisztázott Gulyás, aki tulajdonképpen most debütált a békéscsabai kapuban. (Szerencsére nemigen akadt sok dolga később!)
   A 40. percben villámgyors hazai akció futott középen, Ottlakán kényszerítőzött Steigerwalddal, majd a visszakapott labdát egyből kapura lőtte, Kardos kezén azonban megpattant a labda - 11-esről azonban nem lehetett szó.
   A második félidő gyászszünettel kezdődött: Csank János közelmúltban elhunyt édesapja tiszteletére tartották.
   Már a 46. perc végén vezetést szerezhettek volna a hazaiak, Szekeres azonban remek cselek után középről, csúnyán kapu fölé lőtt, pedig már csak Szendrei nézett farkasszemet vele.
   Ezután viszont emlékezetes békéscsabai percek következtek - gólokkal.
   A 62. percben pazar Pásztor-indítással ugrott ki a jobb oldalon Steigerwald, egyből visszaemelt középre, és az érkező Belvon 10 méterről pompás fejessel küldte gólba a labdát, a kapu jobb oldalánál, 1-0.
   Négy perc múlva Kardos kísérte ki a labdát az alapvonalon túlra, könnyelműségét azonban Csanálosi kihasználta - elkanalazta a labdát előle, Szekereshez passzolt, aki a kiinduló Szendrei mellett balról, 6 méterről élesen, külsővel a jobb sarokba pofozta a labdát, 2-0.
   Ellenállhatatlanul játszott az Előre Spartacus, és a 73. percben a Steigerwald labdájával kitörő Szekeres Schneider díszkíséretében jobb lábbal futtából lőtt óriási gólt a jobb felső sarokba, 3-0.
   A Dózsa nem adta fel, késői hajrája már csak a szépítésre volt elég.
   A 78. percben Rostás szöglete után a berobbanó Kovács Ervin mindenkit megelőzve fejelt a hálóba, 3-1.
   Az utolsó percekben sorrendben még Szekeres, Csató és Pásztor vezette egyedül Szendrei kapujára a labdát, de ezúttal azt is megengedhették maguknak, hogy a 100 százalékos helyzetüket elrontsák, bár Szendrei tudása is benne volt, hogy maradt az eredmény.
   
   Szekeres szépségdíjas gólja a 73. percben - ezzel lett 3-0 (Fotó: Lónyai László)
   
   Az első félidőben nem sokat láttunk az igazi futballból, a két csapat óvatosan, idegesen, sok hibával játszott.
   A második félidőt viszont a hazaiak olyan parádésan folytatták, hogy többször is sakk-matt helyzetet teremtettek a bajnokjelölt kapuja elé.
   Minden dicséretet megérdemelnek az Előre Spartacus játékosai mostani teljesítményükért!
   
   Jó: Gulyás, Fabulya,Pásztor, Steigerwald, Szekeres (a mezőny legjobbja), ill. Kovács E., Katona.
   (Fábián István)

   
   Békés Megyei Népújság, 1987. május 11.