hozzászólások

1. 
   ingersheim

   # 4

   2015.03.14, 22:53

   
   www.ebay.co.uk/itm/Programme-USSR-Hungary-24-05-1952-RARE-in-Moscow-/221706516371?pt=LH_DefaultDomain_3&hash=item339ebcf793
    
2. 
   wmisharin

   # 3

   2014.05.05, 18:32

   https://www.magyarfutball.hu/data/userpics/9/930/4504-k.jpg
   
   https://www.magyarfutball.hu/data/userpics/9/930/4505-k.jpg
    
3. 
   Zsorzsinju

   # 2

   2013.04.09, 12:36 (szerk.: 2014.05.05, 19:09)

   A magyar labdarúgó-válogatott 1902 óta íródó, 867 mérkőzést magába foglaló története 863, a mérkőzés időpontjában FIFA-tagország elleni, illetve általában országok közötti meccset tartalmaz. A további négyből kettőt (1986-ban) Ázsia válogatottja ellen vívott, kettőt pedig Moszkva csapata ellen, 1952-ben. Utóbbi félmondatból két logikus kérdés következik: miért nem a Szovjetunió volt az ellenfél, s ha nem, miért volt e két találkozó hivatalos meccs? Nézzük megint a felvetés második felét: azért, mert 1952 és 2000 között felemás megoldással szerepelt a két találkozó statisztikákban. Nem volt besorszámozva, azaz nem volt hivatalos országok közötti mérkőzésként kezelve – de a játékosoknak beszámított a válogatottságai közé. Például Bozsik József úgy lett százszoros válogatott 1962-ben (aztán kapott hozzá utólag még egyet), hogy beszámították a két moszkvai meccset. Két ok miatt nem számított hivatalos mérkőzésnek: egyrészt, mert odalett volna az Aranycsapat hosszú veretlenségi sorozata.
   
   Másrészt, s most jön a lényeg: a nagy testvérnek, a Szovjetuniónak akkor még nem volt válogatottja! A második világháború után még nem hivatalosnak számító, a harmincas években általában a törökök ellen vívott találkozókhoz hasonló meccseket sem vívott a szovjet csapat. 1952-ben, miután döntés született arról, hogy a csapat részt vesz a helsinki olimpián, játszott különböző felkészülési mérkőzéseket, többnyire Moszkva válogatottja néven. Kilencet különböző (szovjet) klubcsapatok ellen, majd – újabb szovjet klubok elleni edzőmeccsek mellett, májusban a lengyel, a magyar, végül a Szófia válogatottja néven pályára lépő bolgár csapat ellen. Az olimpián aztán játszott három 'besorszámozott', hivatalos meccset, de miután kikapott a láncos kutyának nevezett Tito 'jugoszlávjaitól', Sztálin feloszlatta a csapatot, a 'főbűnösöket' pedig örökre eltiltotta. A válogatott aztán már csak 1954-ben, Sztálin halála után állt össze újra, s a második mérkőzését már deklaráltan Szovjetunió néven, Magyarország ellen játszotta.
   
   De vissza az 1952-es mérkőzéshez: a moszkvai Dinamo-stadionban 60 000 néző előtt a Grosics – Buzánszky, Börzsey, Lantos – Bozsik, Zakariás – Csordás, Hidegkuti, Szusza (Palotás), Puskás, Kocsis összeállítású csapat újoncot avatott Csordás Lajos személyében. A találkozón (1:1) két gól esett, az egyiket a moszkvai kapitány, Vszevolod Bobrov szerezte a 36. percben, a második félidő ötödik percében pedig Palotás Péter egyenlített. A mérkőzést a szovjet Nyikolaj Latisev vezette – ő az a bíró, aki 1962-ben, a csehszlovákok elleni vb-negyeddöntőben nem látta gólnak Tichy Lajos rettenetes erejű lövését. Az első gólt szerző Bobrov a kor egyik legkiválóbb sportembere volt: a labdarúgó-válogatott kapitánya jégkorongozóként világ- és olimpiai bajnoki címet is nyert.

   
   http://www.mlsz.hu/2012/05/szovjetunio-letezett-valogatottja-nem/
    
4. 
   admin fgymat

   # 1

   2009.01.12, 21:59

   Sokáig ez és a következő Moszkva-Magyarország mérkőzés ( https://www.magyarfutball.hu/hu/merkozes/1390 ) nem számított hivatalos országok közötti találkozónak, de a közelmúltban ezt is ezek sorába állította az MLSZ.
   
   Az első félidőben akadoztak a támadásaink, mert a csatársor gyenge teljesítményt nyújtott. A védelem pedig alig bírta hárítani a hazai támadásokat.
   A második félidőre beállt Palotás és ez jót tett a támadómunkának. A csereként beállt játékos gyorsan ki is egyenlített. A védelem is fellélegezhetett, hiszen a moszkvaiaknak védekezéssel is törődiük kellett. Kiegyenlítetté vált a játék és az eredmény is ezt tükrözte.
   

   
   
   forrás:
   mafoci