Csepel SC - Újpesti Dózsa SC 1 : 1
NB I 1968, 16. forduló
NB I 1968: összes
mérkőzés
helyszín :
Budapest, XXI. ker., Béke téri Stadion
játékvezető :
Bíróczky János
nézőszámok:
- Népsport: 10.000
-
7' Sóvári Kálmán (öngól) 1 - 0 1 - 1 82' Solymosi Ernő
Csepel SC | Újpesti Dózsa SC |
---|---|
|
|
vezetőedző: Keszthelyi Mihály |
vezetőedző: Baróti Lajos |
meccstörténelem
- 1997.04.05 Újpesti TE - Csepel SC 6-1
- 1996.09.18 Csepel SC - Újpesti TE 1-4
- 1996.06.24 Újpesti TE - Csepel SC 5-1
- 1995.11.27 Csepel SC - Újpesti TE 1-1
- 1995.06.24 Újpesti TE-Novabau - Csepel-Kordax 0-0
Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
NB I. Tartalékbajnokság
Csepel- Újpesti Dózsa 1:3 (0:1)
Csepel, 15.15 ó., 1.200 néző, V.: Erdős
Csepel: Benke (Platthy)-Dombrádi (Ötkös),Burai,Dudás-Kaló,Fritsch-Sebes,Kalmár Gy.,Dinopulosz,Gergely,Molnár.
Ú.Dózsa: Borbély (Magyar)-Komáromi,Szini,Juhász-Hartyáni,Simon-Mohácsik (Pataki),Kuharszki,Zámbó,Nyírő (Horváth),Tóth A.
Gólszerző: Kaló – Kuharszki,Pataki,Zámbó.
Csepelen nagy várakozással tekintenek az Újpesti Dózsa elleni találkozó elé.
- Szentmihályi a kapus, tehát mi is a legjobb 11-el lépünk pályára. A két tartalék Borbély és Bánkuti. Úgy döntöttem, hogy ennek a 11-nek megadom a lehetőséget arra, hogy bebizonyítsa képességeit. Van törlesztenivalónk a Csepellel szemben, hiszen tavasszal Újpesten vertek meg bennünket. Papíron most is esélyesebbek, de ezt ki tudjuk egyenlíteni a pályán.
A tavaszi idény egyik legnagyobb meglepetése volt a Csepel győzelme Újpesten, igaz, a lila-fehérek tartalékosan álltak ki. Most nyilván fűti a visszavágás reménye Benééket. Nagy küzdelem után szerintünk a csapatok megosztoznak a pontokon, ezért a tippünk: X.
Óriási küzdelemben sok gólhelyzet maradt ki Csepelen
Csepel- Újpesti Dózsa 1:1 (1:0)
Csepel, 17 ó., 10.000 néző, Jv.: Bíróczky (Teuschler, Marton)
Csepel: Fatér-Vellai,Molnár,Hunyadi-Faludi,Kandi-Nagy F.,Rottenbiller,Kalmár,Losonczi,Gondár. Edző: Keszthelyi Mihály.
Ú.Dózsa: Szentmihályi-Káposzta,Solymosi,Sóvári-Dunai III.,Noskó-Fazekas,Göröcs,Bene,Dunai II.,Nagy L. Edző: Baróti Lajos.
Csere: Hunyadi h. Pető (21p.), Sóvári h. Bánkuti (62p.).
Gólszerző: 1:0 Sóvári (12p.-öngól), 1:1 Solymosi (82p.).
Szögletarány: 8:3 (1:2)
A csepeliek óriási becsvággyal kezdtek. A 7. percben majdnem megszerezték a vezetést: Kalmár egy remek csellel nagy helyzetbe hozta magát, de ahelyett, hogy helyezte volna a labdát, nagy erővel rálőtte – fölé. Később Losonczi oldalhálóba fejelt. A másik kapunál Nagy L. beadásánál Bene jó helyzetben mellé bombázott. A 12. percben Kalmár elég reménytelennek látszó helyzetben, a 16-oson belül megszerezte a labdát Noskó elől. Lerázta a fedezetet, elgurította a kiinduló Szentmihályi mellett a labdát, amelyet a kétségbeesetten menteni igyekvő Sóvári a gólvonal előtt elért, de estében félmagasan a kapu jobb sarkába vágta a labdát. Öngól, 1:0 a Csepel javára. Egyre nagyobb lett a küzdelem. Bene két szép csel után mellé lőtt. Losonczi nagy lövését pedig Szentmihályi hárította. A 21. percben az első percekben megsérült Hunyadi a pálya elhagyására kényszerült, Pető állt be helyére. A gyors újpesti támadás végén Nagy L. elől Fatér kifutással és vetődéssel mentett, majd Fazekas közeli lövését bravúrral szögletre tolta. A csepeliek harcosabb felfogásban játszottak, lényegesen többet támadtak. A formás, gyors, Rottenbiller – Nagy F. összjáték után Kalmár kapta a beadást, a középcsatár elhamarkodottan fölé lőtt. A félidő befejezése előtt két perccel Bene beadását Fazekas középről félfordulatból kapu fölé vágta.
A II. félidő elején Fazekas egy alkalommal középre ívelte a labdát, Dunai II. közvetlen közeli fejesét Fatér nagy bravúrral, villámgyors lendülettel kiütötte. Az 54. percben Sóvári kapott figyelmeztetést, mert felvágta Kalmárt. Szentmihályi két jó védésért kapott tapsot. Az 57. percben Rottenbiller kiugrott, már csak Szentmihályival állt szemben, de nyolc méterről ritkán látható ügyetlen mozdulattal, belsővel, messze a kapu mellé helyezte a labdát. Az újpestiek egyre többet rohamoztak, és a félidő második felében döntő mezőnyfölényt harcoltak ki. A 72. percben Göröcs 3 méterről erővel kapura lőtt, Fatér azonban fantasztikus vetődéssel ezt a labdát is kiütötte. Később újból Göröcs lövését ütötte ki, ezúttal Dunai II. elé, de a csatár nagy helyzetben fölé lőtt. Fatér nagyokat védett, s a 80. percben, amikor már Göröcs lövésével tehetetlen volt, a kapufa mentett. A 82. percben szabadrúgáshoz jutottak az újpestiek a kaputól körülbelül 22 méternyire. Solymosi futott neki a labdának, nagy erővel megcsavart lövése átszállt a sorfal fölött, s a meglepett Fatér kezét érintve, a kapus feje fölött a léc alá csapódott. 1:1. Rendkívül heves és izgalmas volt a hajrá.
××××
Óriási küzdelem, nagyon érdekes, nagy iramú, átlagon felüli színvonalú, izgalmakban bővelkedő találkozó volt. A Csepel egy órán keresztül nagyszerűen játszott. Nagyon ügyesen, szervezetten, szívósan védekezett, gyorsan támadott, csatárjátéka, mozgékonysága, ötletre épült. Hosszú időn keresztül megérdemelten vezettek a hazaiak, és ha Kalmár két, Rottenbiller pedig egy esetben nem ügyetlenkedett volna el egészen nagy gólhelyzetet, meg is nyerték volna a mérkőzést. Harcosságban, küzdőképességben felülmúlta ellenfelét a Csepel. Az újpestiek szünet után javultak fel, ekkor küzdöttek csak teljes erőbedobással, de ez is kevés volt ahhoz, hogy győzzenek. A lila-fehérek csatárjátéka elmaradt a kívánalmaktól, de meglepetésre, így is sok gólhelyzet adódott előttük, s egyenesen elképesztő, hogy még közvetlen közelről sem voltak képesek a hálóba találni. Így aztán Solymosinak köszönhetik, hogy nem hagyták el vesztesen a játékteret. A játék képe alapján az eredmény valós.
Az Újpesti Dózsa kapuját Szentmihályi kifogástalanul őrizte, Solymosi főleg fejjel volt biztos, s azzal emelkedett társai fölé, hogy a nevéhez fűződik a kiegyenlítő gól. A két fedezet, Dunai III. és Noskó lelkesen küzdött, de a szerelésben meg-megingott. Göröcs a középpályán előkészítésben jeleskedett, de ő is kihagyott két nagy gólhelyzetet. Csatártársai messze tudásuk alatt szerepeltek.
Baróti Lajos: Mi csak szünet után játszottunk kielégítően. Mivel kihagytuk a legnagyobb helyzeteket is, nem érdemelhettünk győzelmet.
Csepel: jobb csapatjáték
Újpesti Dózsa: több kihagyott helyzet
Ha Csepel győz, s egy szurkoló, aki nem látta a mérkőzést megkérdezné, min dőlt el, azt kellene válaszolni:
- Azon, hogy a Csepel csapatjátéka jobb volt, az egyes csapatrészek közti együttműködés folyamatosabbnak bizonyult, kevesebb helyzetüket jobban kihasználták s Fatérnek egyszerűen nem lehetett gólt rúgni.
Ha az Ú. Dózsa győz egy góllal, ugyanez a szurkoló ezt a választ kapta volna:
- Az újpestiek jól hajráztak s rengeteg helyzetük közül kettőt kihasználtak.
Igen ám, de a vége döntetlen lett. S most az érdeklődőnek mit is lehetne mondani, miért lett döntetlen? A Csepel azért nem győzött, mert a ragyogóan védő Fatér a hajrában mégsem tudta védeni Solymosi bődületes erejű szabadrúgását. Az Újpesti Dózsa pedig azért volt kénytelen megelégedni az egy ponttal, mert csatárai a jobbnál jobb helyzetekben is egy gondolattal lassúbbnak bizonyultak a kelleténél, vagy pedig rossz volt a lövés irányzéka. No meg azért is, mert egy-két kulcsjátékosa a vártnál gyengébb teljesítményt nyújtott.
„Nem baj Karesz!...”
Öt csepeli jelenet
Viharos csepeli támadás, Kalmár kiugrik, szemben áll Szentmihályival, meg is kérdezhetné:
- Melyik sarokba karod,Miska?...
De nem helyezi a labdát, belevág erőből – fölé.
×
1:0. Rottenbiller ügyes cselek után elviharzik, a 11-es ponton jár, felnéz. Csak Szentmihályit és a kaput látja. Okul Kalmár hibájából. Megnézi a bal sarkot, belsővel rúg, de valami egész nyakatekert mozdulattal, gyatrán mellé. Erre bizony akármelyik néző képes lett volna.
×
Aztán jönnek az újpesti rohamok. Fazekas elhúzza a labdát Fatér elől, üres a kapu, Fazekas megcélozza, de mire a labda odaér, ott van Fatér levegőben villogó tenyere is. Dunai két lépésről fejel, mindenki gólt kiált, de Fatér keze rugókkal kivágódik, kiüti a labdát. De már itt van Göröcs, az ötösön belül, helyezi is, erőt is ad a lövésbe, de a csepeli kapus elrugaszkodik a földtől, tigrisként csap a labdára. Fatérnak egyszerűen nem lehet gólt rúgni. Valaki odaszól a sajtópáholyba:
- Remélem Karcsi 10-est kap!
A krónikás bólint, igaza van. Adjuk már valakinek oda végre azt a 10-es osztályzatot. Ki érdemli ki a 10-est, ha nem Fatér. Szédületesen véd. Gólhelyzet, de Dunai II. fölé lő. Újabb helyzet: Göröcs a kapufát találja el, de ott van Bene, nincs mentség, de igen, mert a labda útjába belelép Molnár. Baróti a fejéhez kap. Felugrik a kispadról, s miközben megy a vörös salakon, megjegyzi:
- Ezt már nem bírom idegekkel!...
Beér a játékos kijáróba, az alagútból visszanéz. És azt látja, hogy a labda Fatér fölött a hálóba csapódik. Nagy kő esik le a szívéről. Ott marad. Végig.
×
Fatér a földön fekszik, hosszan elnyúlva, fel se néz. Ha nem lenne elég erős, talán sírva fakadna. Tudja, hogy hibázott, mégpedig nagyot. Solymosi ugyan kitűnően rúgta a szabadrúgást, de Fatér ezen a mérkőzésen százszor nehezebb lövéseket is tisztázott. A 10-esből 9-es lesz. Kandi odarohan a kapushoz, felsegíti, megöleli, megcsókolja, s csak annyit mond:
- Nem baj, Karesz!
Sportemberek.
×
Baróti mosolyog:
- Keserves volt, de Csepelen egy pont is jó, hiszen a Megyeri úton egyet sem szereztünk. Kitűnő volt a Csepel.
Keszthelyi is örül:
- Sokáig mi voltunk jobbak, de a Dózsa pokolian hajrázott. A döntetlen igazságos.
Sportemberek.